Háromórás egyeztetést tartott a BM és a MOK vezetése

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetésének képviselői és a Belügyminisztérium egészségügyi ágazati vezetése február 27-én csaknem három órán keresztül egyeztettek az egészségügy helyzetéről. A kamara honlapjára felkerült beszámoló szerint számos témát beszéltek meg.

Az egyeztetésen részt vettek a Magyar Orvosi Kamara vezetésének képviselői — Álmos Péter elnök, Meglécz Katalin és Skapinyecz Tibor alelnökök, Svéd Tamás főtitkár, valamint a háziorvosi munkacsoport képviseletében Porpáczy Krisztina. A Belügyminisztérium egészségügyi ágazati vezetése részéről Pintér Sándor belügyminiszter, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, Bidló Judit, az egészségügyi szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, Moizs Mariann, miniszteri szakmai főtanácsadó, Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, Révész János, országos kórházi főigazgató, Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos, és Samu Attila a Belügyminisztérium sajtófőnöke. 

Mint a beszámolóban írják bevezetőjében Pintér Sándor miniszter kiemelte az érdemi egyeztetések fontosságát, valamint azt, hogy a MOK által eddig megküldött javaslatokat figyelembe veszik az egészségügy átalakítása során. 

A MOK összefoglalója szerint az egyeztetések első lépéseként a következő pontokban történt érdemi megállapodás:

