• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

Egészségügyi jogviszony: 68 kérdésre ez a szaktárca válasza

Egészségpolitika 2020.12.17 Forrás: Weborvos
Egészségügyi jogviszony: 68 kérdésre ez a szaktárca válasza

Az EMMI államtitkára, Latorcai Csaba válaszolt az orvosi kamara által megküldött kérdésekre.

A 2020. október 14-én kihirdetett, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény célja épp az volt, hogy az orvostársadalom minél szélesebb rétegei kerülhessenek a törvény által nyújtott kedvezmények hatálya alá, az ellátási érdeket mindenkor szem előtt tartva. A Kormány széles körű felhatalmazási jogosultsága pedig biztosítja az alkalmazáshoz szükséges garanciákat, írja válaszában Latorcai Csaba államtitkár a MOK által megküldött, 68 kérdést tartalmazó levélre.

Az összeférhetetlenségi szabályok kialakítása során lényeges szempont volt a betegek törvényben biztosított joga a megfelelő minőségű egészségügyi ellátás érdekében a pihent, egészségügyi ellátás nyújtására nem csak szakmailag megfelelő módon felkészült, de a tevékenység végzésére megfelelő aktuális fizikai kondícióval rendelkező orvoshoz, egészségügyi dolgozóhoz, annak érdekében, ilyen személy közreműködésével vehessék igénybe az ellátást. Ez alapvető betegjogi jogosultság, amely egyszerre következik az állam Alaptörvényben deklarált életvédelmi kötelezettségéből és az egészségügyi ellátás megszervezése iránt viselt felelősségéből.

A korábban jelzettek szerint a pihent egészségügyi dolgozóhoz való jogot már az egészségügyi tevékenység  egres kérdéseiről szóló törvény is deklarálta, az új szabályozás mindössze megerősíti és következetesen érvényesíti ezen alapelvi szabályt a tételes rendelkezések szintjén.

Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ezen, munkavégzéshez köthető korlátok nem abszolútak, külön jogszabályban meghatározandó engedélyezési jogkör közbeiktatásával az ellátás gyakorlati igényeihez hozzáigazíthatók.

A kirendelés időtartamának meghatározásakor — a rendelkezésre álló, véges kapacitások optimalizálása mellett — a jogalkotó figyelembe vette azon betegellátási szakmai érdekeket, melyek adott kezelés folyamatosságának biztosításához humánerőforrás oldalról rendeződnek. A munka törvénykönyve szabályai garanciálisan alkalmazandók ebben a körben is. A kirendelés alkalmazhatósága kapcsán az egyéni, személyes munkavállalói szempontok megfelelő hangsúlyt kapnak, még egészségagyi válsághelyzetben is.

A kirendelés tekintetében a jelenlegi, egyelőre ismeretlen hosszúságú járványügyi helyzettől — mint objektív körülménytől — sem lehetett eltekinteni. Az ismert körülmények között az egyéni érdekek bizonyos fokig alárendelődnek a közösség érdekének, azzal, hogy alapvető elvárás minden beteg megfelelő ellátása az adott intézményben. Ugyanakkor mindez az egyéni szempontok érvényesítésének megfelelő egyensúlyával történik.

Az államtitkár válasza érinti a minősítés, a kollektív szerződés, a végkielégítés kérdéskörét is.

A teljes válasz itt olvasható.

Legolvasottabb cikkeink