Csak az eszközök legyenek egyszer használatosak, ne az egészségügyi dolgozók! De nincs teljesen tökéletes védőruha.
Az egészségügyi dolgozók a legérintettebbek az ebola-járványban, ugyanis ők halnak meg a legmagasabb, 57,8 százalékos arányban a fertőzés következtében, persze a többi beteg körében is magas az átlagos halálozási arány, amely 49,8 százalék a WHO adatai szerint. Keddig 8914-en betegedtek meg, közülük 4447-en haltak meg, s október 8-ig 401 egészségügyi dolgozó fertőződött meg szintén a WHO adatai szerint, sorolta a sokkoló adatokat dr. Rókusz László, az MH EK Honvédkórház főorvosa az IME infekciókontroll továbbképzésén és konferenciáján tegnap.
A legnagyobb erőfeszítések ellenére sem lehet megállítani a járványt, drámai a helyzet, óriási a kihívás, s véleménye szerint komolyabban kellene venni az ebolát. Elmondta azt is, hogy a WHO és szakmai szervezetek szerint jelenleg az ellenanyag-kezelés tűnik a leghatásosabbnak, emellett nélkülözhetetlen a betegek izolációs elkülönítése – hazánkban két ilyen kórterem áll rendelkezésre tudomása szerint.
Rendkívül fontos az is, hogy megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak az egészségügyiek (az ebola ugyanis a szennyezett ruhával is terjed), így például először is nem mindegy, milyen védőruhát vesznek fel, sőt az sem mindegy, miként öltöznek be és miként veszik le a speciális felszerelést – mindezt meg kell tanulniuk. Kollégája, Bodnár Csaba, az MH EK Védelem-Egészségügyi Laboratóriumi Intézet főmunkatársa mutatta be, milyennek kell lennie a védőruhának: például az impregnált anyag biztosítja, hogy a beteg testnedve ne kerüljön az egészségügyi dolgozóra, a felszerelésnek tetőtől talpig védelmet kell nyújtania, esetleg levegőrásegítővel tudják kényelmesebbé tenni a viselője számára. Levétel előtt a vegyszeres fertőtlenítés kötelező, illetve a behatási idő betartása, vagyis akár 10-15 percet is várni kell.
Megjegyezte, hogy tökéletes védelmet nyújtó védőruha, amiben ráadásul dolgozni is lehet, olyan ma nincs! De ami rendelkezésre áll, abban meg kell/meg kellene tanulniuk dolgozni az egészségügyieknek.
A legkisebb lazaság sem engedhető meg sem a beöltözéskor, sem a vetkőzéskor, mert az életével játszik, aki nem tartja be a szabályokat. Ahogy fogalmazott, úgy kell eljárni, hogy „csak az eszközök legyenek egyszer használatosak, ne az egészségügyi dolgozók". Egy ilyen ruhában maximum 2-4 órát tölthet egy ember, ami felér 8 órai munkavégzéssel, s a megfelelő váltásról is gondoskodni kell.
A továbbképző konferencián szélsőséges vélemények is megfogalmazódtak, ugyanis volt, aki szerint túlságosan liberális az egészségügyi szabályozás, le kellene zárni az érintett afrikai országok reptereit, karanténba, de legalább megfigyelés alá helyezni az érintett területekről érkezőket. Egy fiatal pécsi orvos viszont azt mondta, nem irigyli a pécsi színes bőrű diákokat, akik ugyan évek óta nem voltak otthon, ám ha esetleg lázas betegek lesznek, és orvoshoz fordulnak, kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, mert esetleg pánikba esnek az ellátók.
Olyan vélemény is megfogalmazódott, miszerint a média fújja fel az egészet, nem szabadna túlzásba esni, és illiberális gondolatoknak teret adni. Ma vannak olyanok, akik minden aggodalom nélkül elutaznak afrikai szafarira malária profilaxis nélkül, holott a malária és más veszélyes vírus, akár az ebola, leselkedik rájuk, és megesik, hogy valaki például paratífusszal tér haza.
Hogy nem vagyunk kellően felkészülve, abban viszont teljes volt egyetértés. Többen úgy vélték, mindenki arra számít, hogy Afrikán túl nem terjed a járvány, és majd Afrika legyűri az ebolát, a vírus pedig egyszer csak legyengül és eltűnik. De senki nem lehet biztos ebben, tették hozzá.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!