Az orvosok többlépcsős béremeléséről döntött a parlament

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament. A jogszabály létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet dolgozni.

Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.

Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.

Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.

A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek - más jogviszonya keretében - már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.

A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.

Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz.

2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés.

2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény.

A MOK tiltakozott miatta, majd az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján 20 százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése.

A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el.

A kezelés után az egészégügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (jelenleg a nyolcezer forintot).

Lehetővé tették a határozott időre, legfeljebb egy évre történő kirendelést. Ez egy évvel meghosszabítható. A kirendelésről legalább tíz munkanappal korábban, írásban kell tájékoztatni az érintettet, annak várható időtartamával együtt.

A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-jéig kell kérvényt benyújtani.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január elsején, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-jénél ez nem lehet későbbi időpont. Ebben az esetben az orvosok korábbi illetménye és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.

A szakminiszter expozét tartott az egészségügyi törvényjavaslat összevont vitájában

Korszakos jelentőségűnek nevezte az orvosbérek emelését is tartalmazó egészségügyi törvényjavaslatot Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az előterjesztés keddi parlamenti vitájában. Expozéjában úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány idején a magyar társadalmon belül is és különösen az egészségügyben összefogásra, bizalomra van szükség.

Az összefogás megszilárdításának része az orvosbérek nagyarányú rendezése is - tette hozzá.

Közölte: 2023-ra a kormány-előterjesztés szerint egy kezdő rezidens orvos jelenlegi 255 ezer forintos fizetése 687 ezerre emelkedik, egy 40 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos fizetése pedig 2 millió 380 ezer forintra nő.

A törvényjavaslat korszakos jelentőségű, mert hosszú távon kínál új utat a magyar egészségügynek, és végleg lezárhatja a 2010 előtti bizonytalanságot, az ötletszerű intézkedéseket, a törvényesség határát súroló gyakorlatokat, a betegek és az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságát - mondta Kásler Miklós.

Magyarországon a koronavírus-járvány első fázisának kezelése mintaszerűen történt - jelentette ki a miniszter, rámutatva ugyanakkor, hogy a következő időszak is nagy fizikai és lelki erőfeszítéseket kíván az orvosoktól, egészségügyi dolgozóktól, akikre a legnagyobb teher hárul.

Emlékeztetett: a járvány első fázisában a kormány minden egészségügyi dolgozó munkáját egyszeri 500 ezer forintos elismeréssel honorálta, a második fázisban pedig még nyomatékosabban akarja kifejezni megbecsülését, mivel az orvosok helytállásának is köszönhető, hogy az ország eddig sikeresen küzdött meg a járvánnyal, és szerinte ez így lesz ezután is.

Szavai szerint mostanra megértek a feltételek, hogy szintet lépjenek az orvosok, ápolók béremelésében. Régóta várt fordulatnak nevezte ezt, amelyet a kormány a világjárvány kellős közepén is kiemelten fontosnak tart.

A mostani bérrendezés elengedhetetlen feltétele az egészségügy átfogó átalakulásának, a nemzeti népegészségügyi program további sikerének - jegyeztet meg.

Határozott cél - folytatta -, hogy az orvosok, ápolók anyagi elismerésének és munkafeltételeinek további javításával, vonzó pályakép felkínálásával lehetőség szerint itthon tartsák őket, mert "nagy szüksége van rájuk a hazának".

Az orvosok bérének rendezéséről a miniszter megjegyezte: a kormány azt az alternatívát fogadta el, amelyet a Magyar Orvosi Kamara is javasolt.

Az előterjesztés áttörő orvosi béremelést alapoz meg, meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a hálapénz kriminalizálását is - fejtette ki.

2010 óta a kormány következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását: 2010 óta 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újítottak fel, emellett 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást építettek - ismertette.

A szakminiszter közölte: az egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik, legközelebb novemberben lesz béremelés.

2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint 2019-ben. Az orvosok és szakorvosok illetménye 2010 óta átlagosan két és félszeresére nőtt, és a mentősök munkáját is kiemelten elismerte a kormány, ugyanis 2016-2018 között 67 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, amelyet 2018. január 1-től újabb 10 százalékkal egészített ki - mondta.

A mostani törvénnyel véglegesen lezárható az a korszak, amikor a baloldali kormányok 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, kiemelkedő színvonalú egészségügyi intézményeket zártak be, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, minden egészségügyben dolgozótól elvettek egyhavi bért, a betegekkel pedig vizitdíjat, kórházi napidíjat fizettettek - mondta Kásler Miklós.

A miniszter a vita utáni  összegzésében elmondta: a tárca még kedden válaszol az orvosi kamara észrevételeire.
(Fotó: MTI/Illyés Tibor)