EMMI: szükséges az egyetemi kórházak létrehozása

Az orvosképzés gyakorlati lehetőségeinek bővítése érdekében hozná létre az egyetemi kórházak kategóriáját több fideszes képviselő előterjesztése, amelytől kedden kezdett vitázni az Országgyűlés.

Fidesz: cél az orvosképzés versenyképességének megőrzése A magyar orvosképzés versenyképességének megőrzése érdekében van szükség a gyakorlóhelyek számának, kapacitásának növelésére, vagyis arra, hogy a klinikák mellett egyéb, a javaslatban egyetemi kórházként szereplő intézményeket is bevonjanak abba - mondta az előterjesztők nevében Pósán László (Fidesz), rámutatva: a külföldi orvostanhallgatók magyarországi képzése évente mintegy 35 milliárd forintos bevételt jelent. Ismertetése szerint, mivel a banális eseteket nem a klinikákon kezelik, így azokkal a hallgatók ritkán találkoznak.

Emellett az egyetemi kórházak kategóriájának létrehozása hierarchikus rendet hozna az egészségügyi ellátórendszerbe. A klinikák mellett eddig is léteztek oktató kórházak - ismerte el a politikus -, de azt mondta: azok rendszere a gyakorlatban nem működött, mert nem volt életszerű, hogy egy Budapesten tanuló hallgató Sopronban gyakornokoskodjon. Ezen intézmények ráadásul nincsenek felkészülve a nem magyar nyelven tanuló diákok fogadására.

Közölte: nem az egyetem szuverén döntése lesz, hogy mely gyógyító helyből lesz egyetemi kórház, ezt kormányrendelet határozza majd meg az illetékes miniszter jóváhagyásával, szigorúan figyelembe véve az egészségügyi ellátórendszer egészét.

Kiemelte: azért ők adták be a javaslatot, mert Debrecenből indult a kezdeményezés. Itt a megyei kórház és a klinika egy városon belül van, és a Kenézy-kórházban egyaránt működnek klinikai oktatók, tanszékek, régi hagyománya van az együttműködésnek, a jogszabályi feltételek azonban sokszor ezt akadályozták. Ezt követően a tárca javaslatára általánossá tették az előterjesztést. Azért van szükség erre az új jogi kategóriára, mert így nem lesz összekeverhető a klinikákkal. Az egyetemi kórház nem tartozna a klinika alá, jelezte. Ha az orvosképzés gyakorlati oldalát meg tudják erősíteni, az visszaköszön majd az alapellátásban is, tette hozzá a fideszes politikus.

EMMI: szükséges az egyetemi kórházak létrehozása
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára szintén szükségesnek ítélte az egyetemi kórházak kategóriájának létrehozását. Ismertette azt az elemzést, amelyet a világ legszínvonalasabb tizenöt orvos képző egyetemével kapcsolatban végeztek arról, mi emelte ki ezen intézményeket. Kiderült: az egy hallgatóra jutó esetek vagy kórházi ágyak száma Magyarországon elmarad ezektől, ahogy a képzésbe bekapcsolódó egészségügyi dolgozók száma is, vagyis a képzés színvonalában kiemelkedő fontosságú az oktatási-kutatási háttér. Megerősítette: valóban szükség van a portfólió szélesítésére a gyakorlat során.

MSZP: hogyan integrálhatók az egyetemi kórházak a orvosképzésbe?
Tukacs István (MSZP) kifogásolta, hogy az egészségügyért felelős államtitkár nincs jelen a vitán, hogy válaszoljon a kérdésekre, például arra, hogyan integrálhatók ezen kórházak az egyetemek életébe. A kancellárokat a betegút- és ellátásszervezéssel is meg kívánják bízni, vagyis a kapacitás átszervezésével bizonyos intézményi körben - hívta fel a figyelmet az egészségügyi államtitkár programjára.

