Eltörölnék a hajléktalanok regisztrációját a melegedőkben

A Város Mindenkié csoport szerint meg kellene szüntetni a hajléktalanok kötelező regisztrációját a nappali melegedőkben, ezzel ugyanis alapvető jogaikat korlátozzák. Erről Pap János hajléktalan, a csoport tagja beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyen tucatnyi fedél nélkül élő ember tiltakozott a kötelező regisztráció ellen sárgára festett arccal.

Pap János elmondta: a hajléktalanok számára hátrányos az a 2012 júliusában bevezetett adminisztrációs rendszer, amelynek értelmében egy ember egy nap csak egyetlen nappali melegedő szolgáltatásait használhatja. Hozzátette: a fedél nélkül élők panasszal fordultak a csoporthoz, mert a szabályozás miatt sok esetben létfontosságú szolgáltatásokról - például mosásról, étkezésről, fürdésről, csomagmegőrzésről - kell lemondaniuk.

Mint mondta, annak ellenére működik még ma is a szabályozás, hogy az alapvető jogok biztosa több alkalommal is megerősítette: a rendszer ilyen jellegű működésének nincs jogszabályi alapja.

A hajléktalanokat és segítőiket tömörítő szervezet tagja beszámolt arról is, hogy a probléma miatt a Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistái 2013 novemberében és decemberében kérdőíves kutatással felmérték, hogy a szabályozás mennyire keseríti meg a fedél nélkül élő emberek életét. A 77 válaszadó segítségével elkészített kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett hajléktalan emberek 43 százalékát már utasították el nappali melegedőben azért, mert aznap már járt más melegedőben, s ott regisztrálták. Pap János szerint a válaszadók több mint harmada arról számolt be, hogy a hajléktalanellátó intézmények számos esetben visszaélnek ügyfeleik adataival és hamisan regisztrálják őket abban a reményben, hogy így megkapják utánuk a finanszírozást.

A csoport sajtótájékoztatón részt vevő mintegy tucatnyi tagja a rendezvényen azért festette sárgára az arcát, mert a regisztrált hajléktalanok neve a számítógépes regisztrációs rendszerben sárgával jelenik meg, ha már bejelentkeztek egy nappali melegedőbe.

A civil szervezet 2009 augusztusában alakult olyan hajléktalan emberek és támogatóik részvételével, akik "tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért". A csoport rendszeresen szervez eseményeket a hajléktalan emberek jogainak védelméért és érdekeik érvényesítéséért, illetve a hajléktalanság és a hajléktalan emberek társadalmi megítéléséért. Tavaly novemberben a Fővárosi Közgyűlésben demonstráltak a hajléktalanokat egyes közterületekről kitiltó rendelettervezet miatt. A rendőrök akkor egyenként vitték ki az ülésteremből a földön ülő aktivistákat.

Emmi: a regisztráció a hajléktalanok érdekét szolgálja
A hajléktalanok nappali melegedőiben működő elektronikus nyilvántartás az ellátottak érdekeit szolgálja, ugyanis arra ösztönzi a szolgáltatást nyújtókat, hogy az összes előírt szolgáltatást biztosítsák ügyfeleiknek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális és családügyért felelős államtitkársága az MTI-vel.

Az államtitkárság azt közölte: a nappali melegedők fenntartóinak jogszabály írja elő, hogy milyen szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. Az ellátottak érdeke az volna, hogy az összes szolgáltatáshoz egy helyen jussanak hozzá. A 2012 júliusában bevezetett új adminisztrációs rendszert kifogásoló szolgáltatók azt szeretnék, hogy a hajléktalanoknak nyújtható nappali ellátások rendszere ne változzon, azaz ha az igénylő egy adott napon az egyik melegedőben mos, a másikban étkezik, a harmadikban segítséget kér, akkor a teljesítést végző szolgáltatók mindannyian kapják meg a nappali ellátásért járó teljes kvótát. Ez a rendszer átláthatatlan volt, sem az adófizetők, sem az ellátottak érdekeit nem szolgálta megfelelően - írták.

A kormány tavaly kilencmilliárd forintot fordított a hajléktalanok ellátására, ebből mintegy nyolcmilliárd forint normatív finanszírozás volt. A Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről ennek a normatív finanszírozásnak a felhasználását kívánja hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni.

Az egészségügyben régóta használt taj-alapú nyilvántartás már a szociális ágazatban is nyomon követhetővé teszi az állami finanszírozás felhasználását. Egyúttal lehetővé válik a nyilvántartással visszaélő szolgáltatók kiszűrése, hatékonyabbá válik az ellenőrzés, és a valós ellátást nyújtó szolgáltatók finanszírozására több jut - hangsúlyozták.

Azt írták: abban az esetben, ha egyes szolgáltatók mégis úgy igényelnek egy hajléktalan után normatívát, hogy szolgáltatást valójában nem nyújtottak, akkor személyesen vagy írásban panaszt lehet tenni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál.