Hajból, vizeletből mutatták ki a kockázatos anyagokat

Az embert a környezet különböző közegeiből érő kémiai hatások együttes egészségkockázata a szervezetbe jutott anyagok (illetve lebomlási termékeik) humán mintákból (vér, vizelet, haj, nyál stb.) történő kimutatásával, az ún. humán biomonitoring (HBM) vizsgálatokkal értékelhető a legjobban. Az Európai Unió által támogatott humán biomonitoring project, a DEMOCOPHES (DEMOnstration of a study to COordinate and Perform Human biomonitoring on a European Scale) bebizonyította, hogy az emberi szervezetből származó minták közvetlen vizsgálata fontos eszköz a környezetből az embert érő kémiai ártalmak azonosítása és megelőzése érdekében - tudata közleményében az Országis Környezetegészségügyi Intézet és az ÁNTSZ. 

A human biomonitoring egyéb vizsgálatokkal együtt segít eldönteni, hogy a környezeti hatások még elfogadható szinten érik-e az emberi szervezetet, vagy beavatkozás is szükséges. A most lezárult kutatásban először sikerült 17 európai országban azonos módszerekkel, azonos forgatókönyv alapján koordinált és összehangolt vizsgálattal összehasonlítható eredményeket produkálni.

Közel 4000 fő 6-11 éves korú gyermek és édesanyjuk haj és vizeletmintájának elemzése során megállapították, hogy nagy különbségek vannak az Európa különböző régióiban élőket a levegőből, vízből, élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből, illetve az életmódból származó veszélyes kémiai anyagok mennyiségében. A hajmintákban mért higany, a vizeletmintákban kimutatott kadmium és ftalát értékeket a jelenleg érvényes egészségügyi irányértékekhez viszonyítva a legtöbb szennyező anyag esetében nem találtak aggodalomra okot adó magas szinteket.

A nikotin lebomlási terméke, a kotinin vizeletben mért mennyisége ellenben arra utal, hogy több európai országban a gyermekeknek még mindig jelentős hányada van kitéve dohányfüstnek, azaz a passzív dohányzás ártalmainak.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet koordinációjával végzett hazai vizsgálatban 120 gyermek és édesanyjuk biológiai mintáinak vizsgálati eredményei szerint a haj higanytartalma mind a gyermekek, mind az anyák esetében Magyarországon volt a legalacsonyabb a résztvevő 17 ország közül. Az anyák vizeletének kadmium tartalma kisebb, a gyermekeké magasabb volt a 17 ország átlagánál, de a megengedett szintnél az is jelentősen kisebb volt. A magyar vizeletminták kotinin és ftalát koncentrációja azonban meghaladta a 17 ország átlagát, de még így is elmondható, hogy a magyar vizsgálati eredmények lényegesen kedvezőbbek voltak, mint a nemzetközi irányértékek.

A mintavétellel egyidejűleg felvett kérdőívek adatai szerint szignifikáns összefüggés mutatkozott a haj higanytartalma és a tengeri hal- illetve a borfogyasztás, valamint az alapozó arcfesték használat gyakorisága között. A vizelet kadmium tartalma az életkorral és a dohányzással, kotinin tartalma az aktív illetve a passzív dohányzás intenzitásával, míg ftalát tartalma a közelmúltbeli lakásfelújítással, a PVC-padló meglétével és az alapozó arcfesték használatának gyakoriságával mutatott összefüggést.

A vizsgálat eredményei rávilágítottak több olyan környezeti hatásra, amelyek kiküszöbölésével csökkenteni lehet a lakosság, különösen a gyermekek kémiai anyagokkal szembeni kitettségét, illetve arra is, hogy hol vannak még további teendők a megelőzés érdekében.

A projekt elérte célját, azaz megalapozta egy olyan európai biomonitoring program lebonyolításának lehetőségét, amelyben valamennyi európai ország részt tud venni, és amelyben a környezeti ártalmak megelőzése érdekében időről-időre egyre több kémiai komponens mérésére, rendszeres monitorozására nyílik lehetőség.