1. A MOK vezetése és a BM ágazati vezetése között rendszeresek lesznek az egyeztetések. Negyedévente miniszteri szintű találkozókra kerül sor, közötte prioritási lista mentén haladva dolgozunk az aktuális kérdéseken. A kapcsolattartó Kamarás Ferenc egészségügyi államtitkári kabinetfőnök úr lesz. A Kamara az elsőként tárgyalandó három legfontosabb pontot jövő héten megnevezi.
2. Miniszter úr ismertette a szakdolgozók béremelése mögötti koncepciót. A szakdolgozó kollégák béremelése már tavaly a MOK kéréseinek első helyén szerepelt. Az orvosok béréhez viszonyított arány megfelel az általunk ismert jó gyakorlatoknak, de kiemeltük, hogy az értékállóságot biztosítani kell. A MOK kérte, hogy a munkaerőpiac konkurens bérajánlataira legyen a kormány figyelemmel. A bérplafonnal kapcsolatos kérdésünkre Miniszter úr kiemelte, hogy a koncepció mögött a szakmai ösztönzés áll, ne csak az életkor, hanem a megszerzett tudás is érvényesüljön a bérezés során. Azt is megerősítette, hogy minden szakdolgozó érezhető alapbér-emelésben részesül, azonban a jelen bérére figyelemmel nem egyenlő mértékben.
3. Számos javaslatot nyújtottunk be az alapellátás területén, ezek nagy részét az alapellátási munkacsoportban tárgyalja a minisztérium és a MOK. A következő egyeztetésre  márciusban kerül sor. Jelen tárgyaláson miniszter úr rögzítette, hogy az alapellátásban továbbra is szabad bérmegállapodás van. Ez 8000 orvosi, 2000 fogorvosi asszisztenst érint. A kormány nem kíván beleszólni egy vállalkozás belső bérelosztásába. Ennek megfelelően a bértámogatás továbbra sem címzetten, hanem praxistámogatásként kerül folyósításra. Kiemeltük, hogy - bár a Polgári törvénykönyv alapján - a háziorvosi praxist vállalkozók, vállalkozások működtetik, mégsem klasszikus vállalkozóknak tekinthetők, mivel jogszabályban meghatározott keretek között működnek, állami finanszírozásból. Meglátásunk szerint az álláspontok további egyeztetésére van szükség e téren is.
4. Pintér miniszter úr javasolta, hogy a háziorvosok egészítsék ki a bevételeiket magán betegek fogadásával, amire használhatják a 4 órás rendelésük után a meglévő szakvizsgáikat. Ebben a kérdésben is tisztáztuk, hogy a 4 órás rendelés után a háziorvos nem végezhet más egészségügyi tevékenységet, mert a másik NEAK által finanszírozott 4 órás munkaidőben rendelkezésre állási ideje van és csak külön NNGYK engedéllyel végezhet más tevékenységet. Magán háziorvosi ellátás más praxis betegei részére csak sürgős szükség esetében végezhető,  a magán háziorvosi működéshez jelenleg nem kapható működési engedély (ezt a Kamara elnöksége jelen helyzetben helyesnek tartja). 
5. A háziorvosi rendelők infrastrukturális feltételeinek javítása céljából közös MOK-BM-NEAK-NNGYK munkacsoport fogja az orvosi rendelők megfelelő infrastruktúráját monitorozni. Az előzetes felmérések szerint jelenleg kb. 30% nem tűnik az elvárt szintnek megfelelőnek. Ehhez a tevékenységhez a területi szervezetek és tagok támogatására számítunk.
6. Kértük, hogy a háziorvosi finanszírozás közép- és hosszútávú terveit ismerhessék meg a kollégáink, hiszen a legnagyobb probléma (nem csak az alapellátásban), hogy a kollégák jövőképe bizonytalan. Takács államtitkár úr a munkacsoport következő ülésén ismerteti az elképzeléseket.
7.  Az alapellátás finanszírozásában a kormány a minőségi munka mérésére szolgáló elemek szerepét kívánja erősíteni. Márciusban folytatjuk az ezzel kapcsolatos, egy éve zajló egyeztetéseket, a Kamara fontosnak tartja, hogy objektív, illetve a páciensek együttműködését figyelembe vevő, azt ösztönző elemeken legyen a hangsúly. 
8. Szintén a Kamarával közösen fogja a minisztérium sorra venni, hogy mi az akadálya a szoros praxisközösségek érdemi elindulásának, működésének. Közös cél, hogy minél több ilyen szerkezetű alapellátási egység legyen, ehhez a Kamara álláspontja szerint nem elég, ha csak az orvosok bértámogatásában jelenik meg ösztönző, ehhez a munkához külön finanszírozást kell biztosítani (pszichológus, dietetikus, gyógytornász alkalmazásához, közös torna, vagy foglalkozás biztosításához terembérletre).
9. A háziorvosi utánpótlás továbbra is nagyon kritikus pont, nem mutatkozik javulás. Ennek  okait illetően a Kamara hangsúlyozta, hogy a homályos jövőkép mellett a praxisösszevonások híre is tovább gyengíti a szakma vonzerejét, ezért érdemes a valódi okokat feltárni és kezelni: kiszámíthatóvá tenni a  pályát, megfelelő finanszírozást biztosítani hozzá és szakmailag vonzó területté tenni az alapellátási munkát a kompetenciák növelésével. A praxisösszevonások kapcsán az ágazati vezetés megerősítette, hogy az szándékuk szerint a betöltetlen praxisokat érinti, a betöltött praxisok - nagyságtól függetlenül - változatlanul maradnak.
10. Ígéretet kaptunk, hogy az általunk elkészített és tavaly áprilisban elküldött ügyeleti problématérképre és javaslatcsomagra elkészített OMSz választ megküldik a számunkra.
11. A szakrendelők 6-ról 8 órás munkaidő változtatáshoz a kormány ragaszkodik. Ugyanakkor tisztáztuk, és ebben mindkét fél egyetértett,  hogy nem 8 órás folyamatos betegellátó munkára van szükség (az szakmai szempontból is veszélyes), illetve ahol objektív szempontok (egy rendelő) akadályozzák a 6 órásnál hosszabb rendelést, ott ez figyelembe vehető,  cél a betegellátás megfelelő minősége és mennyisége. A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) is lehetőséget fog adni a megfelelő szünetek beiktatására, az orvos tudja kezelni majd a betegek számára nyitott időpontok gyakoriságát, időtartamát. A JIR még nem kiforrott, megfelelő alkalmazásával segítséget jelenthet a rendeléseknek. Ehhez azonban az intézmények helyi sajátosságainak figyelembevételével kell a rendszert személyre szabniuk. Kérték, hogy ahol probléma van, továbbra is jelezzük.
12. A BM a novemberi MOK konferenciára, mely a betegutakkal foglalkozik, Ónodi-Szűcs Zoltánt delegálja, és igyekszik a MOK-tól érkező esetleges további meghívásoknak is eleget tenni. A JIR-rel kapcsolatban a MOK segíteni fogja a fejlesztők és az orvosi felhasználói csoport közötti információcserét.
13. A MOK lehetőséget kapott, hogy képviselőt delegáljon a kódkarbantartó bizottságba.
14. Két hét múlva külön, a fogorvosi terület célzó megbeszélést tart a Minisztérium a MOK-kal.
15. Egy fontos kérdésben azonban már most mutatkozik javulás: az iskolafogászok csatlakozhatnak praxisközösségekhez, mely a finanszírozásban jelentős előrelépést jelent.
16. Révész János országos kórházfőigazgató úr fogja megválaszolni a fekvőbetegellátással kapcsolatos kérdéseinket. Így tisztázódik, milyen intézményekre vonatkoznak az OKFŐ utasításai, az Eszjtv rendelkezései (pl. egyetemi központok és városi kórházak viszonyában). Így feltehetően a kirendelések helyzete rendeződik.
17. Az ágymelletti informatikai támogató rendszer bevezetése megindul, itt is a kollégák és a kamara folyamatos visszajelzésére számít a minisztérium.
18. A kórházi infrastruktúra, a takarítás, karbantartás általunk jelzett problémái miatt a miniszter úr felkérte Révész János országos kórházfőigazgatót, hogy a KEF felé intézményi összekötőket jelöljön ki. Így közvetlenebb, gyorsabb lehet a problémák javítása.
19. Az ágazat vezetése támogatja a MOK javaslatát a protézisregisztert illetően, a kidolgozása a MOK delegáltjának részvételével megindul. A munkacsoportban az együttműködés példaértékű.
20. A MOK jelezte, hogy az orvosi bérek értékállóságának biztosítása kiemelt fontosságú, ezért kéri bértárgyalások megindítását. Az egyeztetések megkezdésére államtitkár úr nyitott volt. A tárgyalásokat a MOK a jövő évi költségvetés beterjesztéséig le kívánja zárni. Államtitkár úr jelezte, hogy automatizmusokat a Kormány nem épít be a közszférában. Megfelelő lehet a költségvetés évenkénti beterjesztését időben megelőző tárgyalások garanciája is (ez más országokban is működő forma), azonban az orvosi pályakép kiszámíthatósága, az állami egészségügyi rendszer megerősítése érdekében szükséges a jövő évi büdzsében is lépéseket tenni az értéktartásért.

Összefoglalva a MOK azt írja: "A Kamara által benyújtott munkaanyag mentén a szakmai képviselet és az ágazati minisztérium kiterjeszti az együttműködést. Közös célunk az ellátórendszer javítása, a Kamara továbbra is transzparens szakmai anyagokkal, a betegágyak mellett dolgozó kollégák visszajelzésével, arra épített javaslatokkal segíti ezt a folyamatot. Számos ponton van még érdemi eltérés nézeteink között, ezeket tisztázni szeretnénk és megnyugtató megoldásra jutni az év folyamán". 

Fotó: mok.hu