Az orvosok 47 százaléka szerint nincs, vagy kevesebb a hálapénz

A szakorvosok ötöde még mindig elégedetlen a fizetésével, szerintük átlagosan másfélmillió forint alapbért kellene keresniük. A hálapénz eltörlésével a kétharmaduk egyetért, viszont az ellenőrzés módszerével a többség nem. Mindez abból a járóbetegellátásban és kórházakban dolgozó szakorvosok körében végzett reprezentatív felmérésből derült ki, amelyet a Magyar Orvosi Kamara keddi tájékoztatóján ismertettek.

A hálapénzről és az új jogviszonyról is szóló felmérést dr. Álmos Péter Zoltán, a MOK alelnöke ismertette. Elmondta, a kutatásban 279 véletlenszerűen kiválasztott - életkor, nem, megye, szakterület alapján reprezentatív -, az állami egészségügyben (is) dolgozó szakorvos vett részt. Most nem kérdezték viszont az alapellátásban dolgozókat, a rezidenseket és a fogorvosokat.

Az eredményeket ismertetve elmondta: bár a törvény célja az volt, hogy rendezze a jogviszonyokat az egészségügyben, a megkérdezett orvosok csak mintegy fele mondta azt, hogy csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik. Továbbra is vannak, akik vállalkozóként, két állásban, és egyéb minőségben vesznek részt az ellátásban. „Továbbra is kusza a helyzet” – mondta az alelnök.

A felmérés szerint a válaszadók kétharmadának javult, vagy jelentősen javult az anyagi helyzete a béremelés óta. 9 százalék válaszolta, hogy romlott az anyagi helyzete, legnagyobb arányban a hálapénz hiánya, a másodállás korlátozása miatt.

Az alapbér emelésével a válaszadók 79 százaléka volt elégedett, 21 százalék viszont azt mondta, szerintük inkább másfél millió forint lenne az ideális. Az ügyeleti díjakkal még kisebb arányban elégedettek a szakorvosok, kiderült: minden ötödik orvosnak csökkentek az ügyeleti díjai. Ez az oka annak is, hogy sok orvosnak az alapbéremelés ellenére összességében nem változott a jövedelme. A megkérdezettek szerint hétköznap óránként 9 ezer forint, hétvégén óránként 17 ezer forint ügyeleti díj lenne az ideális.

A felmérés alapján az orvosok 74 százaléka ért egyet a hálapénz büntethetőségével (18 százalék nem ért egyet, 8 százalék nem kívánt válaszolni). A hálapénz korrupcióvá minősítése 55 százalék szerint helyes, 33 százalék szerint nem. A "célzott próbavásárlásokkal" nem tud azonosulni az orvostársadalom: 51 százalék nem ért egyet ezzel a lebuktatásra irányuló ellenőrzési módszerrel, 37 százalék igen.

A megkérdezett orvosok 16 százaléka tapasztalta úgy a környezetében, hogy a hálapénz valóban megszűnt, 31 százalék szerint erősen mérséklődött, és csak 4 százalék mondta azt, hogy nem érzékelt változást.     

Az új jogviszony kapcsán a válaszadóknak csupán negyede mondta azt, hogy a törvény befolyásolja a másodállás-vállalását, ahogy az is kiderült, a szabályozás célja ellenére, 18 százalékban egy beteget még mindig ugyanaz az orvos kezel a magán-, illetve az állami ellátásban.

A Magyar Orvosi Kamara feladatairól is kérdezték a szakorvosokat. Eszerint a válaszadók a szakmai feladatoknál is fontosabban tartják az érdekvédelmet. Ez, mint a tájékoztatón elhangzott, valószínűleg abból is fakad, hogy nincs erős szakszervezete az orvosoknak, holott az érdekvédelem valójában az ő feladatuk lenne. A kamara elsődleges célja a szakmai, etikai felügyelet. Így többek között a tiszta, hálapénz mentes egészségügyért való küzdelem.

A MOK 2019-ben megválasztott vezetése az „1001 orvos a hálapénz ellen” elnevezésű Facebook csoportból „nőtt ki”, így nem csoda, hogy képviselőik a kezdetektől a paraszolvencia ellen léptek fel. Dr. Lovas András a Facebook csoport egyik létrehozója a keddi tájékoztatón elmondta: 2015-ben őket is meglepte, hogy rövid idő alatt mennyien csatlakoztak hozzájuk, a kollégáik közül mennyien gondolkodnak a paraszolvenciáról ugyanúgy, mint ők, mennyien szeretnének változást. Mivel az évek alatt többezerre duzzadt csoport elérte célját – januártól bűncselekmény a hálapénz elfogadása és adása is -, az alapítók hivatalosan is lezárják az érintett oldalt – közölte az alapító.

 

Dr. Lénárd Rita, a MOK alelnöke is a csoport tagja volt, mint mondta maga sem hitte volna, hogy megéri a változást, a hálapénz megszüntetését. Megjegyezte ugyanakkor: 70 év alatt annyira beépült a közgondolkodásba a hálapénz, hogy úgy gondolták, a tiltás nem elegendő. Ezért döntöttek úgy, hogy szükség van tájékoztató plakátkampányra, melyben bemutatják, mennyivel jobb az az egészségügy, amelyben nincs hálapénz. Az Országos Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve az ország 167 egészségügyi intézményében helyeznek ki 4 ezer plakátot.

Sokan utópiának tartották még pár éve is a hálapénz kivezetését, de szerencsére valósággá vált – mondta dr. Máté-Horváth Nóra. A MOK képviselője szerint sok pozitív dolog történt, azonban az idén elindult változásokról még nem lehet egyértelmű értékelést adni, hiszen vannak még, akik elégedetlenek. Például az egészségügyi szakdolgozók és az orvosok bére között nagyon nagyra nyílt az olló, miközben a hálapénz kivezetése, a jogviszony átalakítása őket is érintette, így jogosan érezhetik úgy, hogy magukra lettek hagyva. „Erősen bízom benne, hogy hamarosan az ő bérüket is rendezni fogják”.

Dr. Kincses Gyula, a MOK elnöke szerint is történelmi tett a hálapénz eltörlése. Hozzátette azonban, hogy a paraszolvencia teljes eltünéséhez még idő kell. Mint mondta, a következő években derül ki, hogy milyen mértékben sikerül valóban visszaszorítani, megszüntetni a hálapénzt. Ehhez nemcsak az orvosok, hanem a betegek gondolkodásának a megváltoztatása is kell, aminek az az alapja, hogy a páciensek bízzanak az egészségügyi rendszerben. Ezért is fontos, hogy létrejöjjön egy jobban hozzáférhető, igazságos egészségügyi rendszer.