Az eszköztámogatás, az átalakított indikátorrendszer, a praxiskezelő létrehozása eredménynek tekinthető.
Az alapellátás a legköltséghatékonyabb ellátási forma a világon mindenhol elfogadott nézet szerint, és a magyar kormány is prioritásként kezeli, tájékoztatta lapunkat Beneda Attila, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke, hozzátéve: az alapellátás megerősítésével a szakellátás költségeit is valamelyest csökkenteni lehet.
De lássuk, mi jellemzi a magyar helyzetet! Egyre több szakmai elvárás fogalmazódik meg a háziorvosokkal szemben: legyenek kapuőrök, nyújtsanak definitív ellátást, a mostani elképzelések szerint kövessék a betegük útját, vagyis menedzseljék pácienseiket. Mindeközben a háziorvosok elégedetlenek helyzetükkel, vergődnek egy kvázi privatizáció eredményeképpen kialakult rendszerben, alulfinanszírozottak a praxisok, nem jönnek a fiatalok, miközben a háziorvosi kar egyre idősödik, például az orvosok átlagéletkora közeledik a hatvanhoz.
Mindezzel pontosan tisztában van az államtitkárság, különösen a korábban háziorvosként dolgozó Beneda Attila, aki elmondta, hogy az alapellátás esetében hármas fő cselekvési irányt határoztak meg a tárca átvételekor: a humánerőforrás-krízis kezelését, a finanszírozás javítását és a hatékony ellátás zálogaként az informatika fejlesztését.
Sikerült több területen eredményt elérniük, így például 2011 januárja óta online módon zajlik a háziorvosi jelentés a kőkorszaki floppylemezes rendszer után. A háziorvos az OEP adatbázisán keresztül megnézheti, hogy a betege milyen közfinanszírozott ellátásban részesült. A kabinetfőnök ennek kapcsán megjegyzi, hogy a jogszabálynak ezt a részét egyszerűbbé kívánják tenni. Az adminisztrációt úgy módosítanák, hogy ha a jövőben a beteg tiltakozik, akkor a háziorvos nem férhet hozzá az adataihoz, míg a tiltakozás hiánya a beteg beleegyezését jelentené.
Folyamatosan fejlesztik az indikátorrendszert
Az idén áprilisban indult új rendszerrel a korábbi havi százmillió forint helyett két és félszer annyi pénz jut a praxisoknak bónuszként, mint korábban. A jogszabály azt is előírja, hogy évente felül kell vizsgálni a rendszert: éppen most zajlik a módosítások kidolgozása a munkacsoportban, ahol sok jó ötletet kapnak a kollégáktól.
– Tisztában vagyunk azzal, hogy a háziorvosok egy része még nem kedveli az új rendszert, minimálisan érzi annak előnyét. Mi azonban az ösztönzés mellett azt is fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a jelentés segítségével a praxisok egyfajta minőségi visszajelzést is kaphatnak saját munkájukról, ami ráadásul még plusz adminisztrációs teherrel sem jár számukra. Természetesen ez a kép nem teljesen objektív, de mindenképpen a teljesítményfinanszírozás irányába hat. Népegészségügyi szempontból a pozitív megerősítés miatt a szűrővizsgálatokra való betegbeutalás, a betegségek korai felismerése is hozadéka lehet a rendszernek – állítja Beneda Attila.
Az orvosok sokszor azzal érvelnek, nem érdemes törniük magukat, hiszen zárt kasszáról van szó, vagyis minél többen dolgoznak jól, annál többfelé oszlik a pénz, így egyre kevesebb jut egy orvosnak. Ezzel szemben Beneda Attila úgy vélekedik, hogy összességében ez akkor is hárommilliárd forintos többletforrás éves szinten a rendszerben, ami átlagosan praxisonként 40-50 ezer forint pluszt jelent havonta. Az indikátorrendszert egyébként az IMF javaslatára dolgozták ki, a Világbank ugyanis néhány éve kérte, hogy az alapellátásban a bázis mellett legyen teljesítményalapú, ösztönző finanszírozási elem is. Az indikátorpénz most a teljes finanszírozás 3-4 százaléka, azonban szeretnék a már jóval hatásosabb 10 százalékot elérni.
Eszközfinanszírozás: miért maradt ki a gépkocsi?
Meghatározó előrelépésként értékelik a szaktárcánál, hogy több mint 12 milliárd forintot sikerült eszköztámogatásra fordítani a hároméves programban, ami azt jelenti, hogy praxisonként másfél millió forintos, releváns támogatáshoz juthatnak a háziorvosok. Nem teljes az összhang az értékelésben a „másik oldalon", bár széles körben egyeztetett a tárca a szakmai szervezetekkel a lista összeállításában. Így például a MOK, a HGYE, az OALI, a szakmai kollégium tagozatai, a családorvosi tanszék, a MÁOTE (Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete) is részt vett a munkában.
A háziorvosok közül többen ugyanis remélték, hogy az eszköztámogatásban benne lesz a gépkocsi beszerzés is, és végre lecserélhetik leharcolt járműveiket. A működési feltételekben ugyan nincs előírva az autó, ám ha nem lenne, az ellátás bizonyos szűküléséhez vezetne. Mint Beneda Attilától megtudtuk, a gépkocsi miatt a szakma nagyon megosztott volt, merthogy elvitte volna az egész forrást. Végül levették a listáról, mondván: attól, hogy frissebb autóra cseréli az orvos a régi járművét, attól nem feltétlenül lesz jobb az ellátás, ezért inkább informatikára, diagnosztikára kell fordítani a pénzt. Így például a számítógép mellett a laptop is szerepel a támogatott listán. - Az eredeti terveink között szerepelt a rendelői bútorzat cseréjének támogatása is, azonban az anyagi erőforrások korlátozottak, így az egyeztetés során a már említett diagnosztikai és informatikai eszközök kaptak prioritást - mondta.
