Egészségügyi nyuszi nagyot ugrik

Az év közepétől új költségvetés lesz, s a célok egyike, hogy a következő kormányzati ciklus végére az egészségügy 7 százalékban részesedjen a GDP-ből – sorolta Mikola István a Kórház című szaklap által szervezett, ma megtartott IV. Egészségügyi Konferencián. (E ponton a vita résztvevői közül többen megjegyezték, hogy ezt az arányt már elérték.)

A legnagyobb ellenzéki párt volt szakminisztere közölte, hogy az új kormányzati struktúrában két nagy blokk lenne, a gazdasági-pénzügyi illetve a humánterületeket egyesítő. Értelemszerűen ez utóbbihoz tartozna az egészségügy. A Fidesz egyébként állami irányítást, állami ellenőrzést és felelősségvállalást, vagyis gyakorlatilag állami egészségügyet képzel, mivel – Mikola István megfogalmazása szerint – „rendnek kell lenni".

A programban szerepel továbbá egy egészségügyi vagyonkezelő szervezet létrehozása, minden ingó és ingatlan vagyon célvagyonná minősítése, hogy azok eladhatatlanok legyenek.

A Fidesz - más pártokhoz hasonlóan – regionalitásban gondolkodik. Mint kiderült, egy központi, három-három dunántúli illetve Dunán inneni régiót alakítanának ki. Illetve: ezzel a munkával már elkészült a legnagyobb ellenzéki párt, mi több, a régióközpontokat is kijelölték, de ezeket – a felesleges viták elkerülése érdekében – egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Annyit viszont elárult Mikola, hogy minden, az egészségügyhöz kapcsolódó hivatalt és szervezetet – beleértve többek között a környezet- és állategészségügyet is – e központokba telepítenék.

 Ami a finanszírozást illeti: felfüggesztenék a teljesítményfinanszírozást, bár arról még viták zajlanak, hogy 20-25-30 százalékos arányban fennmaradjon-e a teljesítményfinanszírozás. A rendszer közgazdasági megalapozásába az amortizáció beépítése épp úgy beletartozik, mind a cél és címzett támogatások rendszerének újragondolása. A Fidesz – kormányra kerülése esetében – leporolná az orvosi jogállásról szóló törvényt. A szellemi szabadfoglalkozású orvosok szerződéses jogviszonyban dolgozhatnának – akár egyszerre több intézetben is -, elszámolásuk pedig szakmai díjtételek alapján történne.

Új, öt évre szóló megállapodást kötnének a gyógyszerpiac szereplőivel, megakadályozandó a tőkekoncentrációt, s létrehoznák a valódi magyar generikus piacot. S végül: eredeti formájában folytatnák a népegészségügyi programot, mert a kormánykoalíció által végrehajtott módosítás eredményeként elveszett annak individuális, spirituális jellege.

Ez utóbbival kapcsolatban Molnár Lajos megjegyezte: a spiritualitás általában a pénzt szokta helyettesíteni, s emlékeztetett arra, hogy mivel annak idején a két éves költségvetést a népegészségügyi program elkészülte előtt fogadták el, így az utóbbira egy fillér sem jutott.

Az SZDSZ szakpolitikusa egyébként a már korábban nyilvánosságra került szabaddemokrata programot ismertette. Az SZDSZ 1994-ben tette le a voksát a több biztosítós egészségügyi rendszer mellett, s ettől a 2006-os választások során sem tér el. „Venni kell egy nagy levegőt, s egyszerre át kell állni egy új rendszerre. Ezt nem lehet elspórolni." – fogalmazott Molnár, aki szerint a szocialisták elképzelése (az egyetlen állami társadalombiztosítás váljék valódi állami biztosítóvá) fából vaskarika.

A jelenlegi rendszer strukturális hibái is az jelzik, hogy manapság az intézmények abban érdekeltek, hogy egyre több legyen a beteg, az viszont már senkit sem érdekel, hogy a szolgáltatások igénybe vevői vajon elégedettek-e vagy sem. Arra is figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni az orvosképzésben résztvevők számának növelésével. Példaként említette, hogy van olyan sebészeti osztály a fővárosban, ahol 60 ágyra 18 szakorvos jut, míg a 20 ágyas szemészeten 12 doktor dolgozik. Míg nálunk 25-30 radiológus ügyel, Bécsben mindössze kettő, az igénybe vehető Telemedicina okán. Az egészségügyi szakemberek nem csak Magyarországról vállalnak idegenben munkát: 4000 német doktor dolgozik Nagy-Britanniában, s ugyanide hétvégeken 3500, ugyancsak német orvos jár ügyelni.

Az orvoslétszám emlegetése Rácz Jenőnek szólt, aki az elmúlt négy év eredményeinek ismertetése során azt mondta, felül kell vizsgálni azokat a korábbi kijelentéseket miszerint Magyarországon sok az orvos. A miniszter szerint tovább kell növelni az orvostanhallgatók számát. Ugyanakkor át kell gondolni az egészségügyön belüli feladatmegosztást. Ez Rácz szerint a non-doktor képzés irányába való elmozdulást jelenti, amelynek eredményeként bizonyos feladatokat nem az orvosok, hanem a jól képzett szakdolgozók látnának el.

Terítékre került a bér-, s az ügyeleti kérdés is. A miniszter cáfolta, hogy a cseh orvosok a hazaiak keresetének tízszeresét vinnék haza. Az EU statisztikája szerint a csatlakozott 10 ország között – a béreket illetően – Málta, Szlovénia és Ciprus után Magyarország a 4. helyen áll, s ez igaz a szakdolgozókra is. Ami a jövő terveit illeti, a szocialisták 2007-2013 között az uniós átlag kétharmadára szeretnék felzárkóztatni az orvosi béreket. Az ügyelettel kapcsolatban pedig leszögezte, hogy sem az európai, sem a hazai bíróságok ítéletéből nem vezethető le jogos kártérítési igény. Az e témával foglalkozó, most készülő uniós direktíva körvonalazódó tartalma pedig meglehetősen közel áll a jelenlegi hazai gyakorlathoz.

A szocialisták kombinált finanszírozásban gondolkodnak, amely az állandó költségeket is figyelembe venné a teljesítmény mellett. Mint azt már korábban deklarálták az egészségügyet egységes, szolidaritási elvű társadalombiztosítással akarják működtetni. Ennek kapcsán Rácz Jenő megjegyezte, hogy „kiürült" az önkormányzati ellátási kötelezettség.

Pusztai Erzsébet egyik vetített ábrájára a vita során sokan hivatkoztak. Ezen egy nyuszi hatalmasakat ugrott, de mindig ugyanoda esett vissza. Az MDF szerint az elmúlt 15 évben ez jellemezte az egészségügyet. A demokrata fórum politikusa egyébként konkrét számításokkal bizonyította be, hogy a járulékok 10 százalékos csökkentése mit jelent a társadalombiztosítás számára. A végeredmény: amennyiben 500 ezer munkavállaló állást kap a versenyszférában – mínusz 10 százalék -, pont annyi lenne a tb bevétele, mint most. Az MDF nem hisz a több biztosítós rendszerben, a szolgáltatók versenyében viszont igen, s e területen elfogadja a vegyes tulajdonviszonyokat is.