Az ÁSZ kritizálja a forráshiányos kórházakat

Az Állami Számvevőszék a Zala Megyei Kórház, valamint a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak 2008-2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését végezte el. A Zala Megyei Kórháznál az integritásalapú működést biztosító belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében tárt fel hiányosságokat az ellenőrzés, de voltak szabálytalanságok a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén is. A Szent János Kórház ellenőrzése során is hasonló megállapításokat tettek a számvevők: szabálytalanságokat azonosítottak a pénzügyi gazdálkodásban és a vagyongazdálkodás terén sem érvényesültek maradéktalanul az előírások. A két kórházról szóló jelentésen túl több intézmény ellenőrzése jelenleg is folyamatban van - olvasható az számvevőszék honlapján.

Ellenőrzései tervezése során az Állami Számvevőszék kiemelten fókuszál a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és az államadósságra ható területekre, illetve a közfeladatokat ellátó, közszolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek ellenőrzésére. Társadalmi és közpénzügyi szempontból kiemelt fontosságú területeket vesz tehát górcső alá, így került sor a felsőoktatási intézmények, közműcégek, vagy önkormányzatok után a kórházak ellenőrzésének megindítására is.

A központi alrendszer intézményei, így a kórházak is meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban, ezért kötelesek a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni.

Az ÁSZ nem a feladatellátást vagy a jogi környezetet értékeli, hanem a gazdálkodás szabályszerűségét

A kórházak ellenőrzése során az ÁSZ egyebek mellett azt értékeli, hogy az intézmények irányítási színvonalát meghatározó belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése szabályszerű volt-e, kialakították-e az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket, megvalósították-e azok számon kérését, ellenőrzését. A számvevők értékelik továbbá, hogy a pénzügyi és vagyongazdálkodás megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatoknak, valamint, hogy érvényesült-e a gazdálkodási folyamatokban az integritási szemlélet, a korrupcióval szembeni veszélyeztetettség csökkentése érdekében.

Az egyes ellenőrzések során az ÁSZ nem véleményezi a vonatkozó jogszabályokat, valamint nem értékeli a szakmai feladatellátást sem. Úgynevezett szabályszerűségi ellenőrzéseket végez, amely során kizárólag azt értékeli, hogy az érintett intézmény gazdálkodása, a gazdálkodásra vonatkozó szabályozása megfelelt-e a hatályos előírásoknak. Az ÁSZ minden esetben az adott intézményre vonatkozóan tesz megállapításokat és fogalmaz meg javaslatokat.

A rend megteremtéséhez egyértelmű célkitűzésekre, eredményes gazdálkodásra és folyamatos tulajdonosi ellenőrzésre van szükség

A kórházak ellenőrzésének első tapasztalatai alátámasztják azokat az állításokat, amelyeket az ÁSZ már korábban is megfogalmazott. A 2015. év folyamán, az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál végzett ellenőrzések rávilágítottak, hogy a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek. Az ÁSZ ezért az elmúlt időszakban több alkalommal felhívta a figyelmet a veszélyekre és kockázatokra, és szorgalmazta az állammenedzsment megújítását.

Az ÁSZ számos alkalommal hangsúlyozta: a rend megteremtéséhez egyértelmű célkitűzésekre, eredményes gazdálkodásra és folyamatos tulajdonosi ellenőrzésre van szükség nem csupán az önkormányzati cégek, hanem a központi alrendszer intézményei, így a kórházak esetében is. Lényeges, hogy a gazdálkodást felkészült pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák, míg a tapasztalatok azt mutatják, sok esetben az adott intézmény feladatellátásában érintett, csak az alap szaktudással bíró személyekre bízzák ezt a feladatot.

Az ÁSZ több eszközzel támogatja a szabályszerű gazdálkodás megteremtését

Ilyen eszköz például az egyedülálló „önteszt rendszer", amely az önkormányzatok és az egyházi intézmények után a központi alrendszer intézményei, így a kórházak számára is elérhető. Kitöltésével az intézmények képet kaphatnak saját működésükről, önkéntes alapon azonosíthatják és javíthatják az esetleges hibákat, hiányosságokat.

Emellett az ÁSZ rendszeresen szervez úgynevezett „jó gyakorlatok" szemináriumokat, amelyeken az ellenőrzött ágazatok képviselői a pozitív példákat oszthatják meg egymással. Ilyen volt legutóbb a felsőoktatási intézmények számára szervezett, majd a megújult közbeszerzési szabályokról szóló, illetve szintén 2015 őszén az önkormányzati közműcégek ellenőrzési tapasztalatairól szóló rendezvény is.

A Zala Megyei Kórház ellenőrzési tapasztalatai

A Zala Megyei Kórház a térség egyik legnagyobb kapacitású egészségügyi intézménye, az ellenőrzött időszakban éves szinten közel 40 ezer fekvőbeteget és mintegy 800 ezer járóbeteget látott el, teljesített kiadása 2013-ban 11,5 Mrd Ft volt.

Az irányító szervi hatásköröket 2011 végéig a Zala Megyei Közgyűlés, 2012. január 1-től – mikor a Kórház állami tulajdonba került – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolta, egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át, amit 2015. március 1-től Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) hívnak.

