A kiskunhalasi, a ceglédi és a budapesti Szent Margit Kórházba terveznek mammográfiai centrumot.
Még a provokatív elemektől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy minél több lányt és asszonyt rávegyenek a mellrákszűrésre – mondta Szócska Miklós, utalva arra a „Kezedben a sorsod" című kampányplakátra, amelyen 11 félmeztelen nő önvizsgálatot végez. A keddi Rákellenes Világnapon az egészségügyért felelős államtitkár közölte azt is, hogy még az idén 600 ezer új típusú meghívót küldenek ki mammográfiai vizsgálatra a 45-65 év közötti nőknek, és nem nyugszanak addig, amíg legalább 10 százalékkal nem növelik a jelenleg alig 50 százalékos részvételi arányt.
A Világnapon az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a daganatos betegségek 30 százaléka megelőzhető, 30 százaléka gyógyítható és 30 százaléka krónikus ellátásban kezelhető. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon mind a fekvő-, mind a járóbeteg onkológiai ellátásban nagy fejlődés zajlott le az utóbbi években: például míg 2010-ben összesen 71 onkológiai és sugárterápiás osztályon 1880 ágy állt rendelkezésre, addig idén már 75 osztályon 1954 ágyon kezelhetik a rákbetegeket. Hozzátette: az ország onkológiai ellátó hálózatát jelenleg is 13 milliárd forintból fejlesztik, de másfél éve adták át a 20 milliárd forintból felújított onkológiai központot is.
Az adatokat tekintve az államtitkár elmondta: tavaly 209 ezer esetet láttak el a fekvőbeteg-ellátásban, a gyógyításra fordított összeg pedig 35,5 milliárd forint volt. A járóbeteg-ellátás ráfordítása 1,1 milliárd forint volt és 818 ezer esetet kezeltek. Az onkológiai gyógyszerek támogatására az állam egy évben 65 milliárd forintot szán, és a befogadott készítmények száma folyamatosan bővül. Szócska Miklós példaként említette, hogy február 12-től a vesedaganat, a prosztatarák, a leukémia, és a csontáttétek kezelésére kaphatók majd új, támogatott gyógyszerek.
A megelőzhető rákbetegségek állnak a most elindított kampány középpontjában. Ennek kapcsán azt mondta az államtitkár: Egyedül nem megy, fontos, hogy minél többekhez eljusson, önmaga is tehet azért, hogy elkerülje a rákot. Például az időben kiszűrt mellrák nagy bizonyossággal gyógyítható, ezért is fontos, hogy minél többen megjelenjenek a szervezett mammográfiai vizsgálatokon.
„Elégedetlenek vagyunk az érintett korosztály 50 százalék alatti részvételével, nem kívánunk belenyugodni!"- tette hozzá.
Az emlőszűrési kampány kapcsán Szócska Miklós a megújult színes behívókon és a plakáton kívül beszélt arról is, hogy a jelenlegi 37 mammográfiai központon kívül újabb három intézményben, a budapesti Szent Margit, illetve a kiskunhalasi és a ceglédi kórházban tervezik ilyen centrumok kialakítását. Ezen kívül a hátrányos helyzetű kistérségekben, ahonnan nehéz lenne eljutni a központokba, szűrőkamion megy helybe.
Az Országos Onkológiai Intézet tájékoztatón résztvevő főigazgatója, Kásler Miklós professzor szintén a megelőzés fontosságáról beszélt. Az ősztől ingyenesen kapható HPV-elleni oltás kapcsán hangsúlyozta: a vírus nemcsak a méhnyakrák kialakulásáért felelős, hanem kimutatták: a vastagbél, a végbél és a hólyagdaganatok nagy részéért is HPV okolható.
A Világnapon felszólalt Albert Kinga 35 éves édesanya is, aki tavaly egy önvizsgálat során csomót talált a mellében, amelyről kiderült rosszindulatú. Túl a kemo-, és sugárterápián most az asszony jól érzi magát és azt tervezi, még az idén lefutja a Vivicittát. A tájékoztatón ő is arról beszélt, hogy a betegség megértette vele, hogy életmódot kell váltania, és szeretné, ha ehhez és elhatározásához minél többen csatlakoznának.
X X X
Fidesz: a nők munkaidőben is részt vehessenek szervezett rákszűrésen!
