A kutatás szerint a szakorvosi rendelésre a betegek átlagosan kb. egy hónapot várnak, majd órákat a rendelőben.
A lakosság magán egészségügyre fordított kiadásainak összege az elmúlt két év során erőteljesen növekedett. Két éve a szakorvosnál járók 32%-a jelezte, hogy fizetett az igénybe vett ellátásért, ugyanez az arány idénre 44%-ra emelkedett. A kórházi betegeknek pedig fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a kórházi tartózkodás, kezelés alkalmával fizetett térítési díjat vagy hálapénzt. Éves szinten ezek az összegek átlagosan 45 000 Ft körül mozognak, - derült ki az Union Biztosító 2014. októberben készített legújabb kutatásából, mely a 25-55 éves (aktív) lakosságot célozta meg.
A tanulmány szerint a lakosság többsége kifejezetten nagymértékű fejlődést vár a magyar egészségügytől, elsősorban a kórházi ellátások szintjén, másodsorban pedig a szakorvosi ellátások szintjén. Miben is?
A kutatás alapján a betegek oldaláról továbbra is a hosszú várakozási idő jelenti az egészségügy legkritikusabb pontját. A problémán lényegében az sem segít, ha a beteg előzetesen időpontot kap, ami ma már a tanulmány szerint teljesen bevett szokásnak számít (91%), ugyanis időpontot is csak sokára kapnak a betegek. Az adatok azt mutatják, hogy a szakorvosi rendelésre a betegek átlagosan kb. egy hónapot várnak, és még a rendelőben is jó ideig (átlagosan mintegy 45 percet) várakozni kényszerülnek, amíg behívják őket.
A problémák forrását második helyen a körülmények jelentik, azaz hogy a szakorvosi rendelők mennyire tudnak komfortos körülményeket biztosítani a páciensek számára, illetve hogy mennyire jól felszereltek. Bár 2012-hez képest a komfortérzet valamelyest javult, a gépekkel és eszközökkel való felszereltség színvonala gyakorlatilag az eltelt két év során mit sem változott.
Az ellátás szakmai színvonalával kapcsolatban is gyakran kritikusak a megkérdezettek. A biztosító e témában korábban készített felmérésének eredményeivel összevetve úgy tűnik, hogy ezen a téren valamivel nagyobb mérvű az elégedetlenség, jelenleg csak minden második beteg vélekedik úgy, hogy orvos szakmailag alapos kivizsgálás folyik a szakorvosi rendeléseken. Az orvos-beteg kapcsolatot is sokan kifogásolják illetve a diagnózis kommunikálását és érthetőségét is.
A kórházi ellátásokkal kapcsolatosan lényegében minden egyes vizsgált dimenzió mentén nagyon negatív a kép. Szinte mindenki egyöntetűen azon a véleményen van, hogy „hosszú a várakozási idő a kórházi vizsgálatra, műtétre" (85%). Ugyanígy nagyon nagy problémának érzik az emberek (83%), hogy szakemberhiány van, hogy a kórházakban dolgozó ápolószemélyzet és orvosok száma nem elegendő. A minőségi, színvonalbeli problémák viszont itt még hangsúlyosabban jelentkeznek. Ez megfigyelhető abban is, ahogyan a betegekkel bánnak (ezen a téren csak 37%-nyian elégedettek), vagy, hogy a kórházak gépekkel, eszközökkel mennyire felszereltek (33%-nyian elégedettek), és nem utolsó sorban mennyire biztosítanak komfortos környezetet a betegek számára (már csak 23%-nyian elégedettek).
Állami egészségügy kontra magán orvosok
A tanulmány alapján az emberek továbbra is döntően az állami egészségügyet veszik igénybe, ha szakorvosra van szükségük: a megkérdezettek 95%-a nyilatkozott úgy, hogy általában állami, körzeti, önkormányzati szakrendelőben dolgozó szakorvoshoz fordul problémájával. Mégis a számok egyértelműen azt sugallják, hogy lassú átrendeződés figyelhető meg ezen a téren, azaz egyre nagyobb szerepet töltenek be a magánorvosok a szakorvosi ellátási szinten. Míg két éve összességében a megkérdezettek 37%-a jelezte, hogy igénybe vesz magán orvosi szolgáltatást, addig ugyanez az arány ebben az évben 47%-ra emelkedett. Lényegében mindegyik vizsgált társadalmi-demográfiai csoportban azt láthatjuk, hogy látványos a magán orvosi szegmens előretörése.