• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

HaOSZ: pótolni kell a hiányzó tárgyi feltételeket, ismereteket

Egészségpolitika 2020.04.27 Forrás: Weborvos Szerző:
HaOSZ: pótolni kell a hiányzó tárgyi feltételeket, ismereteket

Csak a rendelésen megjelenő betegek száma csökkent, ám a virtuális orvos-beteg találkozás most is magas.

Nagy elismerés illeti az alapellátásban dolgozó háziorvosokat, mert gyorsan tudtak reagálni a járvány okozta változásokra, véli a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója, dr. Békássy Szabolcs, aki maga is gyakorló háziorvos, s aki lapunknak több, az alapellátást érintő kérdésben adott interjút.

- A szakellátás szűkülésével egyértelműen tovább nő a háziorvosok leterheltsége, hiszen a beteg oda tud visszamenni, ahol nincs korlátozás. Hogyan tudnak helytállni? Érzékelik-e, hogy betegek maradnak megfelelő segítség nélkül?

- A járóbeteg szakellátáshoz való hozzáférés hiánya egyértelműen nagyobb terhet ró a háziorvosi praxisokra. Mindez nem feltétlenül az esetszám növekedésben mutatkozik meg, sokkal inkább a felelősség kérdésében, hiszen szűk terápiás és diagnosztikus eszköztárral kell a kollégáknak lehetőség szerint definitív ellátást nyújtaniuk. Nagy szakmai felkészültséget és egyben felelősséget is kíván ez kollégáink részéről.

- A 65 év felettiek kiesése az ellátásból okoz-e fennakadást? Ezen ugyan most lazítottak…

- Igen, a közelmúltban közzéadott miniszteri levél értelmében a 65 év feletti kollégák, önkéntes alapon ismételten részt vehetnek az ellátásban. Szervezetünk azonban továbbra sem javasolja a 65 év feletti, illetve krónikus betegségben szenvedő kollégák számára a közvetlen betegellátásban történő részvételt. A nemzetközi adatok is megerősítik, hogy ezen kockázati csoportba tartozó egészségügyi dolgozók fokozott veszélynek vannak kitéve a fertőzés  kockázata szempontjából. A közvetlen betegellátással kapcsolatos teendők alól felmentett kollégák betegeinek az ellátása jelentős többlet terhet nem rótt a fiatalabb kollégákra. Ennek oka egyrészt az, hogy a közvetlen fizikai vizsgálatot igénylő esteszám minden praxisban drasztikusan csökkent, másrészről pedig a távkonzultációval kapcsolatos feladatok ellátásában az idősebb kollégák továbbra is részt vesznek, a jelenlegi ellátási rend szerint a feladatok  nagy hányada erre az ellátási formára koncentrálódik.

- Hogyan tudták megoldani a szükséges átszervezéseket?

- Nagy elismerés illeti a kollégákat mindazért, hogy egyik pillanatról a másikra át tudták szervezni a praxisokban zajló munkafolyamatokat. Úgy gondolom, hogy az az eredmény, amelyet egy HAOSZ felmérés is alátámaszt, miszerint a háziorvosi praxisok több mint 50 százalékban napi 4 betegnél kevesebb jelentkezik fizikális kontaktust igénylő ellátásra, a háziorvos és házi gyermekorvos kollégák edukációs és kommunikációs készségének, valamint az alapellátásra általánoságban jellemző bensőségesebb orvos-beteg kapcsolatnak köszönhető. Természetesen a telekommunikációra, távkonzultációra történő átállással egyidőben a különböző kommunikációs csatornáink is sokkal leterheltebbé váltak.

- Panaszkodtak, panaszkodnak betegek, hogy nem tudják elérni háziorvosukat telefonon akár egy szokásos recept felírásáért.

- Mivel az esetszám nem csökkent, csak az ellátás formája alakult át, így továbbra sem ritka a rendelésenkénti 50-60 telefonhívás lebonyolítása, amely jól érezhetően hatalmas terhet ró a praxisokra. Úgy gondolom, ez a helyzet türelmet igényel a betegek részéről, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy telefonhívást követően nem tudnak azonnal konzultálni a háziorvosukkal. Ugyanakkor bátran kijelenthetjük, hogy a kollégák szolgálatkészen állnak a betegeik rendelkezésére telefonon is. Több pozitív példával is élhetünk, egyes kollégák még hétvégi telefonos ügyeleti elérhetőséget is biztosítottak pácienseik részére. Hozzá kell tenni, hogy páciensek jelentős része nem él a kapcsolatteremtés új elektronikus lehetőségeivel. Például nem veszik igénybe az e-mail kommunikációt, egyes rendelők, kollégák által biztosított web alapú kommunikációs csatornákat. A járványhelyzet pozitív hozadéka, hogy a már két éve működő elektronikus vény írás és kiváltás gyakorlata sokat javult. A gyógyszerek csaknem 95%-a e-receptként kerül elrendelésre. Ebben a háttértámogatást nyújtó informatikai apparátus stabilizálódása, de az orvos kollégák és a felhasználó betegek készségeinek, attitűdjének gyors alakulása is szerepet játszik.