Jogszabályban rögzítené a Fidesz, hogy a nők munkaidőben is részt vehetnek szervezett rákszűrésen - közölte Pelczné Gáll Ildikó, a kormánypárt női tagozatának elnöke és Szalai Piroska, a nők foglalkoztatásáért felelős miniszteri biztos kedden, a rákellenes küzdelem világnapján.
A Fidesz-KDNP ezért azt kéri a nemzetgazdasági és az erőforrástárcától, valamint az Országgyűléstől, hogy törvény rögzítse: a nők mentesülnek a munkavégzés alól a szervezett szűrés idejére - közölte a Fidesz alelnöke, a kormánypárt női tagozatának elnöke. Hozzátette, ha a választás előtt már nem sikerül elfogadni az előterjesztést, az új parlamentre vár majd ez a feladat.
Hangsúlyozta, a nők szűrővizsgálatokon való részvétele "nemcsak rólunk szól, a mi egészségünkről, hanem a családunkról, és egyfajta felelősség is, amellyel tartozunk gyermekeinknek és családunknak".
Szalai Piroska a tájékoztatón elmondta, évente minden hetedik magyar nő emlőrákban hal meg. A miniszteri biztos is kiemelte a szűrés fontosságát, majd közölte: céljuk, hogy a nőknek ne kelljen szabadságot kivenniük a szűrővizsgálaton való részvételhez. Ezért kezdeményezik, hogy a szervezett szűrésekre - amelyekre kétévente hívják a 45 és 65 év közötti nőket - el lehessen menni munkaidőben.
Közleményben írt kikérőt a nőknek a GYEMSZI
X X X
Nem csak a megelőzésben van mit javítani
Míg a kardiológiában az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően megjelent az egészségnyereség, addig az onkológia területére ilyen adatok még nem állnak rendelkezésre – olvasható a Kórház szaklap Lehet-e a finanszírozást a túléléshez szabni című cikkében. – Egyelőre egy szűkebb, messzemenő következtetések levonására nem alkalmas, de mégis elgondolkodtató adatsor áll az OEP rendelkezésére: TAJ-szám alapján vizsgálva tavaly november végén már nem élt azoknak a betegeknek a 85 százaléka, akiket 2011 és 2012 között tételes finanszírozásban nagy értékű onkológiai gyógyszerrel kezeltek. Ennek kapcsán elhangzott, hogy végig kell gondolni, hogy a korlátozott forrásokból mire összpontosítsunk: fizessünk például hat nap alatt kétmillió forintot egy beteg néhány hónapos túlélése érdekében, vagy juttassunk több pénzt a szűrésre, megelőzésre, a gyógyíthatatlan betegek hospice-ellátására.
A kemoterápia mellett nem kap kellő súlyt az alulfinanszírozott sebészet, pedig értékén kellene kezelni a manuális szakmákat is a gyógyszerekkel együtt.
Az ellátórendszernek több területen is fejlődnie kellene, hiszen például az onkológiai éberség nem mindig tökéletes, idézi a lap Mangel László professzort. A Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetének vezetője szerint a betegek felelőssége is fennáll, hiszen az életmód, egészségtudatosság mellett egyre intenzívebben jelentkezik a bizalmi válság: a betegek nem fogadják el a kezeléseket.
Mindenki megfelelő körülmények között, emberi méltóságban szeretné eltölteni a hátralévő idejét gyógyíthatatlan betegként, nem pedig úgy, hogy felesleges kezeléseknek vessék alá. Az életvégi kemoterápiák generális orvosi, onkológiai gondolkodásból adódnak Mangel professzor szerint. Nem egyszerű kérdés, hiszen nehéz megmondani a betegnek, hozzátartozónak, hogy nincs tovább kezelés, mert nincs értelme. Az onkológus professzor szerint az orvosoknak ezt a felelősséget és döntést fel kell vállalniuk. Az elmúlt 10-20 évben azonban arra lettek kondicionálva, hogy igenis meg kell próbálni gyógyítani vagy legalábbis kezelni a beteget, és most nagyon nehéz a váltás. Tudomásul kell venni azonban, hogy az életvégi kemoterápiáknak nincs egészségnyeresége, csak káros hatása, és megrövidíthetik a beteg életét Mangel László szerint.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!