Az egészségügyi törvénycsomagról a parlamentben

Számos kisebb módosítást tartalmazó, de fontos területet érintő törvényjavaslatnak nevezte az egészségügyi salátatörvényt Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. Kiemelte: apró, de már látható eredményei vannak annak, hogy a kormányzat elődjénél sokkal nagyobb forrásokat fordít az egészségügyre, példaként említve, hogy 2010 óta több mint egy évvel emelkedett a várható élettartam.

A módosítások, hangsúlyozta, a mindennapi gyakorlathoz igazítják az adatszolgáltatás egyes szabályait, például annak érdekében, hogy az emberi reprodukciós eljárások beavatkozásainak adatai eljussanak a szaktárcához, és annak alapján évente készíthessen nemzetközileg is publikált adatbázist.

Emellett szabályozza a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű betegségek egységes regiszterének kialakítását; az államtitkár arra emlékeztetett: a tbc sikeres felszámolásában ugyanilyen rendszer nyújtott nagy segítséget.

A módosítás lehetővé teszi az adatnyilvántartást azok esetében, akiknek valamely adatbázisban szerepel a vércsoportja, az ottanival azonos színvonalú ellátást tesz lehetővé az Európai Gazdasági Tér államaiban tartós kiküldetésben lévők és családtagjaik számára.

Az államtitkár megemlítette: csak a gyógyszerkódexnek megfelelés esetén engedi piacon maradni a Magyarország uniós csatlakozása előtt regisztrált homeopátiás szereket, valamint eltörölné azt a szabályt, hogy egymás után csak kétszer választható valaki ugyanazon egészségügyi kamarai posztra. Hozzátette: a tervezet új szabályokat állapít meg a védőnők és a háziorvosok együttműködésében, valamint szigorítja a gyógyszerhatóanyagként is nyilvántartott pszichotróp anyagokkal való visszaélést.

Az egészségügyi törvénycsomag általános vitájában a Fidesz és a KDNP vezérszónoka az indítvány elfogadását kérte a parlamenttől, míg a jobbikos és szocialista felszólalók elsősorban a kifogásaikat hangoztatták. 

Fidesz: helyes irányba tett lépéseket

Az indítvány megszavazását kérte képviselőtársaitól Molnár Ágnes, a Fidesz vezérszónoka, megemlítve, hogy az megerősíti az országos egészségügyi intézményeket, ugyanakkor előremutató a betegségregiszterek összehangolása területén.

Lényeges elemként említette védőnő és a háziorvos a gyermekek ellátásával kapcsolatos együttműködésének szabályozását, azt hangoztatva, európai szinte is példaértékű a hazai gyerekek 98 százaléka oltottsági aránya.

A kormányzat tevékenysége kapcsán azt emelte ki: 70 százalékkal jut több pénz az egészségügyre, mint 2010 előtt, számos üres praxist töltöttek be, megemlítve, hogy a szakminiszter további, az alapellátás színvonalát emelő intézkedéseket jelentett be.

Támogatva a homeopátiás szerek újraszabályozását azt hangsúlyozta: ezek gyógyhatása klinikailag nem bizonyított, így alkalmazásuk elodázhatja a terápia megkezdését, tehát az is előfordulhat, hogy az orvosnak az alapbetegség mellett már szövődményeket is kezelnie kell, így pedig romlanak a gyógyulás esélyei. 

Jobbik: hiányos volt a konzultáció

A javaslatcsomag széles körű egyeztetését kérte számon a Jobbik vezérszónoka, Lukács László György, hozzátéve, számos olyan területet nem érint az indítvány, amelyeket szabályozni, újraszabályozni kellene. Szerinte amikor rossz megoldás, amellyel "féken tartani" akarja a tervezet a homeopátiás szereket, mert a választott megoldással csupán a gyógyszerészek adminisztrációs terheit növelik, miközben bizonytalan megfogalmazás nehezíti a végrehajtást.

Az általa "korunk egyik pestisének" nevezett új pszichotróp anyagok, dizájnerdrogok szabályozásának szigorításáról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy ezzel a módosítással megbicsaklik a büntető jogszabályok e téren alkalmazott zárt logikája, mivel szerinte a frissen fejlesztett termékek kivételével megfelelő volt a szabályozás.

Azt ugyanakkor kétségtelennek nevezte, hogy a nemzetközi egyezménynek megfelelést és az ilyen szerek üldözését lehetővé tévő szabályozást "valahol el kell helyezni a jogszabályban", ez pedig a társadalommal szembeni kötelesség is. 

KDNP: elődeinél többet tett a kormány az egészségügyért

 A jelenlegi és az előző kormányok egészségügy terén mutatott teljesítményét hasonlította össze felszólalásában a KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc, kiemelve, hogy 2010 előtt folyamatos forráskivonás és leépítés volt a terület osztályrésze, 2003 és 2010 között Magyarország volt az egyetlen OECD-tagállam, ahol csökkentek a széférára fordított források.

Ezzel azt állította szembe, hogy 546 milliárd forinttal többet, csak jövőre pedig 100 milliárdnál is több jut az egészségügyre, ami reálértékben is magasabb összeg a 2010 előttieknél, hozzátéve, 2019-ben 52 milliárd pluszforrást kapnak a kórházak, amelyeket 55 milliárdos konszolidáció is segít, valamint béremeléssel javítják a védőnők és az egészségügyi alkalmazottak helyzetét.