Hogyan állnak védőfelszerelés biztosítása kapcsán kialakult vitában?

- A háziorvosi praxisok védőfelszereléssel történő ellátottságának kérdése szakmai berkekben a járvány kirobbanása óta vitatéma. Hozzáteszem, hogy sajnálatos módon több alkalommal politikai kérdés lett belőle. Az elmúlt hetek történéseiből mindenképpen szükséges konzekvenciákat levonni, hiszen hasonló helyzettel a későbbiekben bármikor találkozhatunk. A fertőző betegségek és járványok megelőzésével kapcsolatos minisztériumi rendelet egyértelműen deklarálja, hogy fenntartói, működtetői körtől függetlenül az egészségügyi szolgáltatók védőfelszerelésekkel történő ellátása a járási tisztifőorvosi hivatal feladata járvány idején. A vész, katasztófa és háborús helyzetekre történő berendezkedés és ellátási rend sok szempontból nem alapellátási kompetencia. Ilyen helyzetekben az úgynevezett vészhelyzeti gazdálkodás mellett a gyártói, beszerzési útvonalak biztosítása, a jelentősen megemelkedett költségkiadások, a szakszemélyzet számára történő készlet elhatárolás és biztosítás komplex operatív feladat. Jó példa erre, hogy egy egyszerű sebészi szájmaszk ára a  járványügyi helyzet alatti elérhetetlenség mellett, a korábbi beszerzési ár húszszorosa emelkedett. A háziorvosi praxisok úgynevezett minimumfeltételei sem tartalmaznak ilyen jellegű védőfelszereléseket. Más kérdés, hogy ez ebben a formában rendjén van-e.

- Rendjén van?

- Lehet vitatkozni azon, hogy milyen szintű védelemre van szükség egy háziorvosi praxisban, ennek skálája a sebészeti szájmaszktól az űrhajósok szkafanderjéhez hasonlító öltözékekig terjed. A HaOSZ a nemzetközi ajánlások figyelembe vételével fogalmazott meg ezzel kapcsolatban ajánlásokat, és tett javaslatot egy átlagos háziorvosi praxis tételes védőeszközök igényével kapcsolatban az ágazati döntéshozók számára. Sebészeti szájmaszkból érkezett néhány darab a praxisokba a központi készletekből, ugyanakkor a szakma részéről egyértelmű igény, hogy amennyiben az elhúzódó járványgörbe égisze alatt kell fokozatosan visszatérnünk a közvetlen betegellátást igénylő ellátásrendre, és egyre nagyobb számban jelennek meg az orvosi rendelőkben a potenciálisan fertőzöttek, akkor a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű védelemre van szükségünk. Természetesen azonban semmiképpen nem olyan fokú védelemre, mint az intenzív ellátásban dolgozó kollégáknak. Örvendetesnek találnánk ha ennek a szakmai kérdésnek a végére végre pont kerülne, és nem szerepelne napról napra a politikai csatamezök színterén.

- A kórházi ágyak felszabadítása miatt a hazaküldött betegek is az alapellátásban fognak megjelenni. Mire számítanak? Fel tudnak-e készülni erre?

- Ez az intézkedés egyértelműen terhelést fog rövid időn belül jelenteni az alapellátásnak. Feltehetően meg fog növekedni az úgynevezett home visitek száma is, amelyet a jelenlegi ellátásrend alapján az OMSZ vett le az alapellátás válláról. A megnövekedett terheléshez egyértelműen nagyobb védelemre is lesz szükségünk, várjuk a védőeszköz ellátottságunkkal kapcsolatos ágazati egyeztetések eredményét, hogy az alapellátás szintjén a megfelelő infekciókontroll szabályok betartásával tudjuk végezni a betegellátást. Örvendetes, hogy szervezetünk segítségére sietett egy energiaszolgálató gazdasági társaság, mely 5000 darab sebészeti maszkot ajánlott fel kollégáink számára. Nyilvánvalóan ebből nem tudunk minden Magyarországon praktizáló háziorvosnak kézzelfogható mennyiséget biztosítani, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy ebből a készletből azon 65 év feletti, és krónikus betegségben szenvedő kollégákat segítjük, akik önkéntes alapon visszatérnek a közvetlen betegellátásból, és előzetes felmentésük alapján nem részesültek az állami készletekből.

- Történtek-e olyan intézkedések, amelyek a HaOSZ megítélése szerint az alapellátást segítik?

