Mire is van szüksége a hazai gyógyszeriparnak ahhoz, hogy versenyképességét meg tudja őrizni?
A gyógyszeriparban magasabb fizetést tudnak adni, jobban megbecsülik dolgozóikat, akik ezért lojálisabbak a cégükhöz, ám ennek dacára az ágazatot is elérte a munkaerőhiány, elsősorban a fizikai dolgozók hiányoznak. A kutatásfejlesztési tevékenységhez pedig a hazai egyetemi képzés nem biztosít kellően kvalifikált, nemzetközi tudással rendelkező szakembereket. Nincs kellő renoméja a felsőoktatásnak, nincs elitegyetemünk, s kevés csak arra törekedni, hogy minél több külföldi hallgatót vegyenek fel az egyetemek – fogalmazták meg véleményüket kedden a hazai gyógyszergyártás legnagyobb szereplői a Portfolio-MAGYOSZ Gyógyszeripar 2016 című konferencián.
Abban is általánosságban egyetértettek, hogy az egészségügyi bérek emelése, s ezzel az elvándorlás megállítása a legfontosabb az egészségügyben. Alacsonynak ítélték az ágazat finanszírozását, s jelezték, hogy ezzel együtt a gyógyszerkassza is nehéz helyzetben van.
Jelenleg a gyógyszergyártókat a sávos befizetés (amit az egyik vezető kollektív bűnösség elveként minősített) esetleges élesedése foglalkoztatja a legjobban, hiszen az egyedi méltányosság gyógyszerkasszába emelése (2015 óta része) és a méltányossági kifizetések megugrása miatt túlköltés mutatkozik. Emiatt életbe léphet a 2007-ban bevezetett finanszírozási technika, miszerint a gyártóknak kell állniuk, ha a gyógyszerkassza nem tudja tartani a meghatározott keretet.
Nem lettek sokkal okosabbak Ónodi-Szűcs Zoltán tájékoztatásától sem. Az egészségügyért felelős államtitkár ugyanis csak annyit mondott, hogy a készülő salátatörvényben a sávoshoz nem nyúltak, mert ez a nemzetgazdasági tárca hatásköre lesz. A kormányzat is érti ugyanis, hogy a túlköltést elsősorban az egyedi méltányosság túlköltése okozza, ezért a részleteken az NGM költségvetésért felelős államtitkársága dolgozik. Úgy vélte, olyan szabályozás kellene a jövőre nézve, amely szerint azokra terhelődne a befizetési kötelezettség, akik ezt „okozzák". Arról is beszélt, hogy reményei szerint – hosszú évek után – a 2017-es egészségügyi költségvetés számait ismerve jövőre nem kell évközben a gyógyszerkasszához nyúlni.
A konferencián többször is szóba került az az uniós szabály, amely szerint 2019. február 2-ától egyedi azonosító biztonsági jelzéssel kell ellátni minden egyes, a gyártósorról lekerülő gyógyszerdobozt.
A MAGYOSZ tagvállalatainak a szükséges beruházások becslések szerint 13,5 milliárd forintos többletköltséget fognak okozni, amelyet áremeléssel nem tudnak érvényesíteni, s amelyek a működtetés költségeit még nem is tartalmazzák. Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte: tisztában vannak azzal, hogy biztonsági szabályok betartása mit jelent a hazai gyártók számára, ezért vizsgálják az ügyben érkezett felvetéseket.
Jelentős változások várhatóak a klinikai kutatásokban is, számolt be a legfrissebb fejleményekről dr. Kontor Csaba, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének egészségügyi szakdiplomatája. Hogy mikor fog élesedni az új uniós jogszabály, ma még csak sejtik, ugyanis a rendelet alkalmazásához elengedhetetlen az az európai uniós portál, amelyen keresztül a klinikai vizsgálatok megbízói valamennyi ügyüket intézhetik. Várhatóan 2018 elejére fogják bejelenteni ennek a portálnak a teljes funkcionalitását, s vélhetően nagyon kevés idejük lesz a tagállamoknak a 60-80 oldalas rendelethez igazítaniuk hazai szabályozásukat.
A szakdiplomata azt is jelezte, hogy nagyobb lesz a transzparencia a vizsgálatok kimeneteléről, ám az eddigi, gyorsaságból adódó versenyelőnyünk sajnos el fog tűnni.
Hogy mire is van szüksége a hazai gyógyszeriparnak ahhoz, hogy versenyképességét meg tudja őrizni, s hogy továbbra is jelentős hozzáadott értéket képviseljen? Hodász István, a MAGYOSZ elnöke szerint patrióta gazdaságpolitikára, biztos hátországra, kiszámítható gazdaságpolitikára, stabil hazai gyógyszeriparra, az oktatás fejlesztésére, illetve a kkv-k támogatására és pályázati lehetőségekre.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!