A telemedicina trendje felgyorsul a magánellátásban

A koronavírus járvány jelentősen átalakítja a hazai egészségügyi ellátórendszert – beleértve a magánegészségügyi szolgáltatók működését is. A magánklinikák és rendelések szinte teljes egészében parkolópályára kerültek, hiszen a sürgősségi, illetve az onkológia ellátáson kívül semmilyen más egészségügyi szolgáltatást nem lehet most nyújtani. Ez a krízis időszak nagyon élesen megmutatta, mennyire törékenyek azok a vállalkozások, amelyek csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez, a digitális tér adta lehetőségekhez. Ma már egyértelmű: egy üzleti vállalkozás életképessége erősen (és valójában csupán) azon múlik, hogy a fennálló helyzetre mennyire tud rugalmasan reagálni, írja Horváth Krisztina, az Első Egészségügyi Marketing Kft. alapítója és ügyvezetője, egészségügyi marketing szakértő, egyetemi előadó. 

Az érintett piac szereplői közül sokan talán még bíznak abban, hogy a válság után úgy folytatódhat, ahogy abbamaradt, bár a trendeket figyelve, ennek esélye csekély. A fizetős egészségügyi szolgáltatás ugyanis azon szektorok közé tartozik, amelyeken a válság erősen nyomot hagy majd. Az állandóságra, az eddigi rendszer működésének folytatólagosságára, a biztonságos keretekre számító vállalkozások igencsak tévúton járnak.

A kényszer szülte helyzetben komolyan átértékelődni látszik az online tér szerepe, és ez alól az egészségügy sem jelent kivételt. Az újonnan előtérbe kerülő megoldások – különös tekintettel a webes alapú szakorvosi tanácsadás, vagy ismertebb nevén telemedicina – előretörésére számítani lehetett, hiszen a kommunikációs-marketing szakma már évek óta az innovatív, digitális megoldások alkalmazásának szükségességéről beszél a magánegészségügyi szektorban. Ennek magyarázata, hogy részben a technológia, részben pedig a páciensek jelentős többsége is megérett az online platformok alkalmazására. Eljött tehát az idő: ezután már az a piaci szereplő sem húzhat szemellenzőt, aki eddig elkerülte ezen eszközök lehetőségének akárcsak gondolatát is. Lényegében „csupán” annyi történik, hogy a koronavírussal beálló helyzet miatt többen a túlélésükért küzdve kényszerülnek megbarátkozni a digitalizációval. 

Aki kimarad, az lemarad

Ha közelebbről megvizsgáljuk, a válsághelyzet akár előnyöket is hordozhat magában. Hiszen aki még most felismeri és a stratégia részévé teszi az online megoldásokat, az akár komoly versenyelőnyre tehet szert. Nem csak azért, mert az elsők között jelenik meg a piacon, hanem mert ez a válság vélhetően több hónapig is eltart majd, így kritikus szempont lehet a veszteségek minimalizálása, a túlélési technikák keresése. A piaci hatás ugyanis a járvány végével sem marad el, a piaci folyamatok nem rendeződnek vissza.

Akadnak persze, akik jelenleg is aktívan élnek a webes telemedicina lehetőségeivel, de valószínűleg még ők is komolyan átértékelik az online szakrendelések jövőbeli alkalmazásának fontosságát. Ha másért nem, a működtető számára kedvezőbb ráfordításigény miatt mindenképpen érdemes lesz fontolóra venni a rendszer hosszú távú működésében rejlő potenciálokat. 

A nyomás beteg oldalról is érkezik majd

Napjainkban a munka és az oktatás világának online térbe való áthelyezése miatt jelentős tömegek kénytelenek megtanulni és alkalmazni a digitális technológiát. Természetesen ez nem egyenlő azzal, hogy mindenki meg is kedveli ezt a módszert, viszont ezáltal adva van egy „kötelező tesztidőszak”, amelyben akarva akaratlanul egyre rutinosabban és magabiztosabban kezdünk eligazodni ebben a világban. Ennek eredményeként biztosan lesz a társadalomnak egy rétege, amely kifejezetten a digitális alapú megoldásokat kezdi el preferálni a jövőben, beleérve az egészségügy területét is.

Ez utóbbi persze csak korlátozottan terjeszthető ki, hiszen számos orvosi vizsgálat csak az egyén fizikai jelenlétével valósítható meg. Van azonban az egészségügynek egy olyan területe, amely, ha nem is egy az egyben, de jelentős részben helyettesíthető, kiegészíthető az online platformok segítségével: ez pedig telemedicina, vagyis a webes alapú térítéses, szakorvosi tanácsadás. 

