• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Lyme borreliosis: hogyan azonosítsuk a kórt?

Lyme borreliosis 2020.10.28 Forrás: Weborvos
Lyme borreliosis: hogyan azonosítsuk a kórt?

Milyen módszereket fejlesztettek ki a Lyme borreliosis kimutatására?

Az eltérő klinikai tünetekkel megjelenő Borreliosis laboratóriumi diagnózisa elsősorban a spirochéták vérből történő kimutatásán alapul. Ez különösen könnyű Febris recurrens esetén, mert a Borrelia recurrentis rendszerint nagyobb számban jelenik meg, valamint a kórokozók könnyű festődése is egyszerűsíti a mikroszkópos kimutathatóságot. Vannak azonban enyhe esetek, amikor a klinikai gyanú megalapozott, de az alacsony csíraszám miatt a szokásos eljárással sikertelenek a vizsgálatok. Ennek megoldására már 1972 óta alkalmazzák a mikrohematokrit koncentrációs módszert, azaz a vérminta kétszeri centrifugálással végzett besűrítését. Parazitológiai diagnosztikai gyakorlatban a klasszikus mikroszkópos módszer eredményességét szintén régóta fokozzák a kisszámú kórokozó besűrítésével, így biztonságosabb a kimutathatóságuk.

A felismerés nehézségei

A gyakorlatban külön problémaként jelent meg a Lyme borreliosis diagnózisa, illetve kórokozójának felismerése. Az orvostudomány legmodernebb eszközeivel végzett sikertelen vizsgálatok után a svájci Willy Burgdorfer egyszerű mikroszkópos vizsgálattal képes volt felismerni a Lyme borreliosis kórokozóját a Long Island területén gyűjtött kullancsokban talált, addig ismeretlen spirochétában. Ezt a kórokozót Borrelia burgdorferi sensu lato összefoglaló névvel illetjük.

A szerológiai vizsgálatok hamarosan felfedték a Lyme borreliosis diagnosztikus nehézségeit, ezért logikus volt a morfológiai diagnózis lehetőségeinek vizsgálata. Amint említettük, a morfológiai vizsgálat hagyományosan szerepel a Spirochetosisok orvosi diagnosztikájában. Luesz esetében a kezdeti bőrelváltozásban nagy koncentrációban megtalálható spirochéta könnyítette meg a diagnózist. Lyme borreliosis esetében csak a szövetekben és a vérben volt várható a Borrelia burgdorferi sensu stricto kimutathatósága. A Borrelia burgdorferi elsősorban a véren keresztül terjed, és a fertőzés megtörténte után néhány órával megjelenik a csípés helyétől távoli testrészeken. A fertőzés dinamikája napokon belül hullámzóvá válik, de a legkisebb mennyisége is milliós nagyságrendű lehet milliliterenként, bár a vérsejtek mennyiségéhez képest ez is több nagyságrenddel kevesebb. A fertőzés során szinte minden időpillanatban megfelelő a Borrelia mennyisége arra, hogy az a tudományos és klinikai vizsgálatainkban tesztelt bármely módszerrel kimutatható legyen.

Komplex morfológia

A szövettani kimutatást a kórokozó morfológiai jellemzői rendkívül megnehezítik. A vérmintában vagy más testfolyadékokban besűrített Borrelia natív készítményeinek sötétlátóteres mikroszkópos vizsgálatánál szükségtelen a festés, így nem mosódnak le a tárgylemezről a rendkívül vékony és hosszú spirochéták, tehát a vizsgálat érzékenysége is jelentősen javítható. A több évtizede ismert és használt módszerrel kapcsolatban hamarosan felismerték, hogy az elsősorban a pusztuló vörösvértestekből kialakuló pszeudospirochéták, más néven myeloid figurák a vizsgálót könnyen félrevezethetik akár állati, akár humán vér vizsgálatánál. Különösen gyakori ezen műtermék megjelenése, ha tárolt vérminták, illetve vérszívók – tetű, kullancs – béltartalmának fertőzöttségét kell meghatározni. Ismert ugyanakkor, hogy a Borrelia burgdorferi sensu lato még tenyészetekben is rendkívül sok morfológiai megjelenési formát mutat. A táptalajhoz adott antibiotikum hatására degeneratív alakok is megjelennek.

Speciális táptalaj és sötétmikroszkóp

A Spirochetosisok diagnosztikája napjainkban általában megoldott, kivételként a Borrelia burgdorferi sensu lato okozta fertőzés diagnosztikája szerepel, amely jelenleg minden földrészen gondot jelent.

A kórokozó Borrelia burgdorferi sensu lato közvetlen kimutatása igazolja egyértelműen a fertőzés, tehát a Lyme borreliosis fennállását. Ennek gyakorlati megvalósítása hosszadalmas, kis hatékonyságú, mert a kórokozó nehezen tenyészthető, és a kis számú csíra sűrítés nélkül nehezen mutatható ki mikroszkóppal a szövetekből, illetve a testfolyadékokból származó mintából. Ebben az esetben még az újabban bevezetett genetikai vizsgálatok sem tudják igazolni a baktériumok jelenlétét.

A natív minta tehát önmagában nehezen alkalmazható direkt vizsgálat céljából. A Dr. Bózsik Béla Pál által a Lyme-kór laboratóriumi diagnosztizálásához tapasztalati úton kifejlesztett DualDur táptalaj és módszer a kórokozó baktérium direkt, például sötétlátóteres mikroszkópos vizsgálatához készíti elő a vizsgálandó vérmintát.

Vegye fel velünk a kapcsolatot!

 

Legolvasottabb cikkeink