• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Átadták a Hugonnai, Huzella és Jendrassik díjakat

Hírek 2018.11.29 Forrás: Semmelweis Egyetem
Átadták a Hugonnai, Huzella és Jendrassik díjakat

Mindhárom kitüntetett példamutató munkát végez az alap-, illetve a klinikai kutatások terén.

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében megrendezett ülésen adták át az egyetem három kiemelt tudományos díját a Semmelweis Szalonban. Az idei Hugonnai Vilma Emlékérmet Dr. Gonda Xénia, a Jendrassik Ernő Emlékérem és Jutalomdíjat Dr. Molvarec Attila, míg a Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíjat Dr. Christos Chinopoulos vehette át Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettestől, írja a Semmelweis Egyetem honlapja.

Mindhárom kitüntetett példamutató munkát végez az alap-, illetve a klinikai kutatások terén, és eddigi tevékenységükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyetem előre lépjen a nemzetközi rangsorokban – hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Ferdinandy Péter. Az ülés első napirendi pontja a Hugonnai Vilma Emlékérem átadása volt, amelyet idén Dr. Gonda Xéniának, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi adjunktusának ítélt oda a Szenátus. A rektorhelyettes emlékeztetett, hogy a díjat 2010-ben alapította az egyetem a 45 év alatti női kutatók elismerésére és támogatására. Dr. Ferdinandy Péter röviden felvázolta Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő életútját, aki 1847-ben született, Svájcban szerzett diplomát, majd közel két évtizedig küzdött azért, hogy ezt itthon is elismerjék. Miután elkezdhette a praktizálást, elsősorban nőket és szegény embereket kezelt.

Dr. Gonda Xénia „Borúra derű: depressziós gének a tébolydától a Pszichiátriai Klinikáig” címmel tartotta meg emlékelőadását, amely kezdetén kiemelte: Hugonnai Vilma küzdelme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nők azzal foglalkozhatnak, azt tanulhatnak, amiben perspektívát látnak és a megszerzett tudást itthon kamatoztathatják, ezért különös megtiszteltetés számára az első magyar orvosnőről elnevezett díj.

Előadásában az elmúlt 16 év kutatásaiból mutatott be ízelítőt, amelyeket még az OPNI-ban kezdett el, majd az egyetemen folytatott különböző kutatócsoportokban. Emlékeztetett arra, hogy a depresszióval, annak genetikai hátterével kapcsolatos kutatások két évtizedre tekintenek vissza, és bár egyre bővül a tudásunk, még mindig sok a kérdés. Az már egyértelmű, hogy a depresszió háttere rendkívül összetett, nagyon sok gén játszik benne szerepet komplex módon és rendkívül fontos a szerepe a gének környezeti hatásokkal alkotott interakcióinak. Kutatásaik közül kiemelte egyebek mellett annak feltárását, hogy a szerotonin transzporter gén rövid allélja olyan tartós személyiségjellemzőkkel mutat együttjárást, amelyek arra hajlamosítanak, hogy kevésbé adaptívan küzdjünk meg a stresszorokkal. Egyebek mellett ismertette egy idén megjelent vizsgálatuk eredményét, amelyben hét, a depresszió hátterében már korábban azonosított génnel kapcsolatban vizsgálták, hogy a tünetek súlyosságát miként befolyásolják a környezeti hatások. Kimutatták egyebek mellett, hogy akik semmilyen stresszes életeseménynek nincsenek kitéve, azok esetében az adott gén hatása nem releváns. Kutatásaik egyik újdonsága, hogy a különféle súlyosságú és típusú életeseményeket is külön kell vizsgálni, mert ezek hatásait nagy valószínűséggel más-más gének közvetítik. 

Az idei Jendrassik Ernő Emlékérem és Jutalomdíj kitüntetettje Dr. Molvarec Attila, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense. Dr. Ferdinandy Péter a díjról szólva elmondta: az egyetem egykori tanáráról, a kiváló magyar bel- és ideggyógyászról elnevezett elismerést 1965 óta adják át az egyetemen, a klinikai orvostudomány kiváló művelőjét ismerik el vele. 

Dr. Molvarec Attila „Angiogén és immunológiai tényezők vizsgálata praeeclampsiában” címmel tartotta meg emlékelőadását, melynek elején röviden bemutatta Jendrassik Ernő életútját, és hangsúlyozta: megtisztelő számára, hogy ő az első szülész-nőgyógyász, aki átvehette ezt az elismerést.

Dr. Molvarec Attila kutatómunkája során átfogó módon vizsgálta az anyai és perinatális morbiditás és mortalitás vezető okaként számon tartott praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó angiogén, valamint szolubilis és sejtes immunológiai tényezőket. Ezzel kapcsolatos eredményei elősegítik a terhességi magas vérnyomás legveszélyesebb formájának, a praeeclampsia kialakulásának pontosabb megértését, és ezzel hozzájárulhatnak a kórkép hatékonyabb megelőzéséhez és kezeléséhez. 

A Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíjat idén Dr. Christos Chinopoulosnak, az Orvosi Biokémiai Intézet docensének ítélte oda a Szenátus. Az egyetem volt tanáráról, a kiemelkedő magyar hisztológusról elnevezett elismerést idén 26. alkalommal adják át – emlékeztetett a rektorhelyettes. Az elismerés szintén az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődését hivatott szolgálni, az elméleti orvostudomány, orvosbiológia kiváló művelőjét jutalmazza – tette hozzá. 

Dr. Christos Chinopoulos „A neurodegenerációtól a daganatbiológiáig: az alapvető biokémia útján” címmel tartotta meg emlékelőadását. Mint elmondta, különös megtiszteltetés számára, hogy az egyetem külföldi munkatársaként kaphatta meg ezt az elismerést. Kitért arra, hogy a díj névadója, Huzella Tivadar hasonló területen tevékenykedett, mint ő, ami az alap biokémiától a rákkutatásig vezette.

Dr. Christos Chinopoulos kezdetben a mitokondriumok szerepét vizsgálta a neurodegeneráció mechanizmusában, majd 17 év kutatómunkája arra a felismerésre vezette, hogy pontosan ugyanazok a folyamatok, amik a degeneráció során meghibásodnak, fognak egy daganat kialakulásakor is túlműködni.