Fiktív kezeléseket számolnak el az egészségügyben

A 24.hu munkatársa megnézte saját betegútját az Ügyfélkapun keresztül, ahol tíz évre visszamenőleg ellenőrizhetjük, hogy melyik orvos milyen kezelést számolt el a nevünkre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, és mennyi támogatást vett fel érte, vagy épp hol és milyen támogatott gyógyszert váltottak ki a nevünkben, és ki adott hozzá receptet.

A nevére elszámolt kezelések között akadtak meglepő tételek, néhány száz vagy ezer forintos kezelések, amikor emlékei szerint csak vizsgálat miatt mentem orvoshoz, a legkirívóbb pedig az volt, hogy egy számomra ismeretlen orvos agyvérzés kezelésére szolgáló gyógyszert írt fel, amit ki is váltottak egy olyan városban, ahol legfeljebb átutazóban járt.

Telefonon megkerestem az orvost, mert érdekelt, mi történhetett, de itt a tévedésnek van nagyobb valószínűsége, mint a szándékosságnak: annyit tudott mondani, hogy valóban nem szerepel a nevem a betegei között, talán „a felhőben kavarodhattak össze az adatok” – ez az eset akkor történt, amikor kísérleti jelleggel már csatlakozhattak az orvosok az e-recept rendszeréhez - írta.

A munkatársaim körében rögtönzött felmérésem is azt mutatja ugyanakkor, hogy gyakori a meg nem történt ellátás elszámolása. Bár a „kutatásom” semmilyen szempontból nem reprezentatív, de 24-ből nyolcan tapasztaltak valamilyen anomáliát, ami nagyon magas arány.

A legérdekesebb eset azé a kolléganőmé, aki tavaly császármetszéssel szült, de néhány nappal előtte egy másik császármetszés is szerepel a beteg életútjában, amiért 68 ezer forint támogatást számoltak el. Mint mondta, aznap valóban járt vizsgálaton, de nem tud róla, hogy akkor is szült volna.

Novák Hunor orvos azt mondta, nagyon nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy valakinek véletlenül kódoljanak be például olyan műtétet, amit nem végeztek el (a diagnózisokhoz és ellátásokhoz kódok tartoznak, ezek alapján történik az elszámolás). Az viszont, mondta, sajnos elterjedt módszer, hogy bekódolnak meg nem történt vizsgálatokat, mert annyira alulfinanszírozott az ellátás, hogy ha nem teszik meg, villanyra vagy fűtésre sem lenne pénz.

Ha úgy vesszük, ez csalás, ami felett nagyon sokan szemet hunynak és kényes téma, de őszintén beszélni kell arról, hogy nem lehet kihozni az ellátást annyiból, amennyit az állam ad rá – mondta. Hozzátette: nem tudja vehemensen elítélni ezt a gyakorlatot, mert attól például, hogy egy kórházban valaki bekódol valamit, nem lesz magasabb a fizetése, nem vesz belőle luxusautót, hanem lesz például kézfertőtlenítő és gyógyszer az adott kórházi osztályon.

De hallott olyan felháborító esetről is, amikor egy beteg magánrendelésen kifizette a laborvizsgálatokat, majd kiderült, hogy az orvos a vizsgálatot a kórházban végezte el, állami pénzen. Ezt gusztustalannak tartja.

Az orvosnak egyébként az az érzése, hogy szemet hunynak a módszer felett: elfogadják, hogy alulfinanszírozott az ellátás, de nem büntetnek, mert e nélkül nem megy. Fenntartják a rossz rendszert, amiből a finanszírozás drasztikus emelésével lehetne kitörni. A teljes cikk itt olvasható