Azt nem vitatta, hogy az átalakítás hozzájárulhat egy tartalmasabb orvosképzéshez, de feltette a kérdést: a mostani oktatókórházaknak mi a szerepe? Hogyan történik az egyetemi kórházak finanszírozása az egyetemi szerkezetben? - sorolta kérdéseit.

Fontosnak ítélte életpálya kijelölését az orvosok számára.
Harrach Péter (KDNP) kijelentette: az előterjesztés az egészségügy sok problémájának egy részét kívánja orvosolni. Sorolta a már eddig rendezett ügyeket, a bérrendezésről, a praxisdíj növeléséről, a védőnők juttatásainak emeléséről, de arról is, hogy az állam ismét készséget mutat a kórházak adósságrendezésére. Leszögezte ugyanakkor: ezt a végtelenségig nem lehet csinálni, így az előterjesztés szerinte erre is választ ad.
Kijelentette: magas szintű az orvosképzés, és a külföldi hallgatók oktatásának előnyei is fontos szempontot jelentenek.

Az egyetemi kórház a betegút-menedzsment optimalizálását jelenti - szögezte le.

Felmerül az orvostársadalomban az egyetemi kórházak önállóságának kérdése is, a túlzott központosítástól is tartanak az intézmények, amelyek igazgatói egyeztetést szeretnének - közvetítette félelmeiket a képviselő.

Jobbik: támogatható lesz a javaslat
Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka úgy fogalmazott: fordítva ültek fel a lóra, mert valójában oktatási tárgyú törvényjavaslat van előttük, és nem egészségügyi.
Hozzátette: a javaslat inkább arról szól, miként lehetne azt a valódi problémát orvosolni, hogy a térítéses orvosképzésben résztvevő, főként külföldi hallgatókat megfelelő oktatáshoz juttassák. Ehhez a megfelelő működtetési feltételeket nem tudják ma biztosítani száz százalékig az orvosegyetemeken - számolt be saját tapasztalatairól. Ennek és az orvosképzésnek a fejlesztése elsődleges feladat - rögzítette.

Tisztázandónak tartotta, hogy a Semmelweis Egyetemmel mi lesz, hiszen ez az egyetlen kizárólag egészségügyi profilú intézmény. A szuperkórházak létrejötte szintén további kérdéseket vet fel - jegyezte meg.

Átgondolandó, hogy az egyetemekhez közeli ellátási területeken jelenleg is zajlik klinikai ellátás. A változtatásokkal még inkább a klinikai ellátás felé billenhetnek el - mondta, és szintén átgondolandónak tartotta az egyetemi és a fenntartói feladatokat.

A gyakorlati képzőhely kapacitás növelését ugyanakkor támogatják - közölte. Összegzése szerint a törvényjavaslatban van elegendő fék és ellensúly, hogy az egészségügyi oktatás és a képzőhelyek színvonalának fejlesztését elérjék. Úgy tűnik támogatható lesz a javaslat, bár módosítók érkeznek majd hozzá - közölte.

x   x   x

Átvezették a jogszabályokon a háttérintézményi változásokat
A parlament 132 jogszabályon vezette át a háttérintézményi változásokat, erről 114 igen szavazattal, 34 nem és 23 tartózkodás ellenében döntöttek a képviselők. A kormány júniusban a gyors és hatékony ügyintézéssel és a magasabb szakmai színvonallal indokolta 90 szervezet tevékenységének felülvizsgálatát és - szervezetalkotási szabadságával élve - döntött közel 50 központi költségvetési szerv, minisztériumi háttérintézmény megszüntetéséről jogutódlással vagy anélkül szeptember 1-jével, illetve 2017. január 1-től és március 31-től.

A stratégiai, szakmai irányítási, jogszabályalkotáshoz kapcsolódó feladatokat a tárcák vették, illetve veszik át, a hatósági feladatok pedig területi szinten a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz, helyi szinten pedig a járási illetve kerületi hivatalokhoz kerülnek.