Az adósságrendezés a kórházak napi működését nem befolyásolja

A kormány célja az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése és emellett a közpénzek védelme, ezért nem egyszerűen az adósságrendezéséről született döntés, hanem a kórházak pénzügyi stabilitásának erősítése érdekében az adósság újratermelődésének megakadályozásáról is. A kormány ezért  amellett, hogy felülvizsgálja az egészségügyi finanszírozási rendszert, költségvetési felügyelőket rendel ki egyes kórházak mellé  és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgálja  a lejárt kórházi tartozásokat is, hogy kiszűrje az  irreálisan magas - jellemzően külföldi multiknál felmerülő - kórházi beszállítói árakat. Nem engedhető meg, hogy bárki is a magyar betegeken nyerészkedjen. A kormány mostani döntésével 79,4 milliárd forintot biztosít a kórházak többlettámogatására, ebből 42,8 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásának rendezésére,  36,6 milliárd forintot pedig az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre: struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére. Az erről szóló kormányhatározat és rendeletek hamarosan olvashatóak a Magyar Közlönyben - foglalta össze az év utolsó napján kiadott közleményében az Emmi.

Mint írták, a kormány kiemelt célnak tekinti az egészségügyi ágazat fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését, és egyetért a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra olyan átalakításával, amely fenntartható működést eredményez, és megakadályozza az adósságok újratermelődését. Fontos tudni, hogy a kórházak adósságállománya akkor alakult ki, amikor a baloldal kormányzása alatt a kórházak az alulfinanszírozottság és a pénzügyi megszorítások miatt egyre nagyobb adósságállományt kezdtek görgetni maguk előtt, amely az eddigi rendszeres adósságrendezés és a többlettámogatások ellenére is több intézménynél újratermelődik. Ennek több oka lehet, pl. az irreálisan magas beszállítói árak, a rossz gazdálkodási gyakorlat. Ezért nem csak a kórházi adósság megszüntetése a cél, hanem a kórházak gazdálkodásának és finanszírozásának átalakítása, a jól gazdálkodó, adósságmentes kórházak jutalmazása, a felelős gazdálkodás ösztönzése, az indokolatlanul magas beszállítói árak (a nyerészkedés) kiszűrése.

A kormány mostani határozatával 36,6 milliárd forintot biztosít az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre, struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére. Ebből 17 milliárd 709 millió forintot a fekvőbeteg-szakellátás, 15 milliárd 692 millió forintot a járóbeteg-szakellátás javítására fordítunk, 3 milliárd 157 millió forintot pedig a molekuláris biológiai vizsgálatok teljesítményvolumen keret feletti teljesítményének finanszírozására. Ezt az összeget az intézmények még az idén megkapják.

A kórházak október végén lejárt tartozásának rendezésére 42,8 milliárd forintot különít el a kormány, és ahogy az már a Kormányinfón elhangzott, a lejárt tartozásállomány rendezése központosított adósságrendezési eljárás útján történik 2020 február végéig. Az adósságrendezési eljárás főtárgyalója a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, aki miután minden egyes kórház lejárt beszállítói tartozását tételesen megvizsgálja, dönt a beszállítókkal való tárgyalások és a tartozások kiegyenlítésének elveiről. A cél az indokolatlanul magas, túlárazás gyanúját felvető beszállítói tételek kiszűrése.

Fontos tudni, hogy ez jellemzően nem a kórházakba beszállító hazai kis és középvállalkozásokat (pl. pék, takarító, mosoda, varroda stb.) érinti, hanem a nagy külföldi egészségügyi beszállítókat, az olyan multikat, amelyek több százmilliós, vagy akár több milliárd forintos követeléseket fogalmaztak meg a magyar kórházak felé.

A központosított adósságrendezési eljárást lefolytató főtárgyaló munkáját az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Belügyminisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által delegált 1-1 tagból álló bizottság segíti. A főtárgyaló a tárgyalások eredményének függvényében javaslatot tesz a tartozás kifizetésre, amely a PM és az EMMI előzetes engedélyét követően történhet meg, várhatóan 2020 első negyedévében. A kórház a támogatást csak a lejárt tartozás kiegyenlítésére használhatja fel. A támogatás jogszerű felhasználását kormányzati szerv ellenőrzi, és ha visszaélést, szabálytalan felhasználást tapasztal, akkor a támogatás visszavonható.

Az adósságrendezési eljárás a kórházak napi működését nem befolyásolja, hiszen a szolgáltatók működését biztosítja a kormány.

A kormány célja az, hogy olyan átfogó és fenntartható finanszírozási rendszer jöjjön létre a járó- és fekvőbeteg ellátásban egyaránt, amelyben elkerülhető az adósság újratermelődése. Ennek kidolgozását az EMMI már megkezdte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával. Az erről szóló javaslatot a jövő év első felében kell kormány elé terjesztenie a minisztériumnak. A kormány szükségét látja egy célzott intézményi adósságmenedzsment program és pénzügyi monitoring rendszer kidolgozásának is, amelyet március végéig dolgoznak ki a kórházak fenntartásában érintett minisztériumok, a kórházi költségvetési felügyelők, és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával.