H1N1: Nincs bal, vagy jobboldali vírus

A 2009-2010-es H1N1 influenzajárvány uniós kezelési módját bírálta az Európai Parlament (EP) a keddi strasbourgi plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásában. A dokumentumban kifogásolták az oltási programok költségeit és azt, hogy nem megfelelően mérték fel a járvány tényleges veszélyességét. Az EP adatai szerint a H1N1 vírus 2010 áprilisáig 2900 halálos áldozatot követelt Európában, ezzel szemben egy átlagos évben a "szezonális normál influenza" 40 ezer ember halálát okozza.

Az előterjesztést készítő Michele Rivasi francia zöldpárti EP-képviselő szerint "a jelentés megpróbál rámutatni a sertésinfluenzával szembeni aránytalan európai reakcióval kapcsolatos aggályokra, és arra, hogy milyen befolyással lehettek a gyógyszergyártó cégek a helyzet kezelésére".

Az állásfoglalás szorgalmazta a jövőre nézve az oltóanyagok közös beszerzését. Kiemelte, hogy a járványügyi helyzet felmérése során ki kell küszöbölni az esetleges érdekütközéseket, nyilvánosságra kellene hozni az európai közegészségügyi szervezet tanácsadóinak érdekeltségeit.

Magyar hozzászólás a vitában
A 2009-es influenza világjárvány idején az Európai Unió tagállamai a legfelkészültebbnek számítottak az egész világon a vírus elleni védekezés terén. Hazám, Magyarország, az akkori baloldali kormány előrelátásának köszönhetően saját oltóanyag-készlettel rendelkezett, korán megkezdte a veszélyeztetett csoportok oltását és minden állampolgár számára elérhetővé tette a H1N1 vírus ellen kifejlesztett oltóanyagot. Magyarországon sajnos, az akkor ellenzékben lévő Fidesz igyekezett belpolitikai vitát csinálni a H1N1 elleni oltókampányból.

Ez elfogadhatatlan magatartás: az emberek egészségét nem lehet belpolitikai játszmák tárgyává tenni" - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője az Európai Parlament plenáris ülésén, a H1N1 vírusjárvány elleni védekezés értékeléséről készített jelentés vitájában. Tabajdi hozzátette, az idő azt igazolta, hogy indokolt volt a baloldali kormány elővigyázatossága, és minden alapot nélkülözött a Fidesz vádaskodása. "Idén is kitört a H1N1 járvány, a szocialisták azonban nem csináltak belpolitikai ügyet ebből " - mondta. Az Európai Parlament most elkészült jelentése és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi közleménye is megállapítja, hogy az államok részéről a védekezés során tanúsított elővigyázatosság indokolt volt.

"A járványok elleni fellépés azonban a hatékonyabbá tehető a jövőben, ha az unió tagállamai szorosabban együttműködnek egymással, összehangolják megelőzési terveiket, és egységes szempontrendszer szerint határozzák meg a veszélyeztetett csoportokat - hangsúlyozta a szocialista delegációvezető.

Tabajdi Csaba, a Környezetvédelmi Bizottság tagja, akinek hat módosító indítványa is beépült a jelentésbe szorgalmazta, hogy az EU tagállamai lépjenek fel közösen az oltóanyagkészletek vásárlása során, és ennek érdekében dolgozzanak ki egységes közbeszerzési eljárásokat, továbbá egyeztessék beszerzési stratégiájukat egymással és az Európai Bizottsággal.

Sürgette, hogy a pontosabb előrejelzés érdekében a járvány súlyosságának megállapításakor ne csak a vírus földrajzi elterjedését, hanem annak súlyosságát, mortalitását is vegyék figyelembe a jövőben. "Mindemellett nagyobb átláthatóságot kell biztosítani a járványhelyzetek elemzésével és kihirdetésével megbízott testületekben.

Az Egészségügyi Világszervezet szakértői testületeiben és az Európai Járványügyi Hivatalban megbízott szakértők önéletrajzát és összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni a jövőben" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

A H1N1-pánik tanulságai
Áder János európai parlamenti képviselő a tegnapi plenáris vitához benyújtott írásbeli felszólalásában az emberek bizalmának súlyos megrendülését tartotta a sertésinfluenza botrány legfőbb tanulságának. A néppárti politikus élesen bírálta az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), amely "farkast kiáltott" és hisztériakeltő előrejelzéseivel olyan lépésekre késztette a tagállamokat, amelyek nem álltak arányban a H1N1 járvány tapasztalt és ismert súlyosságával. A képviselő rámutatott arra, hogy az H1N1 influenza következtében végül lényegesen kevesebb ember betegedett meg és hunyt el világszerte, mint egy közönséges szezonális influenza esetében, mialatt az egyes országok hihetetlen mennyiségű közpénzt költöttek el az átlagosnál kétszer-háromszor is drágább oltóanyagok beszerzésére.

Áder szerint Lengyelország esete jól érzékelteti a profitérdekek által befolyásolt pánikhelyzetet. A lengyel kormány ugyanis nem oltatta be a lakosságot az influenza elleni vakcinával, a halálozási arány mégsem volt magasabb, mint azokban az országokban, ahol ez megtörtént. Mindennek hátterében pedig az állt, hogy az oltóanyagot gyártó cég nem volt hajlandó felelősséget vállalni a vakcina mellékhatásaiért, így a lengyelek saját járványügyi értékelésükben bízva elálltak az ügylettől.

"Súlyosan elítélendő dolog az emberek félelmével, családtagjaik és szeretteik iránti felelősségérzetével aljas profitérdekekből visszaélni. Az, hogy mindehhez a WHO megalapozatlan pandémiás riasztásaival még asszisztált is, olyan dolog, ami ellen a leghatározottabban kell fellépnie az Uniónak. A tanulságokat le kell vonni és az EU-nak nagyobb fokú függetlenséget kell biztosítani a H1N1-hez hasonló járványgyanús helyzetek értékeléséhez" - fogalmazott Áder János.