Egyedülálló koordinátori hálózat a szív- és érrendszeri betegekért

Szív- és érrendszeri megbetegedések követelik ma a legtöbb életet Magyarországon. Sokakat úgy éri a tragédia, hogy már diagnosztizálták és ellátták, csak az azt következő időszakban nem történik semmi. Ebben pedig nagyon nagy szerepe van az érintettek egészségtudatosságának, gondozásának. A SZÍVSN Országos Betegszervezet éppen ezért alakít ki egy olyan koordinátori hálózatot, amely abban segít, hogy ne engedjék el a betegek kezét - tudatta a civilszervezet közleményében.

Tény, hogy ma évente 60 ezer ember életét követelik a szív- és érrendszeri megbetegedések. Tény, hogy a már megmentett életek jelentős részét a következő 365 napban mégis elveszítjük. Tény, hogy az ellátórendszer túlterhelt, sokszor nincs elegendő idő a betegekre, pedig hatékonyabb tájékoztatással, felkészítéssel évente akár több tízezer beteget lehetne megmenteni.

Miközben Magyarország a világ szívgyógyászatának élvonalában van, mind az orvosi felkészültség, mind a technológiai, tudományos feltételek tekintetében, addig a halálozási statisztikáink sajnos siralmas képet mutatnak. Óriási fejlődésen ment keresztül a szívgyógyászat az elmúlt évtizedekben, húzóágazata lett a medicinának, a csúcstechnológia pedig ma már a mindennapi gyógyítás része. Ennek is köszönhető, hogy több, mint felére csökkent az infarktus okozta halálozások száma, mint a rendszerváltás idején. Ma már olyan betegek is kaphatnak életesélyt, akikről korábban lemondtak az orvosok. Az egyik legfőbb kihívás a betegoktatásban van, annak érdekében, hogy időben menjünk orvoshoz és utasításait tartsuk be. A SZÍVSN betegszervezet ezért indított pályázatot egy támogatói hálózat kiépítéséhez, amelyhez valamennyi kardiológiai intézményből koordinátorok jelentkezését várják.

 „A szakmai és technikai felkészültségünk nyugat-európai szinten van, az infarktus a túlélése mégis rosszabb, mint máshol, ennek viszont leginkább sajnos az egészségtudatosság és a tájékozottsághiány az oka. Az infarktuson átesett betegek ma átlagosan négy órát várnak, míg orvoshoz fordulnak, Ausztriában ez csak 70 perc, pedig itt az idő nagyon sokat számít. De komoly problémát jelent a gyógyszerhűség is. A páciensek fele egy év után abbahagyja olyan létfontosságú gyógyszerek, mint a sztatinok szedését, pedig ezzel harmadára lenne csökkenthető az újabb infarktus esélyét. Az orvosoknak sajnos gyakran nincs is ideje, kapacitása sem arra, hogy megfelelően tájékoztassa a betegét, sem arra, hogy utánajárjon minden egyes páciensének. Éppen ezért fontos egy olyan segítő, támogató országos hálózat, ahol erre felkészített szakemberek fogják meg az érintettek kezét. Terhet vesznek le az orvos válláról, mert egyrészt fel tudják készíteni a betegeket, utána pedig segíteni tudják az együttműködésben”- mondja Bernáth-Lukács Zsuzsa a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika Astellas díjas diplomás ápolója, a SZÍVSN országos betegegyesület vezetője. Hazánk egyetlen, a szívbetegséggel élő páciensek érdekvédelmét küldetésként felvállaló betegegyesülete, amely most kétéves projektet indít az előbb vázolt problémák megoldására.

Az egyik elsőként csatlakozó szegedi klinika koordinátora Irsai-Farkas Ildikó, aki műtőben és ambulancián is dolgozik, tehát végig követi a betegek útját, azt látja, hogy egyrészt nagyon kevés az idő, másrészt nehéz is bevonni őket a gyógyító munkába.

„Nagyon fontos az utógondozás, hogy ne vesszenek el a betegek. Ez nehéz, mert gyakran még kontrollra sem jönnek vissza, sokszor még a gyógyszereiket sem tudják felsorolni, vagy azt sem tudják, milyen beavatkozáson estek át. Betegeink 80 százaléka még azt sem érti, mi a pacemaker, vagy az ICD. Itt nagyon kell a direkt kommunikáció. Saját tapasztalataim szerint a betegek a gondozás során hozzánőnek az ápolóhoz, személy szerint hozzám is. Mivel nemcsak a műtőben, de szinte minden kontrollon is találkoznak velünk, egy biztos támpont lehet a szakdolgozó. Akit érdekel az egészsége, gyógyulása, gyakran mond el olyan problémákat nekünk, amit az orvosnak nem. Mi megadunk minden elérhetőséget, ha bármi kérdésük van, minket elérnek. Ez egy koordinátori rendszer lényege, az edukációt segíti” -   teszi hozzá Irsai-Farkas Ildikó.

A program mellé állt a Magyar Szakdolgozói Kamara is, és segíti, hogy az ország minden pontján elindulhasson ez a betegtámogató hálózat.

„A MESZK Budapesti Területi Szervezete kiemelten fontos szakmai kérdésnek tartja, hogy az egészségügyi szakdolgozók a betegellátásában és oktatásában elsődleges feladatokat lássanak el. A SZÍVSN Országos Betegszervezet célját, hogy képzett koordinátorok segítségével részesüljenek a szívbetegek megfelelő felvilágosításban és oktatásban támogatni tudjuk. Példamutató kezdeményezés, hiszen megmutatja a szakma igazi jelentőségét, szakdolgozóink tudását, tenni akarását a betegek hatékonyabb és minőségibb ellátása érdekében”- nyilatkozta Dr. Istókné Dr. Puskás Andrea a MESZK Budapesti Területi Szervezetének az elnöke.