Éger: a bérfelzárkóztatást haladéktalanul folytatni kell

Semmilyen konkrét ígéretet nem kapott az idei bérfelzárkóztatásra, de meggyőződése, hogy haladéktalanul folytatni kell a programot, s az első és legsürgősebb lépés az lenne, ha megszüntetnék az egészségügyben egyébként diszkriminatívan alkalmazott mozgóbér-befagyasztást – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke mai sajtótájékoztatóján. A becslések szerint tízmilliárd forintot igénylő lépés politikai döntést igényel, s előteremthető lenne rá a forrás. Ezzel pedig minden más munkavállalóhoz hasonlóan végre az egészségügyi dolgozók is az alapbérből számítva kapnák meg az ügyeleti és túlmunkadíjukat.

Az elvándorlás magas szinten stagnál, fogalmazott, s úgy vélte, a háziorvosokhoz hasonlóan kiszámíthatóságot tükröző jövedelmet kellene biztosítani a mostani fixdíj emeléséből kimaradt fogorvosok, valamint a szakellátásban dolgozók számára. A járó- és fekvőbeteg-ellátásban a szakorvosi bér kiterjesztése segíthet a bérfeszültségek elkerülésében.

A kamara elfogadhatónak és támogatandónak tartja a kórházi struktúra áttekintését és átláthatóvá tételét, kiemelten fontosnak ítéli, hogy a finanszírozás költségérzékeny legyen. A most zajló felmérés éppen ezt a célt szolgálja, jegyezte meg Éger István hozzátéve: a kamara semmiféle erőszakos, fűnyíróelvű átalakítást nem támogat, bár nem is érzi úgy, hogy ez a veszély fennállna, ugyanis „eddig sem volt pusztába kiáltott szó a kamarai vélemény".

Mint újságírói kérdésekre elmondta, nem tud arról, hogy április elsejétől „konkrét struktúraváltás" indulna az egészségügyben, s hozzátette: jelenleg tényfeltárás zajlik és koncepciókészítés, változás csak novemberben várható információi szerint.

A sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy a sürgősségi betegellátás egyre égetőbb gondjai miatt az orvosi kamara szakértői segítségével részletesen elemezte a kórházon kívüli és a kórházi ellátás mai állapotát a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesülete tavaly decemberi állásfoglalását tanulmányozva, megvitatva. A MOK állásfoglalásában megállapította, hogy hibás lépésnek bizonyult a betegszállítási tevékenység kiszervezése a mentőszolgálattól. Ezzel ugyanis az OMSZ kapacitást vesztett, s fajlagos költségei lényegesen magasabbak lettek (ezt a kamara már az ötlet felvetésekor jelezte).

A munkaidőn túli folyamatos ellátás egyik letéteményese a háziorvos. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyre idősödő háziorvosi kar ügyeljen: a kamara támogatja közreműködők igénybevételét az ellátásban. A MOK elnöke leszögezte: a háziorvosi ügyelet fenntartása mindenképpen szükséges és indokolt, a kijáró ügyelet nem luxusszolgáltatás, azt nem lehet megszüntetni. Részben azért, mert hiányosak a betegek alapismeretei (alapvető öngyógyítási fogások) – amelyen a megfelelő betegedukáció segíthet –, másrészt azért, mert a kórházi sürgősségi ellátás képtelen lenne az emiatt rázúduló betegtömeget ellátni, hiszen maga is orvoshiánnyal küszködik.

Ez utóbbi miatt az ellátók legjobb szándékuk és a legnagyobb igyekezetük ellenére sem képesek elérni, hogy csökkenjen az sbo-n a várakozási idő. Ráadásul a szakorvoshiány miatt nemegyszer törvénytelenségbe ütközik a működésük, ugyanis rezidensekkel, szakorvos-jelöltekkel látják el a feladatot.

A MOK elnöke a forráslehetőségekre térve hangsúlyozta: a pozitív gazdasági tendenciák megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy a kormány megvalósítsa 2010-ben megfogalmazott célkitűzését, miszerint a ciklus végére a GDP arányában 1 százalékkal növeli az egészségügyre fordítható összeget, amire az ellátórendszernek égető szüksége lenne.

A MOK állásfoglalása a sürgősségi betegellátásáról a Weborvos MOK-hírek rovatában