Ne csak az eszközök beszerzését, hanem működtetésüket is biztosítsa a kormányrendelet.

Az eszköztámogatásról szóló kormányrendelet tervezete (a kormányrendelet 2011. július elsején lép életbe) nem oldja meg az amortizáció kérdését, hiszen a koncepció készítői maguk ismerik el, hogy ennek forrása jelenleg nem biztosítható. Ez azért is érdekes, mert vállalkozások (gazdasági társaságok) támogatásáról szól az előterjesztés, s amortizációs díjként is lehetne indítani a folyósítást a jelenleg rendelkezésre álló forrásból.
A tervezetben folyamatos támogatásról van szó, de ha végig gondoljuk kiderül, hogy egyszeri, 14 milliárd forint 30 hónapon át történő folyósítását tervezi a kormány, ami számszerűen havi 50 ezer forint állami költségvetésből származó forrás átadását jelenti, maximum 1,5 millió forint/praxis keretösszegben, majd ezután a támogatás megszűnik.
Mivel egyszeri és keretösszegben meghatározott pénzátadásról van szó, a rendelettervezet címének a módosítása is indokolt az alábbiak szerint: „a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátás egyszeri eszköz- és informatikai beszerzési támogatásáról".
A tervezet az eu-s jogi kapcsolatokra is kitér, s megállapítja, hogy kettős támogatás nem lehetséges – mármint magyar állami és eu-s.
De ez fordítva is igaz. Két és fél éven át folyósított kis összegű állami támogatással kizárják magukat ezen kisvállalkozások más uniós, illetve magyar fejlesztési pályázatokból. Ez nem lehet cél!

Amennyiben a folyósított összeg amortizációs díjként jelenik meg (az értékcsökkenési leírás összegének – értékének – megtérülése a szolgáltatás értékében), tehát a finanszírozás része, feltőkésítésre, pályázati sajáterőforrásként is felhasználható, s a források további bővítését szolgálja, nem pedig kizár.
Ezért megfontolandó, hogy állami támogatás néven kerüljön-e átadásra, s nem szolgáltatás nyújtásáért fizetett díj elemeként.
A kidolgozott konstrukció csak az eszközök beszerzésére koncentrál. A beszerzett eszközök üzemeltetésének, működtetésének költségeivel nem számol.
Sajnáljuk, hogy néhány gyakorlatban bevált, általunk javasolt eszköz nem került be a mellékletbe, egyben szeretnénk indoklást is kapni, hogy miért nem voltak támogathatóak.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az általunk is javasolt eszközök folyamatos használata több esetben költségesebb, mint maga az eszköz beszerzési értéke. Fedezet a jelenlegi működtetési forrásokból nem biztosítható.
Ebből következően a támogatási összeg egy részét működtetésre is kell fordítani, amit a szabályozásban legalizálni kell.

A tervezetből az is kiderül, hogy a mellékletben szereplő nagy értékű eszközök beszerzése csak hitel felvételével vagy lízinggel oldható meg. Amennyiben a beszerzési és elszámolási kötelezettség a folyósítási ciklus lezárásakor jelenik meg, van lehetőség előtakarékosságra és kamatmentes (költségmentes) beszerzésre is, azon vállalkozásoknál különösen, ahol hitelképességi problémákat vet fel bevételük, gazdálkodásuk (lásd: kis praxisok).
Egyébként a vállalkozások költségei mindenképpen emelkednek, hiszen kamat, banki és közjegyzői plusz kiadásaik jelentkeznek.
Az alapellátás duális finanszírozása – amennyiben a helyi önkormányzatoknál van egyáltalán jó helyen – a valóságban nem működik vagy estleges, csak akkor változna, ha normatívát kapnának e feladat ellátására, s ezt kötelesek lennének e feladatra fordítani.
Összegezve pozitívan értékeljük az államtitkárság kezdeményezését, s nehéz helyzetünkben segítséget is nyújthat a jövőben a tervezet, de kérjük, alaposan fontolják meg korábbi és mostani felvetéseinket, javaslatainkat mielőtt a döntést meghozzák.
dr.Selmeczi Kamill
a FAKOOSZ elnöke