A háziorvosok azt is kifogásolták, hogy csak négy olyan eszköz került a listába, ami a működési feltételekben benne van. Ez azért történt így a kabinetfőnök tájékoztatása szerint, mert a hatályos jogszabályok értelmében a működési feltételeket az önkormányzatnak, mint az alapellátásért felelős helyhatóságnak kellene finanszíroznia.
Szintén felvetődött az orvosok körében, hogy a vissza nem térítendő támogatás növeli az adóalapot, így azonnal egy része elveszik, hiszen sújtják az adók (áfa, ipa, társasági adó). Emellett azt is fájlalják a háziorvosok, a hitelesítés, karbantartás újabb gond/pénz, ráadásul ezzel ingyen többletmunkát vállalnak.
Lehetne több a pénz, reflektált Beneda Attila az észrevételekre, ám rögtön hozzátette: azt kell nézni, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült többletforrást vinni a háziorvosi rendszerbe, így jut támogatás új eszközök vásárlására, amire már nagyon régóta várt a háziorvosi kör.
Gazdasági társasági forma, hátrányokkal
Szócska Miklós nemrégiben jelentette be egy konferencián: a miniszterelnök felhatalmazását bírja a szaktárca, hogy találjon olyan intézményi/gazdasági társasági formát, amiben a háziorvosok el tudják látni közfeladatukat, és ami megfelel mind az uniós elvárásoknak, mind pedig a hazai rendszernek is. Mint a kabinetfőnöktől megtudtuk, egyelőre a minisztérium jogászai vizsgálják a kérdést, különösen, hogy egy esetleges vállalkozási forma változtatási lehetőség valóban javítana-e a háziorvosok helyzetén – ameddig ez nem egyértelmű, addig bizonyosan még ajánlást sem fognak tenni a kollégáknak.
Köztudott, hogy a gazdasági társasági formában működő háziorvosi vállalkozások több igazságtalanságot is elszenvednek: például áfásan fizetnek minden beszerzésért, miközben nem tartozhatnak áfa-körbe, vagy például ipát kell fizetniük, miközben az OEP-től kapják a finanszírozásukat. Bár elvileg a vállalkozó háziorvosoknak lehetőségük van „visszalépniük" közalkalmazott státuszba, ezzel inkább csak fenyegetőzni szoktak, ugyanis körülbelül 96 százalékuk jelenleg is vállalkozásban dolgozik – leginkább kft.-ben, bt.-ben, néhányan egyéni vállalkozóként.
Digitális térkép az alapellátásra is
A praxisjog területén – szakmai szervezetekkel egyeztetve – a kollegialitást fenntartva, a TEK (területi ellátási kötelezettség) nélküli körzeteket ki akarják vezetni a rendszerből 2015-ig. Jelenleg mintegy háromszáz TEK nélküli körzet van, s ez a rendszer átláthatóságát és tervezhetőségét nehezíti. Az ezzel kapcsolatos jogszabály jelenleg elfogadásra vár.
Miután továbbra is önkormányzati feladat az alapellátás biztosítása, így végre itt az ideje pontosan rögzíteni az önkormányzat kötelezettségeit, jogosítványait is, azt, hogy mi legyen a feladatátvállalási szerződésben. Jelenleg ugyanis nagy az egyenlőtlenség a települési gyakorlatban.
A praxiskezelő az új praxisok kialakításában, átszabásában szakértő grémiumként fog megjelenni, és ennek köszönhetően csökkeni fog a háziorvosi kiszolgáltatottság az államtitkárság reményei szerint. Az önkormányzat beleegyezése továbbra is kell a praxis betöltéséhez – hiába, hogy magántulajdont érint és a háziorvos szakmai alkalmasságát igazolja az ÁNTSZ –, mivel a helyhatóság felelős az alapellátásért. A tervek szerint ugyanakkor az érintett önkormányzatnak előzetes nyilatkozatot kell kiadnia, hogy az adott praxisban szerződni kíván a praxis adásvételénél jelentkező háziorvossal – így kizárható lesz az, hogy az önkormányzat végül nem járul hozzá egy adásvételhez.
Az év végéig elkészül az alapellátás digitális térképe is. Jelenleg ugyanis sehol nem tudják pontosan, hányan használják valóban a praxisjogot, mert az OEP-től és az ÁNTSZ-től kigyűjtött adatokból nem lehet pontosan tájékozódni, ugyanis aki megfelelő képzettséggel rendelkezik, megkaphatta a praxisjogot, de hogy használja-e, arról nincs összesített információ. Az újraszabályozott praxisjoggal a jogszabály hatálybalépését követően már áttekinthetőbb, és így tervezhetőbb lesz a rendszer. A digitális térkép térségekre lebontva megmutatja majd, hogy az adott területen hány praxis van, hány beteg tartozik ezekhez a praxisokhoz, és hány háziorvos végzi az alapellátást, tehát milyen a hozzáférés az ellátáshoz. Így követhetőek lesznek a változások, és egyértelműen lehet majd azt is látni, hogy hol szükséges beavatkozni a rendszerbe.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!