Miért jó a telemedicina a betegnek?

Az online szakorvosi konzultáció számos előnyt rejthet magában. Otthonról, kényelmesen, sorbanállás nélkül érhető el a szükséges tanácsadás. Ennél talán még fontosabb, hogy ha egy szolgáltatónál komplex online rendelést alakítanak ki, egy helyen („intézményben”) juthat hozzá a beteg több szakorvosi szolgáltatáshoz, vagyis jóval gyorsabban és költséghatékonyabban kaphat választ problémájára, mintha személyesen jelenne meg az orvosi rendeléseken.

A digitális orvoslás segítségével a páciensek olyan szakorvosokhoz is eljuthatnak, akikhez a földrajzi távolság miatt nem lenne esélyük, és megfelelő idegennyelvi ismeretek megléte esetén ez a lehetőség akár a külföldi szakorvosok körére is kiterjeszthető.

A telemedicina további fontos előnye, hogy a beteg alapigénye, vagyis, hogy megnyugtató (de legalábbis kielégítő) választ kapjon a problémájával kapcsolatos kérdésére, ezen a csatornán keresztül is megvalóstíható. Ez a felismerés jelentősen támogathatja őt abban, hogy képes legyen kiszűrni, mikor lehet indokolt személyesen is felkeresni egy szakorvost. Így, azon túl, hogy időt és pénzt spórolhat magának, az egészségügyi ellátórendszert is tehermentesíti a felesleges orvos-beteg találkozásoktól. 

És miért lehet kedvező a szolgáltató számára?

A telemedicina legfontosabb előnye a szolgáltató számára, hogy rendkívül magas fokú rugalmasságot tesz lehetővé a rendszer működésében. Az online térben nincs jelentősége, hogy egy rendelő földrajzilag mennyire esik közel vagy távol a beteg lakóhelyétől, így a célcsoportok köre jelentősen kiszélesíthető. Hasonló szempontok miatt a szakember gárda is a piaci igények szerint alakítható (segítségével akár az intézményi portfólió tovább bővíthető), hiszen ebben a modellben az orvosok sincsenek helyhez kötve.

A telemedicina szolgáltatás fenntartási költsége alacsonyabb, és a mögötte álló adat-fókuszú rendszer révén lehetővé válik a gazdaságosabb működés és kihasználtság elérése, elkerülve az üresjáratokat vagy a páciensek zsúfolódását. Gyors, egyszerű és átlátható folyamatok segítségével támogatja a betegút optimalizálását, és e folyamatok lépésről lépésre történő elemzésével folyamatos visszacsatolást biztosít az esetleges elakadásokról, a szükséges beavatkozási pontokról.

Ha az online szakorvosi tanácsadás szolgáltatás üzleti hasznosságát tekintjük, kétségtelen tény, hogy a rendszer összeállítása jelentős beruházási igénnyel jár. Nemcsak a technológia megteremtése, de a teljes rendszer és az eszközök (pl. Zoom, Skype, online fizetési eszközök) alapos megismerése is kihívást jelent. A megtérülés azonban már rövid időn belül tervezhető, és a rendszer hosszabb távú fenntartási költsége lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos modell esetében. 

Az utolsó előtti órában vagyunk

Akár a beteg, akár az érintett szolgáltató szemszögéből nézzük tehát, a digitális szakorvosi konzultáció mellett érvek és ellenérvek egyaránt felsorakoznak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy fokozottan érzékeny területnek számít, így a telemedicina biztosítása és igénybe vétele – ideális esetben – csak felelős piaci magatartás mellett valósulhat meg. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy hosszú távon ez a lehetőség akár egyfajta megoldást is jelenthet az indokolatlan orvos-beteg találkozások számának mérsékléséhez, a (magánegészségügyi) ellátórendszer hatékonyabb működéséhez.

A trendek időbeliségét tekintve még nincs késő, hiszen egy hamarosan felgyorsuló folyamat elején járunk, így a ’most’ reagáló vállalkozások, intézmények még az utolsó előtti pillanatban vannak. Aki viszont (szemellenzősen) továbbra is figyelmen kívül kívánja hagyni az online trendeket, számolnia kell azzal, hogy az általa működtetett régi rendszer nem fog ugyanúgy működni a járvány utáni időszakban. A fentiekben ismertetett trendek ismeretében pedig valószínűleg már az sem okoz meglepetést, milyen okok állhatnak ennek hátterében.