Szívinfarktus után a betegek 93 százaléka semmilyen rehabilitációban nem vesz részt.
Régóta vizsgálják a folyamatosan újratermelődő kórházi adósság okait, a héten rendezett Medicina Fórumon az egészségügyi államtitkár ezekből egy "csokorral" be is mutatott. Ha Horváth Ildikó és a fórumon jelenlévő egészségügyi szakemberek a problémák körvonalozásán túl egyelőre nem is találták meg a fenntartható finanszírozás tökéletes megoldását, és az ehhez illő struktúrát, azért néhány lehetőséget felvázoltak. És a fórumon jelenlévő több száz egészségügyhöz kötődő résztvevőt is arra biztatott az államtitkár, legyen partner ebben a megoldáskeresésben.
A kórházak többsége stabilan gazdálkodik, de vannak intézmények, amelyek valóban évek óta nagy adósságállományt görgetnek maguk előtt - ismerte el Horváth Ildikó. Azt is elmondta, hogy a lejárt tartozások év végi konszolidációjára általában az egyéves fenntartási költségek 6-8 százalékát költik, és ezzel valamennyire stabilan tudják tartani a rendszert. De természetesen nem ez az ideális állapot, ezért igyekeznek feltárni az okokat. Az államtitkár a bajok forrásaként említette, hogy
- a területi ellátási kötelezettség sok esetben nincs összhangban az intézmények teljesítményvolumen-korlátjával,
- hiányzik a rendszeres kódkarbantartás,
- az amortizáció és eszközpótlás nem épül be a finanszírozásba,
- az intézményvezetés sem áll mindig a helyzet magaslatán
- a beszállítói árak nagy mértékben függnek az árfolyam mozgásától
- kialakult egy bérspirál a szakorvosi migráció miatt.
Ez utóbbinál Horváth Ildikó megjegyezte, hogy ma már inkább a belföldi orvosmigráció srófolja fel a béreket. A helyzetre példát is mondott. Bár a legtöbb orvos maximum két állásban dolgozik, sokan három, sőt akad, aki tíz munkahelyet mondhat magáénak.
Rossz a struktúra és a finanszírozás kapcsolata is - mondta az államtitkár, és bemutatta a már sokszor kivetített képet az ellátórendszer fejére állított piramisáról, ahol az alapellátás helyett a legszélesebb rész a túlzott kórházi kapacitás. Horváth Ildikó nemzetközi adatokkal is alátámasztotta, hogy a sokkal hatékonyabb ellátási formák helyett nálunk még mindig túl hosszú ideig tartózkodnak a betegek a fekvőbeteg intézményekben, ahová túl könnyen felveszik őket. Akkor is, ha erre nem biztos, hogy szükség lenne. Mind a két területen az OECD országok között a sor végén kullogunk.
Szintén probléma, hogy a jelenlegi rendszer a beavatkozást finanszírozza, de hogy a kezelés mennyire eredményes, már nem követi a rendszer. Az államtitkár példát is említett: sok betegség, így a szívinfarktus kezelését már nálunk is francia szinten finanszírozzák. A megműtött infarktuson átesettek egyéves túlélését tekintve azonban lesújtó eredményt kapunk, olyat, mint Albániában.
Horváth Ildikó szerint a felvázolt problémákra vannak megoldások. Például olyan finanszírozási szakmai ösztönzőket kell bevezetni, amelyek talpára állítják a piramist, tehát erősítik az alap- és járóbeteg-ellátást, a kórház helyett az otthonápolást preferálják, segítenek meggyőzni a betegeket is, hogy törődjenek többet ők is az egészségükkel. Az államtitkár úgy vélte, nagy potenciál van a kihasználatlan kapacitások átcsoportosításában, például a kihasználatlan aktív kórházi ágyak ápolási ággyá alakításában.
Az államtitkár előadása után tartott kerekasztal-beszélgetésben sok szó esett arról, hogy a betegek mekkora részt tehetnek hozzá saját gyógyulásukhoz. Többek között ennek megértésében segít az a 116 egészségfejlesztési iroda (EFI), amely az ország 109 településén működik összefogva a háziorvosokkal. Erről már az országos tisztifőorvos beszélt. Müller Cecília példaként említette, hogy az EFI-k nagy szerepet játszanak abban, hogy segítenek a dohányzásleszoktatásban, ösztönzik a diáksportot, és mozgósítják a lakosságot, menjenek el szűrésekre, konkrétan most az országos vastagbélszűrésre.
Nagyon rossz a magyar lakosság "egészségműveltsége", ezért idő kell ahhoz, hogy eredményes legyen a vastagbélszűrés, hogy az érintettek megértsék ennek fontosságát - mondta Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozatának vezetője. Hozzátette 1,5 év kellett ahhoz is, hogy a lakosság elfogadja a praxisközösségeket.
Ezt támasztotta alá Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alapellátási igazgatója is, aki elmondta, valóban sokan kétkedéssel fogadták eleinte a praxisközösségek megalakulását, mára azonban kiderült, alaptalan volt a félelem. Ezt bizonyítja az is, hogy a Három generációval az egészségért pályázat 5,8 milliárd forintos keretére 79 érvényes szerződést kötöttek praxisközösségek.
Az ellátórendszer sem tökéletes, de a betegek felelőssége szintén óriási abban a már említett lesújtó eredményben, hogy bár a szívinfarktuson átesett, megműtött betegek 30 napos túlélési aránya kiváló, addig az egy éves túlélési rátájuk elszomorító. Legalábbis ez derült ki a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatójának felszólalásából. Andréka Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az infarktus, illetve a műtét után a betegek 93 százaléka semmilyen rehabilitációban nem vesz részt, sokan visszatérnek régi életmódjukhoz, ismét dohányoznak, nem szedik rendszeresen a gyógyszereiket. A főigazgató szerint tudatosítani kell az emberekben, hogy nekik is van felelősségük a túlélésben.
Végül a kerekasztal résztvevői egy-egy gondolattal búcsúztak, az államtitkár azt kérte: Legyen mindenki az egészség nagykövete!
Második alkalommal rendezték meg a HUNGEXPO-n Magyarország átfogó egészségipari rendezvényét, a háromnapos HUNGAROMED Egészségügyi és Orvostechnológiai Kiállítást és Konferenciát. A rendezvény keretében tartották meg immár 41. alkalommal a Medicina Fórumot. Az idei esemény középpontjában a kórházépítés- és fejlesztés, valamint a digitális egészségügyi megoldások álltak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!