Az orvosok 77 százaléka nemet mond a jogviszony törvényre

A magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is - szerepel a Magyar Orvosi Kamara legfrissebb kutatásában, amelyet szerdán tettek közzé. A felmérésből - amelyben 3 nap alatt csaknem 8.000 magyar orvos vett részt - az is kiderült, hogy a hazai szakorvosok több mint fele 2 vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt.

Az online felmérésben három nap alatt 7739 kamarai tag nyilvánított véleményt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről, annak várható hatásairól és személyes terveiről.

Munkaviszonyok

A kutatásból kiderül a magyar szakorvosok 52%-a kettő vagy több állásban dolgozik, és csaknem fele, 43 százaléka, vállalkozóként is gyógyít. A válaszadók hetede, 1143 orvos pedig csak vállalkozóként dolgozik a magyar közegészségügyben, ezt a munkavégzést a törvény január 1-től nem teszi lehetővé.

Felszínre került az is, hogy az orvosok 58 százaléka több mint 48 órát dolgozik, sőt, 20 százalékuk a törvény által engedett maximális 60 óránál is több időt tölt a betegek ellátásával. 

Magánrendeléssel a szakorvosok 37 százaléka rendelkezik, a medián heti 6 óra, tehát nem ezt érinti elsősorban a törvény által kijelölt másodállás korlátozás, hanem a közegészségügyben kezelt betegek maradhatnak orvos nélkül.

Bérviszonyok

Az orvosok átlagos bevétele havonta minden túlmunkával nettó  581.327 forint, ezen belül a vállalkozásból származó bevétel átlagosan 270.000 forint volt.  

A kamara bértábláját az orvosok 80%-a megfelelőnek találta, a bértáblával a hálapénzt elfogadó orvosok kevésbé elégedettek.

A kérdőív alapján az orvosok 64.2%-a nem fogad el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók 10 százaléka havonta 200 ezer forint felett jutott ilyen jövedelem kiegészítéshez, de 63.3 százalékának ez a bevételi forma havi 50 ezer forintnál alacsonyabb bevételt jelent. A férfi orvosok és az idősebb kollégák kétszer akkora arányban fogadnak el hálapénzt, mint a nők és a fiatalabbak. (A kérdőív e kérdésére a válaszadási arány viszonylag alacsony volt, így a következtetések csak tájékoztató jellegűek, a probléma nagysága továbbra is rejtett maradt).

Az új jogviszonnyal kapcsolatos álláspontok 

A MOK összefoglalása szerint: Az eredményekből egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer megújításra szorul, az orvosok bérviszonyait rendezni, az egészségügy működését átláthatóvá kell tenni, és a paraszolvenciát meg kell szüntetni. A Kamara üdvözli, hogy a Kormány belekezdett ebbe a folyamatba, de ahogy a következő eredmények jelzik, az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát.

A törvény elutasítottsága számottevő, de jelentős módosítások mellett az orvostársadalom diszkrét többsége (57%) el tudná fogadni az új jogviszonyt.

Az egyik sarkalatos pont a másodállások korlátozása, ahol az orvosok enyhe többsége (54%)  látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom (98.9%) a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kíván hagyni (pl. az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén).

Az Orvosi Kamara rákérdezett a törvény általa legaggasztóbbnak tartott elemeire és ezek megváltoztatásának képviseletére nagyon erős támogatást kapott tagjaitól. Ezért a Kamara konszenzusos törvénymódosítást (nem rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:

• A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel. 
• A másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
• Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
• A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban
• A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése)
• Az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből

A válaszadók tervei

A válaszadók nagyon egyértelmű állást foglaltak a Kamara által képviselt módosítások elmaradása esetén. A minta 77 százaléka, 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új jogviszonyt. 

Legnagyobb részük, az orvosok 37.4%-a a magánegészségügybe tart, de 35.3% nyilatkozott úgy, hogy a szerződés aláírása helyett elhagyja az országot vagy az ágazatot. Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú kollégák terveznek távozni.

Az Orvosi Kamara elektronikus felületet biztosított arra, hogy tagjai magukat azonosítva nyilatkozzanak arról, hogy a Kamarát törekvéseit támogatva a szerződést nem írják alá. 5110 közellátásban dolgozó orvos névvel nyilatkozott, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni.

A MOK összegzése szerint: A törvény beterjesztése, az azóta eltelt időszakban az egyeztetések hiánya ahhoz vezetett, hogy a járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a Kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet.