Hálózatba szerveződtek Budaörs orvosai

A háziorvosok és a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok közötti párbeszédet segítheti az a konzultációsorozat, amelyet Budaörsön indított az Egészségügyi Központ. Az orvosok havonta egyszer találkoznak meghatározott témakörben, megosztják tapasztalataikat, megbeszélik gondjaikat, és meglepően sok tisztázatlan kérdésre derül fény a konzultációk során, olvasható az Orvosok Lapja legutóbbi számában, amelyet a mok.hu idéz. 

A témaválasztásnál azokra a tünetekre és betegségekre fókuszálnak, amelyekben a legtöbb hasonló szakmai és ellátásszervezési probléma mutatkozik, illetve ahol a leghosszabbak az előjegyzési listák. 

– Nagyon sokat remélünk a találkozóktól, hiszen minden szereplőnek érdeke, hogy rövidüljenek a betegutak, csökkenjenek a várólisták, javuljon az ellátás. A háziorvosok és szakorvosok hatékony együttműködésében komoly tartalékok vannak – foglalta össze a konzultációk célját dr. Gamal Eldin Mohamed főorvos, a rendelő orvos igazgatója. 

Mint mondta, különleges helyzete van Budaörsön az orvosoknak: 2006-ban, amikor a Szabolcs utcai gyógyintézeti központ bezárt, sokan kerültek Budaörsre: 101 orvosuk van, közülük 16 magasan képzett, kandidátusi, PhD fokozattal, tehát magasan képzett a kollektíva. Ezt a tudást szeretnék felhasználni a betegellátás fejlesztése érdekében.  

Sokszor egyszerű dolgokról van szó 

Az első találkozón az endokrinológiai betegségek diagnosztikája és terápiája került terítékre. Erre a területre ugyanis különösen jellemző, hogy túl sok beteg kerül túl kevés előzetes vizsgálati eredménnyel egyből a szakorvosi rendelésre, ami megterheli a szakellátást, és megnöveli a betegek várakozási idejét. Tehermentesíteni lehet azzal a járóellátást, hogy számos labor- és belgyógyászati vizsgálatot elvégeztet a háziorvos, mielőtt a beteg a túlterhelt endokrinológiai rendelésre küldi. Itt hat-hét hónapos előjegyzési idők vannak, de szintén sokat kell várni a bőrgyógyászat, diabetológiai rendelésre is. Az előzetes vizsgálatoknál még az is kiderülhet, hogy a betegnek más problémája van, így nem kell a hosszú előjegyezési időt feleslegesen kivárnia. Ha a leletek alapján szükséges a szakorvos beavatkozása, akkor sem kell egy helyett kétszer találkoznia, foglalkoznia a beteggel, hiszen első körben a szakorvos ugyanezekre a vizsgálatokra küldi a pácienst” – hívta fel a figyelmet dr. Gamal Eldin Mohamed. 

Egy másik konzultáció témája a „sürgősségi betegellátók hatékonyabb együttműködése” volt, előadónak dr. Cseke Bélát, az Uzsoki Utcai Kórház sürgősségi betegellátó osztályának osztályvezető főorvosát kérték fel. Az előadás középpontjában az állt, hogyan tudnak a háziorvosok zökkenőmentesen kapcsolódni a különféle ellátási formákhoz: amikor mentőt hívnak, amikor sürgősségi vagy kórházi ellátásba irányítják a beteget, amikor a rendelőben működő ügyelet közreműködésére számítanak. 

– Néha egyszerű dolgokról van szó, például arról, hogy a páciens ne pusztán a kiváltott injekcióval a kezében jelenjen meg hétvégén az ügyeleten, hanem hozzon magával leírást a háziorvostól, aki a szer beadását kéri – mondta a találkozón dr. Cseke Béla. – Máskor a rendszer csak akkor működik hatékonyan, ha a háziorvos jól ismeri a különféle ellátási formák protokolljait. Ebben adtunk most segítséget. 

Kommunikációs hálózat is 

– Új, egységes informatikai rendszert dolgozunk ki, ebbe be szeretnénk bevonni a háziorvosokat is, hogy közvetlen kapcsolatban legyenek az Egészségügyi Központtal, a szakorvosainkkal. Ehhez persze változnia kell a szemléletnek, de eredményeképpen csökkenteni fognak a várakozási idők. Például egy vérvétellel már a háziorvos tisztázhatja, hogy nincs szükség belgyógyászati kivizsgálásra; vagy ha a rovarcsípést ellátja az ügyelet, és nem küldi tovább a pácienst szakrendelésre, már több idő marad a valóban szakellátást igénylő esetekre. Továbbá szeretném élénkíteni az intézmény dolgozói számára a tudományos életet, hogy a napi rutin mellett legyen idő és igény megismerni és megvitatni a legújabb egészségügyi kutatások eredményeit is – mondta lapunknak az orvos-igazgató. 

A tapasztalatokat firtatva elmondta, hogy a rendelőintézet orvosai részéről azonnal jó volt a fogadtatás, a háziorvosok eleinte kisebb létszámban, majd egyre nagyobb érdeklődéssel követik a barátságos légkörben zajló konzultációkat. És nemcsak a háziorvosok, hanem az asszisztenseik is jönnek. Dr. Gamal Eldin Mohamed szerint elindult egy folyamat, aminek a célja a minél racionálisabb betegellátás szervezése, ezzel az ellátás minőségének javítása, a betegek elégedettségének javítása. Úgy véli, az EESZT megteremti az online konzílium lehetőségét – persze csak akkor, ha felkerülnek a felhőbe a labor és egyéb diagnosztikai leletek, a gyógyszerek, a páciens alapbetegségei –, ami kiváló együttműködést kínál a háziorvosoknak és a szakorvosoknak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Budaörsnek fejlett egynapos sebészeti ellátása van, és jó, ha ezt tudják a háziorvosok is, s nem küldik kórházba azokat a betegeiket, akiket ES-ben is el lehet látni.

A menedzsment így látja 

A változásokat a rendelőintézetet üzemeltető új menedzsment is támogatja. Zsákai Zoltán, a Jump Consulting ügyvezető igazgatója szerint fontos a hálózatos működés az orvosok között, hiszen mint máshol, itt is a szakorvosi leterheltséggel küszködnek. A hálózatos szervezés a megoldáshoz vezető út, s ennek során a háziorvosok némiképp integrálódnak a szakorvosi ellátásba is. Nyertes pályázatuk egyik eleme volt a hálózati együttműködés megvalósítása, a szakorvosi leterheltség csökkentése, az előjegyzési idők mérséklése. Jelenleg 75 saját szakdolgozójuk és néhány orvosuk van, 200  orvossal vannak szerződések viszonyban, 27 szakrendelésük van és 10 szakma, amit ES-ben látnak el. 

– Tudjuk, hogy ez hosszú folyamat, de célunk, hogy egy platformra hozzuk az alap- és szakellátás orvosait. A háziorvosok átlagéletkorukat tekintve idősebbek, így több olyan szakorvost nem ismernek, akik nemrég kezdték meg gyógyító munkájukat, így nem is kommunikálnak egymással. Az egységes informatika is ezt segítené: beutalókat, időpontokat kérhetnek online a háziorvosok pácienseiknek. Nóvum a hálózatos szervezés, s bár minden évben van betegelégedettségi felmérés, úgy tervezzük, hogy a 3-4. évben jelentkeznek majd igazán érzékelhetően az eredmények. Nagy hangsúlyt fektetünk emellett a szakdolgozóik helyzetének javítására is, rendeztük a fizetésüket, rendszeresen járhatnak képzésekre, amit üzemeltetőként fizetünk. az eszközpark felújítására eddig is 200 millió forintot költöttünk, idén elkezdtük felújítani az ingatlant – tájékoztatta a lapot Zsákai Zoltán.