Kettő-négyezer eurót is hazavihetnek tisztán a szakdolgozók, a tb-t, a járulékokat a cég fizeti a magyar államnak.
Érdekes konstrukciót talált ki egy egészségügyi szakdolgozókat toborzó cég. A magyar, lett, litván és szlovák ápolókat közvetítő vállalkozás nem folyamatos, hanem amolyan ingázós munkalehetőséget kínál Norvégiába és Svédországba, amelynél 1-2,5 hónapos munka után a munkavállalók 2-4 hetet otthon tölthetnek. Az ide-odautazást, a kinti szállást, a tb és egyéb járulékokat a cég fizeti, tehát az átlagosan, tisztán megkeresett havi 2-4 ezer euróból (600 ezer-1,2 millió forintból) csupán az étkezést kell állnia a szakápolóknak.
Hét éve toboroz szakképzett ápolókat norvég és svéd egészségügyi intézményekbe a norvég Orange nevű cég, kezdetben a balti államokból, majd Szlovákiából és 2012 óta Magyarországról is. Györök Zsófia, az Orange magyarországi Hr-menedzserének tájékoztatása szerint az eltelt két-három év alatt főleg öt nagyvárosban toboroztak: Miskolcon, Debrecenben, Pécsen, Szegeden és a fővárosban. Jelenleg 30 magyar szakdolgozóval állnak szerződésben, de a négy országból összesen már 400 szakápoló dolgozót közvetítettek ki Norvégiába és Svédországba.
Elég sokan jelentkeztek, de jelentős számú ápoló a nem megfelelő szakképesítés miatt kiesett a rostán, 40-50 százalék pedig a nyelvi készséget tesztelő felmérés során morzsolódott le. A cég magyar képviselője hangsúlyozta, hogy ez természetesen nem nyelvismeretet jelent, hanem azt, hogy a jelentkező mennyire alkalmas megtanulni majd a szükséges idegen nyelvet. Nyilván, aki már tanult valamilyen nyelvet, az rendelkezik egyfajta készséggel, de a menedzser példaként elmondta, hogy egy 52 éves ápolónő, aki korábban semmilyen nyelvet nem beszélt, megfelelt a teszten.
Magáról a nyelvi képzésről egyébként szintén a cég gondoskodik ingyen, sőt a 18 hetes budapesti intenzív tanfolyam alatt 1200 eurós ösztöndíjat adnak, és a vidéki szakápolóknak útiköltséget és szállást is biztosítanak a képzés ideje alatt. A képzés végén B1-es nyelvvizsgát kell tenni, a tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy azoknak, akiknek nem sikerül elsőre, sikerül másodszorra.
A vizsga után kötnek szerződést a szakdolgozókkal, akik épp annyit keresnek majd Norvégiában és Svédországban, amennyit a helyi ápolók, illetve minden más szakdolgozó: kezdetként 11,7 eurós órabért, később 1800 ledolgozott óra után (ügyelettől függően kb. 35-45 munkanap után) 14,05 eurót óránként. A tapasztalat azt mutatja, hogy pótlékoktól függően egy hónapban nettó 2-4 ezer eurót vihetnek haza a szakápolók.
Ezen felül, mint már szó volt róla, a cég állja az utazással, kinti szállással kapcsolatos költségeket, valamint a tb-t és járulékokat, amiket egyébként a magyar szakdolgozók után a magyar államnak fizetnek. A szerződések egyébként határozatlan idejűek, de a képzésért cserébe szerepel benne egy 24 hónapos hűségidő. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a szerződéskötés után, két éven belül meggondolná magát, vissza kell fizetnie a ráköltött összeget.
Az ingázós munkavégzés, tehát a 4-10 hét kinti munka után 2-4 hét itthoni pihenés, azt jelenti, hogy a család általában itthon marad. Nem véletlen, hogy a jelentkezők többségének – átlag 42-44 évesek - már nagyobbak a gyermekei. Természetesen a gyermeküket egyedül nevelő szakápolók dönthetnek úgy, hogy magukkal viszik csemetéjüket a teljesen berendezett, felszerelt, cég által fizetett szállásokra, de tudniuk kell, hogy Skandináviában elég drága az iskoláztatás.
A toborzó cég képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakdolgozók ezzel a lehetőséggel nemcsak jobb megélhetést biztosíthatnak családjuknak és maguknak, hanem szakmailag is sokat fejlődhetnek. A skandináv kórházi körülmények, eszközpark magas színvonala, az itthoninál jóval több kompetencia számos alkalmat ad a szakápolóknak a tanulásra. Nem kell egyébként a magyaroknak szégyenkezniük, Györök Zsófia ugyanis azt is megjegyezte: a magyar ápolókkal nagyon elégedettek a kinti munkaadók.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!