- Az egészségügyi veszélyhelyzettel kapcsolatban számos olyan intézkedés történt, amely a közvetlen betegellátás hiányából fakadó problémára adott választ. A teljesség igénye nélkül ilyen intézkedés volt az elektronikus receptek hozzátartozók által történő kiváltásának enyhítése, vagy például a keresőképtelen állományról szóló igazolás elektronikus csatornán történő megküldésének lehetősége. Egyértelműen kirajzolódik a jelenlegi helyzetből, hogy a veszélyhelyzetből fakadó, az ellátásrendben jelentkező kényszermegoldások ellenére vannak olyan elemei a mostani szabályrendszernek, amelyek átmentendőek békeidőkre is, hiszen ezek a minőségibb, illetve biztonságosabb betegellátást szolgálják. Ilyen elem például a kontrollált betegforgalom kérdése, vagy a telemedicinális, távkonzultációra is lehetőséget nyújtó eszközök, megoldások szélesebb körű használatával kapcsolatos lehetőségek kiszélesítése. Adminisztrációs terheink csökkentésével kapcsolatban is születtek döntések, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos további törekvéseket még erőteljesebben szeretnénk képviselni a közeljövőben is. Az EESZT-ben rejlő további lehetőségek is kiaknázatlanok még, hiszen az e-beutaló és a strukturált adatkezelés még várat magára.

- Sok a panasz a tesztelések miatt: PCR-tesztet kér a háziorvos, de szerológiai teszttel érkezik a mentő, az eredmények után pedig nyomozniuk kell. Általános ez?

- Számos visszajelzés érkezett a kollégák részéről, hogy a területen szerológiai gyorstesztek kerülnek elvégzésre, annak ellenére, hogy a kollégák PCR tesztet rendelnek el a virológiai vizsgálatkérő lapokon. A gyorstesztek eredményeiről hivatalos lelet nem keletkezik, az EESZT-ben nincsen nyoma a vizsgálat elvégzésének, járványügyi eljárás szempontjából nincs konzekvenciája, az intézkedések esetlegesek a járási hivataltól függően, az eredményről pedig csak a helyi tisztiorvosi hivatalt megkeresését követően, telefonon kapunk információt. Az eljárás a fertőzőképesség megítélésére nézve nem megbízható. Javasoljuk egy olyan országos COVID-19 adatbázis létrehozását, amelyhez az OMSZ, a Járási Tisztiorvosi Hivatalok, és a kezelőorvosok hozzáférnének, mely tartalmazná a páciensek aktuális állapotát, teszteredményeit, elérhetőségét, tartózkodási helyét, adott esetben kontaktjait.

- Miért tartják aggályosnak a csak szerológiai teszteket?

- A helyszíni gyorstesztek végzése nem követi a hatályban lévő NNK eljárásrendjét, illetve a WHO ajánlásait, elvégzésük indokolatlan költséget, felesleges adminisztrációs terheket generál, és jelentős fokban hamis biztonságérzetet, vagy felesleges aggodalmat kelthet.  Gondolok az álnegatív értékekre, a rossz interpretációra, arra, hogy nincsen összefüggésben az eredmény a páciens fertőzőképességével. A PCR-tesztek elvégzése különösen fontos a mostani időszakban, amikor számos beteg kerül az otthonába illetve szociális intézménybe aktív-, rehabilitációs-, illetve krónikus osztályokról.

- A HaOSZ felmérése szerint, amelynek eredményét szerintem általánosnak is tekinthetjük, inkább az érvényben lévő eljárásrendet és nem az akut légúti és nem légúti járási központok létesítését támogatták a  háziorvosok. Ez hathatós érv volt az ágazatirányításnál?

- A légúti központok létrehozásával kapcsolatban széles szakmai konszenzus alakult ki, a praktizáló kollégák igen nagy hányada a jelenlegi ellátásrendet megfelelőnek tartotta a biztonságos betegellátás tekintetében. Szakmai javaslatainkat eljuttattuk az ágazatirányításnak is, ezt követően pedig lekerült napirendről a kérdés.

- Vannak-e olyan levonható tanulságai a koronavírus-járványnak, amelyek alapján mindenképpen szükséges változásokat végrehajtani az alapellátásban?

- A járványt követően az alapellátó praxisokat is feltétlenül fel kell készíteni egy esetleges későbbi járványos időszakra, hiszen érezhető, hogy az ezzel kapcsolatos ismeretek és tárgyi feltételek igen hiányosak.

- Mire lenne leginkább szüksége a praxisoknak? Várható-e, hogy ezekből valami teljesül?

- Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a jövő alapellátásának a záloga egy Országos Alapellátási Módszertani Központ felállítása, amely az alapellátás integrált, összehangolt működésének alapfeltétele. Az ágazatvezetéssel kapcsolatos egyeztetések a járvánnyal kapcsolatos teendőkön túlmutatnak, tárgyalások folynak jelenleg olyan kérdésekben is, melyek a járvány utáni alapellátás megerősítésével kapcsolatosak. Szükség is van minderre, hiszen véleményünk szerint a kórházközpontú ellátás felől el kellene mozdítani az ellátórendszert abba az irányba, hogy egy minél erősebb, szélesebb szolgáltatási portfoliót nyújtó alapellátás szintjén kerüljenek a betegek ellátásra.

Legolvasottabb cikkeink