Fél évvel előbbre hozzák a városi intézmények állami átadását-átvételét.
Megkerülhetetlen a kapacitásszűkítés, a kórházak struktúraváltása, meg kell történnie a szolgáltatási csomag szűkítésének is, és többek között kiegészítő díjazás bevezetésére van szükség a kötelező ellátás feletti szolgáltatásokét. Az Önkormányzati Egészségügyi Napok (ÖEN) keddi előadói közül többen is egyetértettek ebben, hiszen az idei egészségügyi költségvetésben több bizonytalan tényező is van.
Az elfogadott költségvetés alapján idén például plusz 80 milliárd forintot várnak a TB járulék 1 százalékos emeléséből, 30 milliárdot a chipsadóból, 27 milliárdot a baleseti adóból. Dózsa Csaba a Magyar Egészség-gazdasági Társaság elnöke a konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy bár bizonytalan, hogy ezek a bevételek befolynak, addig biztos, hogy a központi költségvetés hozzájárulása 120 milliárddal csökken 2012-ben. Hangsúlyozta azt is, hogy soha ilyen alacsony nem volt a központi gyógyszertámogatás. A szakember úgy vélte a szűk mozgástérből kitörési pont lehet például a jelenleg teljesen lelassult uniós forrás-bevonás felpörgetése, az államosítás gyorsítása, hiszen annak alapvető célja a beszerzések optimalizálása, tehát a megtakarítás volt.
Dózsa Csaba szerint is minél előbb meg kell lépni a struktúra átalakítást és szabályozottan be kell vonni a magánforrásokat is. (Az előadás vázlata)
Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke beszámolt arról a hihetetlen tempóról, ahogy a csaknem 50 fővárosi és megyei csúcsintézmény állami tulajdonba adásának folyamata zajlott. Több pozitívum mellett megemlítette, hogy volt a folyamatban néhány kritikus pont is. Ilyen volt például, hogy az központosított (GYEMSZI) döntéshozatal gyakran lelassította a működést. Hiszen egyes etetekben két hétig is eltartott míg a központból válasz érkezett egy kérdésre, holott lehet, hogy percek alatt kellet volna dönteni.
A finanszírozás változása
Az elnök szerint jelenleg a pénzügyi finanszírozás mechanizmusának váltása okozza a legtöbb problémát: a kincstár jóval rugalmatlanabb, mint korábban a bankok. Rácz Jenő utalva a kórházi főigazgatók újrapályáztatására arra is felhívta a figyelmet, hogy ekkora változások közepette nem szerencsés megkérdőjelezni az intézményvezetők legitimitását. Kiemelte azt is, hogy az év végi adósságcsökkentésre adott 27 milliárdos központi támogatás nem oldja meg a problémákat, ráadásul ebből 8 milliárdot a jól gazdálkodó, lejárt tartozással nem rendelkező intézményeknek vissza is kellene fizetniük. Az elnök szerint sem úszható meg a kapacitásszűkítés, a kiegészítő díjazások bevezetése, és az egészségügyben dolgozók 15 százalékkal az átlag alatti bérének rendezése. (Az előadás vázlata)
Fel kellene szabadítani 7 ezer krónikus ágyat, bővíteni kellene az uniós forrásokat és kiegészítő díjazást kellene bevezetni többek között a fürdőkórházak szolgáltatásainál – javasolta a konferencián Csiba Gábor is. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szerint más források is vannak még a rendszerben, például az állami tulajdonba került intézményeknél lehetne hagyni azokat a pénzeket, amelyeket korábban az önkormányzat elvont.
Ónodi-Szűcs Zoltán, a GYEMSZI szakértője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy óriási területi különbségek vannak a betegek egészségügyi fogyasztása között. Míg például az ország észak-nyugati részén egy-egy kistérség átlagosan 18 millió forintot költ az egészségre, addig például dél-nyugat egyes térségeiben ez az összeg eléri a 40 milliót. A kiegyensúlyozatlan fogyasztást a szakember összefüggésbe hozta többek között a „magyar egészségügy Bermuda háromszögével" Ez alatt azt értette, hogy míg az ellátási területeket az ÁNTSZ, addig az ágyszámokat – legutóbb Lovasberényben – a politika jelölte ki és mindehhez a finanszírozásért pedig egy harmadik szereplő az OEP felelős. E között az egymástól távol levő hármas között pedig csak torzzá válhat az ellátás.
Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy kimerültek a lehetőségek az intézményi szintű hatékonyságnövelésben. Erre már csak az integráció ad módot. A fővárosi kórházak gazdasági integrációja megtörtént most az orvos-szakmai integráció a feladat. Ennek forrásaként a városvezető megemlítette: ha nincsenek többletforrások, akkor be kell zárni intézményeket és ki kell vonni a költséges ellátásokat.
Munkerőkrízis az alapelátásban
A munkaerő-krízis talán még fokozottabban érinti az alapellátást – mondta Beneda Attila, az Egészségügyért felelős Államtitkárság kabinetfőnöke. Több mint 150 praxis tartósan betöltetlen, ígaz 300 olyan körzet is van, amely területi ellátási kötelezettség nélkül működik és köztük számos olyan, amely csak pár száz beteget lát el. A kabinetfőnök közölte: ez utóbbiakat kivezetik a rendszerből, és erre 4 év türelmi idő kapnak. Beneda Attila bejelentette azt is, hogy a napokban kerülnek fel az OALI honlapjára azok a feltételek, amelyek alapján pályázni lehet a 300 milliós praxisalapra. Szintén kiemelte: a háziorvosi körzetek finanszírozásánál egyre bővül az indikátorok szerepe, már 3-4 százalékát az alapellátók teljesítményarányosan kapják meg. Hozzátette: az ideális az lenne, ha ez az arány 10 százalék lenne. A kabinetfőnök úgy véli a jövőben még jobb képet kaphatnak arról, hogy hol van szükség a kiigazításokra, hiszen elkészült a praxisok digitális térképe. (Az előadás vázlata)
Gyorsított államosítás a városokban
Orbán Viktor kérésére egy fél évvel előbbre hozzák a városi kórházak állami átvételét – jelentette be Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója.
Előadásában a megyei és fővárosi egészségügyi intézmények átadás-átvételéről elmondta, tavaly szeptembertől a számos gyermekbetegséggel küzdő vegyes ügykezelést sikerült megoldani. Az ingatlanokkal, közbeszerzésekkel, személyi változásokkal kapcsolatos kérdésekben ugyan engedélyt kellett kérnie az intézményvezetőnek a GYEMSZI-től, de voltak olyan ügyek is, amelyekről végül saját hatáskörben is dönthettek az igazgatók.
Az átadás-átvétel kapcsán számos problémát tártak fel, pl. több intézménynél hiányoznak a felelősségbiztosítások, elégtelen a tvk, eszközhiány miatt állnak egyes szakrendelések és milliárdos nagyságrendűek a pertartozások. A főigazgató is megemlítette a munkaerőhiány problémáját, de azt is, hogy nagy különbségek vannak az intézmények gazdálkodásában, azaz vannak nagyon jól működő kórházak is. ( Török Krisztina előadásának vázlata)
Több mint ötezren bérharcban
Az egészségügyi dolgozók bérrendezését célzó, folyamatban lévő egyeztetések ideje alatt is növekszik a szakmai szervezetek érdekérvényesítő akcióihoz csatlakozók száma, már több mint ötezren fejezték ki egyetértésüket tevőlegesen - idézte az MTI tudósítója a szervezetek vezetőinek közléseit. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: Élhető magyar egészségügyet! mozgalmuk keretében jelenleg 2512 felmondólevél van ügyvédi letétben. Ha a tárgyalások során nem sikerül megegyezni, ezek a felmondások március végén aktiválódnak – tette hozzá.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt közölte, hogy mostanáig az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló akciójukhoz nagyjából 2500-an csatlakoztak. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke is azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy működtetéséhez az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatása elengedhetetlen, ugyanakkor azt mondta, hogy az e célból indított akciókkal nem ért egyet.
Papp Magor keddi felszólalásában ismételten utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végi nyilatkozatában azt ígérte: a népegészségügyi termékdíj teljes összegét béremelésre fordítják. Bélteczki János szerint viszont ezzel együtt sem számolhatnak teljes egészében, azzal a 30,6 milliárd forintos forrással, amelyről az egészségügyi államtitkár beszélt, mivel abból a 15,6 milliárd forintos uniós forrás teljes összege közvetlenül nem fordítható a bérekre.
A szimpóziumon elhangzottak alapján kiderült, hogy az egyes szakmai szervezetek más-más módon oldanák meg a bérrendezést. Míg a MOSZ elnöke azt mondta: az egészségügyi dolgozók 50 ezer forintos, orvosok tekintetében pedig
100 ezer forintos béremelése mintegy nettó 76 milliárd forintból megvalósítható lenne, Rácz Jenő háromlépcsős bérfelzárkóztatásról beszélt, ami a három év vonatkozásában összességében 160 milliárd forintos bérnövekményt jelentene - tudósított az MTI.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!