Sorolva a kormányzati intézkedéseket üdvözölte, hogy családbarát szülészetek kialakítására jövőre 10 milliárd forintot fordítanak, kiemelve, hogy a kormány a családok támogatásával, nem bevándorlással akarja kezelni a népesedési problémákat.

Hangsúlyozta: a törvénycsomag sok területen tisztább, egyértelműbb szabályozást teremt, könnyítve ezzel a jogszabály alkalmazását, kiemelve, hogy az adatszolgáltatások területén hiányzó szabályok is a törvénybe kerülhetnek ezzel a módosítással.

A pszichiotróp anyagokat tartalmazó gyógyszerekkel elkövetett bűncselekmények szabályozásának szigorítása kapcsán Nacsa Lőrinc kijelentette, "itt el tudunk menni a falig" az ilyen anyagok visszaszorítása érdekében.

MSZP: kétszintű egészségügy alakulhat ki

Korózs Lajos (MSZP) hangsúlyozta, hogy a javaslat változatni próbál az adatszolgáltatási elmaradásokon, ugyanis sokszor elérhetetlenek vagy hiányosak az egészségügyi statisztikák.

A képviselő kijelentette, hogy ha kormányzat nem tesz lépéseket, akkor kétszintű egészségügy ki fog alakulni. A magánszféra meg tudja fizetni az alkalmazottait, ezért képes elszipkázni az állami egészségügyből a szakembereket - érvelt.

A politikus kritikaként azt mondta, hogy az egészségügyi kormányzat a saját maga által okozott problémákat úgy akarja megoldani, hogy még több forrást von el a szolgáltatóktól. Ez átgondolatlan és indokolatlan rendelkezés, amit nem lehet támogatni - jelentette ki.

Jelenleg törvény határozza meg, hogy milyen betegségeket lehet az állami regiszterben összegyűjteni, a jövőben ez a felügyelő miniszter hatáskörébe kerül - bírált Korózs Lajos.

A külképviseleteken szolgálók azonos feltételek mellett juthatnak majd egészségügyi ellátáshoz, ezzel rendezik a jelenlegi visszás helyzetet - hívta fel a figyelmet.

Az indítvány alapján csak azok a terápiás javallattal rendelkező homeopátiás készítmények maradhatnak 2020. után a piacon, amelyek teljesítik a gyógyszerekre vonatkozó uniós feltételeket - emlékeztetett. A Btk.-ba pedig új tényállásként emelik be a gyógyszerhamisítás - emelte ki.

DK: a homeopátiás készítmények nem gyógyszerek

Az egészségügyi törvénycsomag vitájában László Imre (DK) hangsúlyozta, hogy világszerte komoly tudományos viták zajlanak a homeopátiás készítményekről. A vezető európai tudósok megállapították, hogy a homeopátiás készítmények hatása tudományosan nem igazolható és ezek a szerek akár még veszélyesek is lehetnek - mondta. A gyógyszereknek nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni, a homeopátiás készítmények nem számítnak gyógyszernek - szögezte le.

A demokrácia általános elveivel megy szembe az, hogy a kamarai tagokat akárhányszor meg lehet választani ugyanarra a tisztségre - jelentette ki.

A betegek számára elérhetővé kell tenni a nem tradicionális eljárásokat is, de csak szabályosan és ellenőrzötten - érvelt. Egyúttal azonban gátat kell vetni az emberek hiszékenységével visszaélő kuruzslásnak - szögezte le.

MSZP: évente tízmilliárdokkal kell kompenzálni a kórházak adósságait

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy a magyar egészségügy helyzete tragikus. Kevés az orvos és a nővér, a költségvetésnek pedig minden évben több tízmilliárd forinttal kell kompenzálni a kórházak adósságát - jelentette ki.

A kormány elkezdte "áttolni" a rendszert a magánszolgáltatások irányába, az MSZP szerint azonban olyan egészségügyre van szükség, ahol nincs értelme a magánellátásokra költeni - közölte.

A Jobbik keményebb fellépést kért a pszichoaktív szerek ellen

Rig Lajos (Jobbik) hangsúlyozta, hogy az egészségügynek felül kell emelkednie a pártérdekeken.

A képviselő azt mondta, hogy a homeopátiában a szabályozás a kulcs, mert vannak hasznos, a megfigyeléseken alapuló gyógymódok, de eközben léteznek olyan homeopátiás szerek is, amelyek károsak az egészségre.

A kormányzat a pszichoaktív szerekkel szemben nem lép fel elég keményen - érvelt.

Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta az általános vitát.

Kormány: a betegek 95 százaléka az állami egészségügyet használja
Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár az elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy egységesen kell értelmezni a törvényjavaslatba foglalt módosításokat. Hangsúlyozta, hogy az indítványban szereplő elképzelésekről számos, különböző szintű egyeztetést folytattak le.

A háziorvosi és a sürgősségi rendszer megérett a változásra - közölte. Szavai szerint nem csak az ellátás megkezdésének idejét kell meghatározni, de azt is, hogy a beavatkozást mennyi idő alatt kell befejezni.

Az államtitkár a homeopátiás szerekről beszélve hangsúlyozta, kritikusan áll azokhoz a készítményekhez, amelyeket nem ellenőriznek megfelelően. Egyetértett azzal, hogy ezeket a készítményeket ne hívják gyógyszereknek.

Az elmúlt nyolc évben rengeteg pénzt került az egészségügybe, jelentősen emelkedtek az orvosi és ápolói fizetések, miközben javult az infrastruktúra - jelentette ki. Az emberek 95 százaléka az állami ellátást veszi igénybe, a többiek használják a magánszolgáltatókat - emelte ki.