Nem vitt előre, nem javított, sőt sok esetben rontott az egészségügy helyzetén, színvonalán az utóbbi évek központosítása, centralizálása, államosítása.
Kincstári optimizmussal teli, de a realitásokat sötéten látó előadások is elhangzottak a szerdai XVIII. IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferencián. A kormányt képviselő dr. Banai Péter Benő államtitkár és dr. Bidló Judit helyettes államtitkár szerint, ha voltak is nehézségek, jelenleg jó irányba mennek a dolgok, lesz plusz pénz az egészségügyre, amelynek változásaival a felmérések szerint a lakosság alapvetően elégedett. A szkeptikusabb szakpolitikusok viszont egy másik közellátást vázoltak fel, olyat, amelyik alulfinanszírozott, amelyben hosszúak a várólisták, és amelynek kormányzati átalakításai sorra nem jönnek be.
A covid-járvány és a szomszédban zajló háború hatásai miatt 2020-2023. között „szupercellába” került a magyar gazdaság – mondta dr. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Mint előadásából kiderült, sok pénzbe került az addigi eredmények megőrzése, ennek tehát az lett az ára, hogy jelentősen megnőtt az államadósság, a kamatkiadások, a finanszírozási költség. Az államtitkár szerint azonban idén már gazdasági növekedés lesz, és ez 2028-ra elérheti a 4 százalékos GDP növekményt. Úgy vélte, a bennragadt uniós forrásokhoz is hozzájutunk. Mindez pedig azt jelenti, hogy több pénz jut majd az egyes szektorokra, így az egészségügyre is.
A következő két év egészségpolitikai céljaként a lakosságközeli ellátás fejlesztését, az üzemgazdaságosabb ellátást és az egészségügy további digitalizációját nevezte meg dr. Bidló Judit. A BM egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára besszélt az alap-, a járóbeteg-, és a fekvőbeteg ellátás problémáiról, az ezeken a területeken elkezdett átalakítások eredményéről és napi aktualitásokról is.
A helyettes államtitkár az alapellátás kapcsán azt mondta, egyik legfontosabb cél, megoldani az üresen maradt háziorvosi praxisok problémáját. Megismételte, hogy az egyik idevezető út a körzetek újratervezése. Ehhez a munkához várják az önkormányzatok javaslatait augusztus 31-ig. Hozzátette az alapellátás javítása érdekében a praxisközösségeket is tovább akarják építeni, mert bár már sokan csatlakoztak, még nem elegen, még nem valósult meg a holisztikus lánc.
Az új háziorvosi ügyeleti rendszertől, amelyhez utolsóként októberben Budapest is csatlakozik, mindenki tartott egy kicsit – mondta Bidló Judit. Kiderült, feleslegesen, mert a helyettes államtitkár szerint a visszajelzések alapján a betegek elégedettek a változással. Most ehhez kapcsolódó feladat a gyógyszertári ügyeleteket harmonizálni az új rendszerhez – tette hozzá.
A járóbeteg-ellátásban a fő cél, hogy lerövidüljenek a betegutak és az előjegyzési idő. A digitalizáció fejlesztésével erre reális lehetőség van – szögezte le a helyettes államtitkár.
A fekvőbeteg-ellátás kapcsán Bidló Judit elsőként fontosnak tartotta aláhúzni, hogy nem cél a kórházak bezárása. Az ezen a területen folyó átalakítások a hatékonyabb működést szolgálják. Ennek érdekében folyik az adatgyűjtés, a szakmák és ügyeletek összehangolása, a minimumfeltételek átdolgozása, a kapacitások újragondolása és a finanszírozás újratervezése. Mindenesetre figyelembe kell azt is venni, hogy a felmérések szerint a betegeknek nem ijesztő az utazás, ha tudják messzebb jobb ellátást kapnak – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
Konkrét ügyek is szóba kerültek a konferencián. Így például a kormány által létrehozott Batthyány-Strattmann László Alapítvány, amely az egyedi méltányossági támogatásban részesíthető gyógyszerekről dönt a jövőben. Bidló Judit szerint az alapítvány a társadalometikai bizottság helyét veszi át, és működése nem fogja érinteni a logisztikát és az ellátási láncot. Az alapítvány csak kezelője lesz a költségvetési keretnek, és elsősorban olyan gyógyszerekről dönt majd, amelyek még nincsenek befogadva.
