A járóbeteg online időpontfoglalási rendszer kevés ráfordítással nagy eredményt érhetne el.
Az IME-MEMT június 12-i egészségpolitikai és egészségügyi rendszerek konferenciáján Az adatvezérelt egészségügy szekcióban az OMSZ, a háziorvosi indikátorrendszer, a járóbeteg irányítási szisztéma és az egynapos sebészet került terítékre.
Csató Gábor: mindenkinek használnia kell az AI-t
2018 óta adatvezérelt a döntéshozatal az Országos Mentőszolgálatnál, amelynek célja, hogy növeljék a hatékonyságot és javítsák a betegellátást, mondta dr. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója. Jelenleg 256 mentőállomáson 1300 mentőjármű és 16 ezer mentős látja el a feladatokat. Az 2023-tól átvett háziorvosi ügyeletet 186 ügyeleti telephelyen 170 járművel és 7000 munkatársukkal látják el. Az ellátás során naponta 1,2 millió adat keletkezik, ezek dedikált adattárházba kerülnek. Ezekből tudják követni azt is, hogy melyik mentőállomás milyen teljesítményt nyújtott, hol kell megerősíteni vagy újra allokálni a kapacitásokat.
Már az AI-vel kacérkodnak: egyelőre előrejelzésre használják, vagyis arra, milyen események bekövetkezése várható, ahová kapacitásokat kell allokálniuk. Arra a felvetésre, hogy megduplázódott az sbo-k forgalma a háziorvosi ügyeletek átvételével, így reagált: ugyanolyan minőségű adatsorokat vár ennek bizonyítására, mint amilyeneket a mentőszolgálat produkál. A mesterséges intelligenciát a transztelefonikus EKG adatainak elemzésére kezdték használni az OMSZ-nál, jelezve, hogy a telemedicina alkalmazásánál fontos az adatvédelem. Előadása végén leszögezte: mindannyiunknak használnia kell az AI-t, mert elsőbbséget fog élvezni, aki alkalmazza, és nem az AI fogja kiszorítani az embert.
Indikátorok: nem szabad túl vehemensnek lenni
Ha lehetne egy teljesülő kívánsága, akkor több szakdolgozót szeretne az alapellátásba dr. Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy évről évre nő a betegforgalom a háziorvosoknál, s csúcsot ért el 2024 februárjában a 6,659 millió orvos-beteg találkozással. Mint mondta, azért is meglepő az adat, mert nem következett be a covid után várt konszolidáció, és az ilyen magas betegszám a minőségi ellátás rovására mehet.
Az átalakuló indikátorrendszerről szólva elmondta, hogy példa lehet az NHS, amely nem csak azt nézi, hogy az orvos felírta-e a gyógyszert a páciensnek, hanem azt is, hogy milyen eredményt ért el, miként áll a célérték elérésével. Ezzel együtt is arra figyelmeztetett, hogy nem szabad túl vehemensen nekiállni az indikátorrendszer átszabásának, fontos lenne a finanszírozásváltozás előtt a visszajelzéseket elemezni, s javasolta, hogy a már itthon pilotként kidolgozott és kiforrott szisztémát kezdjék alkalmazni a megújuló rendszerben, amelyben a standardizált indikátorok egyfajta praxistükörként, vagyis a háziorvosnak visszajelzésként szolgálhatnának. Sokat várnak a JIR-en keresztüli időpontfoglalási lehetőségtől, hiszen az indikátorok miatt szükség van bizonyos szakellátásokra.
JIR: csak a forintok hiányoznak
Mindenkit meg tudok győzni a rendszer szükségességéről, ám amikor forint kell hozzá, akkor elfogy a lehetőségem, tehetetlen vagyok a forrásszerzésben, fogalmazott meglehetősen rosszkedvűen dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellárhelyettese, aki a JIR átalakításáért felelős miniszteri megbízottként a Járóbeteg Irányítási Rendszerről és az EgészségAblak alkalmazásról beszélt. Mint mondta, az applikáció nem egy IT megoldás, hanem olyan szolgáltatások összessége, amely a betegeket támogatja. És bizony van miben támogatni őket, hiszen egy 2018-as, a közösségi médiában végzett kutatásuk szerint megdöbbentően nagy számosságot mutattak a betegpanaszok, amelyeknek három fő oka van: a várólista, az orvoshiány és a várakozási idő – vagyis a beteg nehezített hozzáférése az ellátáshoz. Éppen ez az, ami a betegeket a magánellátás felé sodorja: nem a csilivili környezet, hanem az, hogy időben megkapják az ellátásukat, s mindezen túl nem kell órákig bajlódniuk az időpontfoglalással.
Minderre megoldást kínál a JIR, ám hiányzik hozzá a forrás, így nincs elegendő call center, nincs meg a kellő intézményi fogadókészség az időpontok megnyitására, a honlapok egységesítésére, így nagyon kezdetlegesek az állapotok. Pedig ez a rendszer képes lenne arra, hogy várható eredményéhez képest kis ráfordítással jelentős javulást, nagyobb betegelégedettséget érjen el.
Egynapos sebészet bővülő ellátási kör
Új ellátási formák kerültek be az egynapos sebészeti (ES) ellátások körébe egy tavalyi BM-rendeletnek köszönhetően, így a korábbi 544 beavatkozás mellé 250 új került, jelentette be dr. Mészáros János. Arról is beszélt, hogy szintén egy tavalyi BM rendelet mondta ki, hogy ismét legyen Egészségügyi Szakmai Kollégiumban Egynapos Sebészeti Tagozat – ennek a vezetője pedig ő lett. Hangsúlyozta, hogy az ES nem egy finanszírozási technikai megoldás, hanem önálló ellátási forma, amely megerősítést igényel. Ez utóbbit nem szolgálja az, hogy nincs TÉK (területi éves keret) mentessége.
Hogy egyre népszerűbb ellátási formáról van szó, adatokkal igazolta: míg 2010-ben 127 771 beavatkozást végeztek, addig a covid előtti évben, 2019-ben 339 163-at; tavaly 301 899-et. A legnépszerűbb a szemészet, szülészet-nőgyógyászat és az urológia.
Nem titok, hogy az ES azokban az országokban hódít, ahol szűkösek az egészségügyre fordított források. Mi is idetartozunk. Mészáros János szerint fontos lenne a portfoliót bővíteni, elérni a TÉK mentességet, és az ES szervezeti egységeknek dedikáltan önálló szakmakódot adni.
Ellentmondó látlelet az egészségügyről - A konferencián délelőtt elhangzottakról itt olvashat
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!