Életeket mentenek, de ki menti meg őket?

Az egészségügyi dolgozók saját testi-lelki jóllétüket gyakran háttérbe szorítva, nap mint nap mások gyógyulásáért küzdenek, miközben a folyamatos fizikai és mentális megterhelés komoly hatással van egészségi állapotukra. A probléma sürgető, és valódi megoldásokat kínáló, gyors, összehangolt cselekvést igényel a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza és a Magyar Kórházszövetség február 13-án megrendezett országos konferenciája idehaza elsőként fókuszál erre a rendkívül fontos, ám eddig kevés figyelmet kapó témára. Az interdiszciplináris program célja elősegíteni a szakmai tapasztalatok megosztását és a jógyakorlatok megismerését, valamint a szakmai párbeszédet a döntéshozók, a képző- és kutatóhelyek, a privát szféra, illetve az egészségügy képviselői között, tudatták a rendezők közleményükben.

A konferencia hazai viszonylatban először nyújt átfogó képet az egészségügyi dolgozók egészségi állapotáról. Az esemény előadói és résztvevői között olyan elismert hazai és nemzetközi szakértők szerepelnek, mint Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezetője, Prof. Dr. Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese, Dr. Ralph Harlid, az International Network of Health Promoting Hospitals and Health Services elnöke, és Dr. Ledia Lazëri a WHO képviseletben, akik többek között konkrét gyakorlati megoldásokat is kínálnak a kórházi környezet fejlesztésére és az egészségmegőrző programok bevezetésére. A konferencián emellett a kerekasztal beszélgetés résztvevői – Dr. Velkey György János (a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója), Zentai Andrea (a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ főosztályvezetője), Dr. Szondi Zita (az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató helyettese) és más elismert szakemberek – közösen vitatják meg, miként támogathatják hatékonyan az egészségügyi dolgozók egészségét. A konferencián külön szekciót szentelnek a kórházi jógyakorlatok bemutatásának, konkrét példákat hozva a hazai és nemzetközi tapasztalatokból.

Az egészségügyi dolgozók a nagy egészségi kockázattal járó szakmák egyikében tevékenykednek. Munkakörnyezetük és feladataik számos fizikai, kémiai és biológiai veszélyt, valamint jelentős mértékű pszichoszociális kockázatot rejtenek.(1,2) A jelenség hátterében jól ismert okok állnak: a hosszan tartó műtéti beavatkozások, a növekvő adminisztrációs kötelezettségek miatti ülőmunka, továbbá az ápolók betegmozgató feladatköre nagyfokú terhelést jelentenek a mozgató szervrendszer számára.(3) Emellett magas a munkahelyi sérülések előfordulási aránya,(4) továbbá fokozottan ki  vannak téve a különböző fertőző betegségeknek is. A váltott műszakban történő munka szintén egészségi kockázatot jelent.

„A hazai egészségügyi dolgozók a legnagyobb elhivatottsággal küzdenek mások egészségéért, de nem ritka, hogy mindeközben saját testi és mentális jóllétük háttérbe szorul. Éppen ezért a krónikus megbetegedések és a nagyfokú leterheltség okozta lelki problémák előfordulása figyelemre méltóan magas körükben. Fontos, hogy az egészségügyi dolgozók egészségére is kellő figyelmet fordítsunk, hiszen minél inkább meg tudják őrizni saját jóllétüket, annál inkább képesek betegeik gyógyulását támogatni. A kórházi környezetben rejlő egészségfejlesztési potenciált jól kell használnunk, fontos az  egészséget támogató magatartásformák ösztönzése és az egészséget támogató kórházi környezet kialakítása”- emelte ki Dr. Velkey György János, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója (fenti képünkön).

Habár az egészségügyi szakemberek egészségismerete jóval nagyobb az átlagoshoz képest, ez paradox módon az egészség-magatartásukban nem, vagy csak alig tükröződik. Hazai orvosok körében végzett vizsgálatok a krónikus megbetegedések, valamint a mentális problémák magas előfordulására hívják fel a figyelmet. Ráadásul a magyar egészségügyben előforduló humánerőforrás-hiány valamennyi, a munkaköréből adódóan egyébként is túlterhelt egészségügyi dolgozóra többletterhet ró. A kutatások szerint az egészségügyi dolgozók körében gyakrabban fordulnak elő a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, az izom- és csontrendszeri sérülések és bizonyos daganatos megbetegedések. Emellett az egészségügyi dolgozók között gyakori a stressz, a mozgásszegény életmód és az alváshiány, amelyek hosszú távon tovább súlyosbítják ezeket a problémákat.(5)

„Saját vizsgálataink alapján, amely országosan több, mint 4000 egészségügyi dolgozó válaszain alapul, az egészségügyi dolgozók közel kétharmada mutat valamilyen fokú depressziós tüneteket. Ez az arány jóval meghaladja a magyar lakosság átlagát (kb. 22%). Vizsgálataink eredményeiből ráadásul kitűnik, a dolgozók több, mint felénél áll fenn valamilyen krónikus betegség” – mondta Dr. Rákosy-Vokó Zsuzsa, a Bethesda Gyermekkórház prevenciós igazgatója.

Szakirodalmi források

1. Schwarzwälder, S., Friedrich, D., Braeseke, G., et al. (2011). Occupational Health and Safety Risks in the Healthcare Sector. Guide to prevention and good practice. Publications Office of the European Union, WHO, Caring For Those Who Care, 2022 https://iris.who.int/ bitstream/handle/10665/351436/ 9789240040779-eng.pdf? sequence=1

2. Terebessy, A., Matyasovszky, M., Horváth, F., Horosz, R., Juhász, I., Győrffy, Z. (2016). testmozgás szerepe az egészségügyi dolgozók egészségfejlesztésében. Orvosi Hetilap, 157(39), 1563–1570. 

3. Jäger, M., Jordan, C., Theilmeier, A., et, al. (2012). Lumbar-Load Analysis of Manual Patient-Handling Activities for Biomechanical Overload Prevention Among Healthcare WorkersThe Annals of Occupational Hygiene.

4. Dressner, M., Kissinger, S. (2018). Occupational injuries and illnesses among registered nurses. Monthly Labor Review. https://doi.org/10.21916/mlr. 2018.27

5. Győrffy, Z., Ádám, S. (2013). Somatic and mental morbidity of young female physicians. Does emotional  exhaustion constitute the missing link? Orvosi Hetilap, 154(1), 20–27.