Csak említés szintjén hangzott el, hogy feláll majd egy új kórházi vezetői struktúra, ápolás támogatói rendszer is lesz, és a 18 éven felüliek kötelező szűréseinek részleteiről miniszteri rendelet dönt majd. Bidló Judit egy kérdésre, amely a közegészségügyből távozni szándékozó orvosokról szólt, azt válaszolta, inkább a szakdolgozóhiányról kellene beszélni. Azt is megjegyezte: „előbb fog elfogyni az egészségügyből a humán erőforrás, mint a pénz, és ezzel mindenhol küzdenek, nem csak Magyarországon”. Hozzátette. az orvosoknak motiváció lehet a teljesítményük elismerése, erről jövő héten tárgyal a miniszterrel.
Nem vitt előre, nem javított, sőt sok esetben rontott az egészségügy helyzetén, színvonalán az utóbbi évek központosítása, centralizálása, államosítása. Tömören ez derült ki dr. Sinkó Eszter, a Magyar Egészséggazdasági Menedzsment Társaság (MEMT) elnökhelyettesének előadásából.
Bár a szavak szintjén a döntéshozók pont az ellenkezőt szeretnék elérni, mégis egyre fokozódik a kórházcentrikus betegellátás. A most elfogadott salátatörvényben a vármegyei kórházaknak még nagyobb hatalmat biztosítanak a vármegyében lévő kis városi kórházak működési feltételeinek meghatározására, átszervezésére. „Sajnálom ezeket a nagy kórházakat, hiszen maguk is számos problémával, finanszírozási gonddal küzdenek”, alig tudnak ezekkel megbirkózni.
Sinkó Eszter szerint a központosított közbeszerzés sem csökkentette az intézmények kiadásait, sőt növelte. A kórházi adósság növekedési üteme az elmúlt 13-14 évben megduplázódott. Március végén 117 milliárd forint volt a kórházak kintlévősége úgy, hogy tavaly év végén 90 milliárd forintot konszolidáltak a központi költségvetésből.
A kórházak üzemeltetésének centralizációja sem jó irány a tapasztalatok szerint. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) működésével kapcsolatban hetente többezer panasz érkezik. Az önálló szakrendelők államosítása is a levegőben lóg, holott a szakmai közmegegyezés szerint a járóbetegellátást inkább az alapellátás felé kellene közelíteni.
A MEMT elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a meddőségi centrumok államosítása sem érte el célját, az állami IVF központokban sem született több baba. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kórházi gyógyszertárak központosítása átlagosan 6-9 millió forinttal tovább csökkenti az intézmények bevételét.
Sinkó Eszter szerint az ágazat problémáit jól mutatja, hogy nagyon sok beteg nem fér hozzá az ellátásokhoz, az intézkedések ellenére változatlanok a várólisták, 47 ezren várnak valamilyen műtéti beavatkozásra. Az új ügyeleti rendszer bevezetése is azzal járt, hogy rengeteg ügyeleti pont megszűnt. Igaz, a kórházak sürgősségi osztályainak forgalma viszont megduplázódott.
Néhány jó szó azért jutott az egészségügy irányítóinak. A MEMT elnökhelyettese elismerte, a háziorvosoknál bevezetett indikátorrendszer elérte célját: plusz források bevonása nélkül 10-11 százalékkal nőtt a háziorvosok bevétele. A járóbetegellátásban július 1-én induló új betegirányítási rendszernek és az új kórházi finanszírozásnak is több pozitív hatása lehet.
Alapvetőn azonban nagyon keveset költ az állam az egészségügyre, mindössze a GDP 4,4 százaléka jut erre a területre, míg az EU-átlaga 7,7 százalék felett van – mondta a közgazdász. Egyébként az irányító rendszer gyengeségei is jól mutatják, hogy a döntéshozók számára mennyire nem prioritás az egészségügy. Sinkó Eszter példaként hozta fel, hogy a valamikor 6 ezer főt foglalkoztató egészségbiztosító helyett ma 660 szakember igyekszik megoldani az egészségügy finanszírozását a NEAK-ban. Üzenetértéke van annak is, hogy az ÁNTSZ megszüntetésével nagyon sok szakember távozott, és a szolgálat helyébe lépett NNGYK már így állt fel. És az is sokatmondó, hogy máig nincs önálló minisztériuma az ágazatnak.
Az adatvezérelt egészségügynek források kellenek - a konferecia délelőtti előadásairól itt olvashat
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!