Az átalakítás vesztesei az állami ellátású betegek lehetnek

A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.

A járvány világított rá, hogy valamit kezdeni kell az egészségüggyel és ekkor kezdett az egészségügy irányítása átcsúszni a Belügyminisztériumhoz. Részben a pandémia indokolta, hogy szigorúbb felügyelet és irányítás legyen jelen a rendszerben, hiszen itt többek között a készletekkel való gazdálkodásról volt szó, de kiemelt jelentőséggel bírt a munkaerővel való központi gazdálkodás lehetősége is. Miközben a belügyminiszter minden fontosabb ágazati szervezettel konzultált és célorientált átalakítási javaslatot dolgoztatott ki, ezzel egyidejűleg megbízta a Boston Consulting Group-ot egy átfogó stratégiai dokumentum elkészítésével. Ennek a tartalmát nem ismerjük, de a szlovák átalakítási kísérlet alapján lehet sejteni, hogy ezek a javaslatok hogyan érintenék a magyar kórházi rendszert. Akkor úgy fogalmaztak, hogy célszerű csökkenteni a kórházi kapacitásokat a humánerőforrás szűkös rendelkezésre állása és méretgazdasági okok miatt. Mindeközben egyre hangosabban képviselte a Magyar Orvosi Kamara saját béremelési javaslatait, a paraszolvencia kivezethetőségét is az asztalra téve.

...

A legnagyobb magánszolgáltatók évente több mint 20%-kal növekvő árbevétele ezt támasztja alá. A szakemberek hiánya az állami rendszerben oda vezet, hogy jónéhány rendelőt be kell zárni orvos híján, ami szintén a magánellátás irányába tereli a betegeket. Ezzel párhuzamosan érzékelhető a háztartások pénzügyi gyarapodása az erős gazdasági növekedésnek köszönhetően, így egyre többen tudják megengedni maguknak/családjuknak a költséges beavatkozásokat. Ezekre a folyamatokra alapozva látványos bővítésekbe kezdtek a magánszolgáltatók, az elmúlt pár évben pedig már a pénzügyi befektetők is megjelentek a piacon.

Az egészségügy átalakításának folyamata most mely lépésekből áll? Az egészségügyi szolgálati jogviszony és annak következményei (magasabb bér, hálapénz kivezetése, másodállás engedélyezése, stb) nyilván ennek részei, valamint a kórházi rendszer átszabása, de milyen mérföldkövek vannak még itt jelen?

Időben vissza kell menni egy lépést, hogy ezeknek az átalakításoknak az irányát megértsük. A Magyar Orvosi Kamara új vezetése első pillanattól kezdve határozottan foglalt állást a béremelés szükségessége mellett és a hálapénz jelenléte ellen, érvelésük szerint a paraszolvencia kivezetését csak az orvosi bérek látványos emelésével lehet megvalósítani.

A pandémia rávilágított az ellátórendszer működési hiányosságaira, ezért a felfokozott hangulatban 'könnyebben' elkezdődhetett egyfajta párbeszéd a kormány és a kamara új vezetése között. Az vitán felül áll, hogy ha nincs a járvány, nincs béremelés sem. El kell ugyanakkor ismerni, elegáns gesztus volt a kormányfő részéről, hogy teljes mértékben elfogadta a kamara béremelési javaslatát az egyes kategóriákra vonatkozóan.

A béremelésnek azonban magas ára lesz: csak a szakellátásban idén 200 milliárd forintos többletkiadást fog eredményezni az emelés, amihez hozzájön az alapellátásban dolgozók megnövelt jövedelme, újabb 100 milliárdos kiadással. Egyelőre nem látni, hol áll meg a számláló az esztendő végén, mivel a szakdolgozók elégedetlenkedéseire is reagálnia kell a kormánynak, vélhetően még a nyáron egy előre hozott fizetésemeléssel le kell csillapítania a nővéreket.

A teljes interjú a portálon olvasható.