• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Emmi: Három szakmai irányelv készült el a közelmúltban

Egészségpolitika 2022.03.01 Forrás: MTI-OS
Emmi: Három szakmai irányelv készült el a közelmúltban

A stressz inkontinencia fizioterápiás kezeléséről, az érszűkület ellátásáról és az SLE diagnosztikájáról, kezeléséről és gondozásáról készült irányelv.

Egészségügy szakmai irányelv készült a stressz inkontinencia fizioterápiás kezeléséről. "A stressz inkontinencia fizioterápiás kezeléséről" című egészségügyi szakmai irányelvet az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával az Egészségügyi Szakmai Kollégium Mozgásterápia, fizioterápia Tagozata készítette - tudatta az Emmi közleménye.

A női lakosság 16 és 65 év közötti korcsoportjában a vizelet inkontinencia leggyakoribb (80%) formája a stressz inkontinencia, melynek jellemzője a hasűri nyomásfokozódásra (köhögés, tüsszentés, futás, emelés) jelentkező akaratlan vizeletvesztés.

A stressz inkontinencia súlyos következményekkel, és költségekkel járó állapot, amely nagymértékben rontja a beteg életminőségét. Az érintett személy életének minden aspektusát érintheti, úgymint a munkából való kiesés, pszichés megterhelés, embertársaktól való elzárkózás. Az inkontinencia átlagos prevalenciája (egy bizonyos betegségben szenvedő egyének aránya a teljes népességben) a különböző nemzetközi statisztikák szerint 5-45%, nőknél 4,6-58,5%, férfiaknál 1,6-24% közötti.

Jelen egészségügyi szakmai irányelv az egységesebb kezelést biztosító, illetve hatékonyabb kontinencia ellátás fizioterápiás modelljét ismerteti. A stressz inkontinencia elsővonalbeli kezelése a kismedencei fizioterápia/medencefenék izomtréning, ami olyan gyógytornász által végzett komplex tevékenység, amely magába foglalja a medencefenék izomzatának célzott mozgásterápiáját, és egyéb fizioterápiás módszereket is. Az ajánlott fizioterápiás eljárások alkalmazásával biztosított az inkontinencia ellátás különböző szintjein megvalósuló együttműködés, és a jól működő terápiás hálózat kiépülésének lehetősége. Az egészségügyi szakmai irányelv célja a stressz inkontinencia megelőzése, gyógyítása, illetve súlyossági fokának csökkentése fizioterápiás módszer alkalmazásával.

Az Egészségügyi Szakmai Irányelv Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jóváhagyásával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával készült - írták.

Egészségügyi szakmai irányelv készült az érszűkület ellátásáról is. "A perifériás verőér megbetegedések ellátásáról" című egészségügyi szakmai irányelvet az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával az Egészségügyi Szakmai Kollégium Angiológia és érsebészet Tagozata készítette.

Magyarországon a világ más fejlett országaihoz hasonlóan a szív-és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot. Az alsóvégtagi verőérbetegség prevalenciája a kor előrehaladtával nő, nagy populációs vizsgálatok alapján a 30-35 éves korcsoportban kb. 1%, míg 65 év feletti életkorban eléri a 20%-ot.

Az érszűkület sokáig semmilyen panaszt nem okoz és sok esetben csak akkor kerül felismerésre, amikor a romló vérellátás következtében a járás erősen korlátozottá válik vagy a lábon nem gyógyuló seb, fekély alakul ki. Ez önmagában is komoly panaszokat, a hétköznapi feladatok ellátásának akadályát jelenti, így jelentős életminőség romlást okoz, súlyos esetben pedig a végtag elvesztéséhez, amputációhoz vezet.

Több nagy epidemiológiai vizsgálat is igazolta, hogy az alsóvégtagi verőérbetegség nagy kardiovaszkuláris mortalitással kísért, amely claudicatio intermittensben, úgynevezett járási fájdalomban, illetve a tünetmentes alsóvégtagi verőér betegségben szenvedő betegek esetében is elérheti 5 év alatt a 30 %-ot. Ez a nagy mortalitás a perifériás verőérbetegek több mint 60 százalékában egyidejűleg fennálló szív-koszorúér és nyaki ér elváltozásokkal függ össze.

Az egészségügyi szakmai irányelv a kardiovaszkuláris halálozás csökkentésének egyik fontos eszközeként szolgálhat, valamint segítheti az alsóvégtagi verőérbetegség felderítését és megfelelő kezelését. Az új egészségügyi szakmai irányelv Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jóváhagyásával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával készült.

Megújult egészségügy szakmai irányelv készült az SLE diagnosztikájához és kezeléséhez - tudatta szintén közleményben az Emmi. "A szisztémás lupus erythematosus diagnosztikájáról, kezeléséről és gondozásáról" című egészségügyi szakmai irányelv fejlesztését az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai immunológia és allergológia Tagozata végezte.

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) több szervet (potenciálisan a bőrt és valamennyi belső szervet) érintő autoimmun betegség. Az SLE betegségben szenvedők aránya százezer lakosra 30–50 fő, ez kb. 3000–5000 beteget jelent Magyarországon és kb. félmillió embert érint Európában. A betegség többnyire a fiatal, fogamzó- és keresőképes fiatal női lakosságot érinti, jellegénél fogva több egészségügyi szakterület együttműködését teszi szükségessé, ezért fontos, hogy a betegek kivizsgálásában és gondozásában résztvevő szakterületek egységes elveket kövessenek az egészségügyi szakmai irányelv ajánlásai révén.