Értékválasztás: stadiont építünk vagy gyógyítunk

Honnan lehetne további forrást találni az alacsonyan finanszírozott egészségügyre, vetődött fel a kérdés az Astra Zeneca szimpóziumán pénteken, amelyet Hozzáférhetőség a magyar egészségügyben címmel rendeztek az ELTE TáTK-n. Míg Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a túlteljesített adósságszolgáltatásból kellett volna ide áthelyezni, addig Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász szerint a sokakat irritáló stadionfejlesztés forrásait kellene ide átsorolni, igaz, tette hozzá: értékválasztás kérdése, mire fordítjuk a pénzünket. Bodrogi József szerint a kiegészítő magánbiztosításokból lehet némi pénzre szert tenni, illetve abból, hogy az unió polgárai nálunk is gyógyíttathatják magukat a határokon átívelő egészségügyi ellátás októberi életbe lépése után.

Hozzáférés az innovatív terápiákhoz

Bidló Judit, az OEP ártámogatási főosztályvezetője pedig úgy látja: el kell tudni mondani a gazdaságpolitikának, hogy van értelme és eredménye a minél korszerűbb terápiák alkalmazásának. Át kellene gondolni, honnan lehet átcsoportosítani forrásokat, hiszen elfogadott tény, hogy a GDP 4 százalékán finanszírozott egészségügy forráshiánnyal küszködik.

Az OEP szakembere előadásában arról beszélt, hogy a finanszírozó szemszögéből milyennek ítélhető a hozzáférés az új innovatív terápiákhoz. A közelmúlt gyógyszerpiaci történéseit áttekintve megállapította, hogy 2006-ig nem sújtotta ezt az ágazatot korlátozó intézkedés, majd Molnár Lajos minisztersége idején kezdődtek s később dinamikusan emelkedtek a gyártói befizetések, amelyek a kassza tarthatóságát voltak hivatottak biztosítani. Nálunk soha nem fordult elő olyan, ami máshol igen: ha kiürül a gyógyszerkassza, teljes áron kellett megvennie a betegnek a gyógyszerét a patikában. Nálunk inkább máshol fogtak vissza pénzeket, tette hozzá, példaként említve a kórházi finanszírozást: itt ugyanis el lehetett porlasztani a hiányt a HBCS értékének lefelé normálásával.

Tendencia, hogy a drágább terápiák felé tolódik a gyógyszerfelhasználás, ezért egyre újabb, kreatívabb támogatási technikákat igyekeznek bevezetni a Pénztárnál arra is figyelve, hogy a betegek hozzáférését is biztosítani tudják. Ilyen módszer a kockázat megosztása a gyártókkal, amelyre többféle technika is él. Például a pénzügyi kockázat megosztása, amely szerint a támogatás összegét maximálják, és a határösszeg elérése után a gyártót visszafizetési kötelezettség terheli. Létezik az úgynevezett terápiás kockázatmegosztás, ilyenkor az OEP csak a hatékony terápiáért fizet, és ennél a formánál a beteg-együttműködést is vizsgálhatják.

Örömmel vette, hogy az előtte előadást tartó Garami Miklós onkológus megjegyezte, hogy a biohasonló termékeknek köszönhetően ugyanannyi pénzből több beteget tudtak gyógyítani, és hogy a biolicit kedvező árakat hozott az EPO és GCSF termékek esetében.

A gyógyszerbefogadások kapcsán elmondta, hogy míg 2005-ben 80 féle készítményt fogadtak be, s nagy felfutás volt tapasztalható a következő években, a Széll Kálmán Terv hatására is jelentősen visszaesett a befogadás: 2012-ben húsz körülire tehető, és idén is csak hajszálnyi javulás várható.

Bodrogi: vége a gyógyszerpiaci aranykornak

A világ gyógyszerpiaci trendjeiről adott áttekintést Bodrogi József, jelezve, hogy a piac növekedési üteme csökkent, tehát vége az aranykornak, a „kasszasiker" (blockbuster) gyógyszerek korszaka leáldozóban van. Az idősödő lakosság gyógyszerigénye miatt azonban a kereslet intenzív marad. Beszélt a világpiacon mutatkozó gyógyszerpiaci átrendeződésről, amely szerint 2016-ra a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) a TOP 10-be kerülnek, Brazília például megelőzi majd Németországot.

A k+f tevékenység nemcsak drága és kockázatos, hanem folyamatosan csökkenő eredményességgel kecsegtet. Szigorodnak ugyanis a befogadások, ezért kérdés, hogyan fog megtérülni a gyártói befektetés. Mindezt tetézi, hogy a tömegesen lejáró szabadalmak miatt is jelentős veszteség éri az innovatív gyártókat.
A gyógyszerhamisítás elleni fellépés egyre erőteljesebb, erősödik a hatósági szerep. Nem véletlenül, ugyanis ijesztő módon 19 onkológiai centrumba került hamis gyógyszer az FDA jelentése szerint.

A magyar gyógyszertámogatás „salátástáljáról" elmondta: rendkívül bonyolult, ezért mindenképpen szükség lenne egy átláthatóbb egyszerűbb szisztémára.

Szócska: remélem, a bölcsesség uralkodik majd

2. rész: Egyszerre van jelen hiány és pazarlás

4. rész: Más tárcák avatkoznak az egészségügy irányításába