Az irányító szervi hatásköröket a 2008-2011 között a Közgyűlés szabályszerűen gyakorolta, 2012-2013-ban a GYEMSZI a vonatkozó jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette. A Megyei Önkormányzat és a GYEMSZI között megkötött átadás-átvételi megállapodás tartalmában nem volt teljes körű, ez kockázatot hordozott az állami vagyon védelme és a felelős gazdálkodás tekintetében. A hatékony gazdálkodáshoz sem a Közgyűlés, sem a GYEMSZI nem alakított ki mérhető teljesítmény-követelményeket. Ellenőrzési jogosultságait az EMMI és a GYEMSZI szabályszerűen gyakorolta. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem biztosította a szabálytalanságok megelőzését, feltárását, valamint nem biztosított megfelelő feltételeket a szervezet integritását veszélyeztető korrupciós kockázatokkal szemben, ezért e kontrollok szintje fejlesztendő.

A pénzügyi gazdálkodást folyamatosan fennálló és fokozódó likviditási nehézségek jellemezték, az intézmény fizetőképessége nem volt biztosított, mivel nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amire pénzügyi fedezete rendelkezésre állt. A szállítói kötelezettségállomány az ellenőrzött időszakban mintegy 1,5 Mrd Ft-ra (102,3%-kal) emelkedett, annak ellenére, hogy a Kórház 2009-2013 között a szállítói kötelezettségek csökkentésére összesen 1,43 Mrd Ft önkormányzati, illetve konszolidációs támogatást kapott.

A lejárt szállítói tartozásállomány újratermelődött, a késedelem mértéke az ellenőrzött időszak végére emelkedett. A Kórház a 2009-2011 között a törvényi előírások ellenére nem folytatott le a közbeszerzési eljárást mintegy 1,5 Mrd Ft összegben (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, takarító- és tisztítószerek, közműszolgáltatások). 2012-2013-ban egyes beszerzéseknél ugyancsak nem történt meg az előírt eljárások lefolytatása és irányító szervi hatáskörében a GYEMSZI nem gondoskodott a közbeszerzések központosított lefolytatásáról, melynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása.

A Kórház vagyona 2008-2013 között 1,42 Mrd Ft-tal (22,4%-kal) csökkent. Az eszközök visszapótlásához szükséges előirányzat keret, illetve fedezet nem állt rendelkezésre, a végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelentő avulást, az eszközök használhatósági foka minden eszközcsoportnál csökkent.

A Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak ellenőrzési tapasztalatai

A budapesti székhelyű Kórház az ellenőrzött időszakban feladatait összesen 15 telephelyen látta el, az ellátási területén élő közel 630 ezer fő egészségügyi ellátásáért felelt. A Kórház feladatstruktúrája, illetve szervezeti felépítése az ellenőrzött időszakban két alkalommal változott, 2008. január 1-jétől a Szent Margit Kórház és a Budai Gyermekkórház a Szent János Kórházba integrálódott, 2013. január 1-jével a Szent Margit Kórház kivált a Kórházból.

Az irányító szervi hatásköröket 2011 végéig a Fővárosi Közgyűlés, 2012. január 1-től – mikor a Kórház állami tulajdonba került – szintén az EMMI gyakorolta, egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását pedig úgyszintén a GYEMSZI vette át, amit 2015. március 1-től ÁEEK-nek hívnak.

Az irányítói hatásköröket a 2008-2011. közötti időszakban a Közgyűlés részben szabályszerűen, a 2012-2013 közötti időszakban a Miniszter szabályszerűen gyakorolta, a GYEMSZI a vonatkozó jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette. A tulajdonosi és fenntartói jogutódlás tekintetében a jogszabályi előírások hiányosan érvényesültek, az ellenőrzött időszak végéig nem született meg az Önkormányzat és a Kormány közötti megállapodás, valamint az Önkormányzat és a GYEMSZI közötti átadás-átvételi megállapodás. A hatékony gazdálkodáshoz sem a Közgyűlés, sem a GYEMSZI nem határozott meg a Kórház részére mérhető teljesítménykövetelményeket. Az ellenőrzési jogosultságait a Minisztérium és a GYEMSZI szabályszerűen gyakorolta, a Közgyűlés részben gyakorolta az előírásoknak megfelelően. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében szabályszerű volt, megfelelő feltételeket biztosít a szervezet integritását veszélyeztető kockázatok kezelésére.

A pénzügyi gazdálkodást az ellenőrzött időszakban fokozódó likviditási nehézségek jellemezték, a fizetőképesség 2012-től nem volt biztosított, mivel nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amire pénzügyi fedezete rendelkezésre állt. A szállítói kötelezettség állomány 787,1 millió Ft-ról 426,2 millió Ft-tal, (54,1%-kal) 1213,3 millió Ft-ra növekedett az ellenőrzött időszak végére. A Kórház a 2012. évi bevételi elmaradás ellenére nem tett eleget az előirányzat csökkentési kötelezettségének. A forgóeszközök állománya a 2013. évben, a pénzeszközök állománya a 2009. és a 2011-2013. években nem nyújtott fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre. A GYEMSZI a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette, melynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása. A Kórház által végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelenő avulást, a tárgyi eszközök használhatósági foka minden eszközcsoportnál csökkent.

A megállapítások alapján számos javaslattal élt az ÁSZ
Az ÁSZ az ÁEEK főigazgatójának a két ellenőrzés során összesen öt, a Zala Megyei Kórház főigazgatójának hét, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak főigazgatójának pedig további négy javaslatot tett, amelyek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.