• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Háziorvosi praxis: körzettel vagy sehogy

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A kezdetektől ellenszenv kíséri a területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó orvosok munkáját.

Az alapellátási rendszer átláthatóságát és tervezhetőségét nehezíti a szakállamtitkárság szerint a TEK (területi ellátási kötelezettség) nélküli ellátás, ezért körzethez kötik a praxisjogot 2015-től. Közel 350, úgynevezett nélküli háziorvos, fogorvos veszítheti el munkáját, vagy választhat praxist más településen, vélhetően jóval kedvezőtlenebb lehetőségekkel. Ők nyilván a fennmaradásukét küzdenek, míg a körzeti háziorvosok támogatják a 2011 végén született jogszabályt, mert szerintük ezzel végre megszűnnek az igazságtalan különbségek.

Bár az EüM rendelet (24/2000.) szerint nincs különbség a feladatellátás tartalmában, ám az önkormányzatokkal szerződésben álló, körzeti orvosoknak több kötelezettségük van, gondolhatunk például az ügyeleti ellátásra. A „nem szeretem" feladatokból nem kell kivenni a részüket, válogathatnak a betegek között, nem véletlen, hogy csak nagyvárosokban alakultak ki körzet nélküli praxisok, állítják a másik oldalon. A TEK nélküli háziorvosok szinte mindannyian üzemorvosok is, így elvileg napi tizenhat órás munkát végeznek hivatalosan. Hogyan lehetséges ez, teszik fel a kérdést a körzetes kollégák.

A kezdetektől ellenszenv övezi a körzet nélküli háziorvosok, fogorvosok tevékenységét, mindez tükröződik finanszírozásukban is, fogalmazott dr. Józsa Terézia, TEK nélküli háziorvos az IME regionális konferenciáján. Ma mintegy 350 orvos dolgozik – a körzeti orvosok száma 6400-ra tehető –, 4-500 szakdolgozóval vagy szakasszisztenssel, becslések szerint 3-400 ezer biztosított beteget látnak el, növekvő számban nem magyar állampolgárokat is.

A TEK nélküli praxisok kialakulásáról elmondta, hogy olyan orvosok választották, akik a helyhatósággal összeütközésbe kerültek, vagy például nyugdíjba mentek, és az önkormányzat nem hosszabbította meg szerződésüket. Szintén ebbe a körbe kerültek a táppénzelési joguk megszüntetése után az üzemorvosok (1992-től), illetve a munkahelyváltók, mint ő maga is. Józsa doktornő ugyanis tíz éve háziorvos, előtte tizenhat évig kórházban dolgozott belgyógyászként, infektológusként, ám a kórházi munka választás elé állította: vagy a gyógyítás, vagy a család. Mindkettőt meg akarta őrizni, ezért körzet nélküli orvos lett: a háziorvosi licence vizsga mellé, mint sokan mások, üzemorvosi képesítést szerzett, hogy meg is tudjon élni.

Finanszírozásuk ugyanis legalább harminc százalékkal elmarad a körzettel rendelkezdők praxisokétól: értelemszerűen nincs területtől függő kiegészítő díjazásuk, ám diszkriminációként élik meg, hogy tavaly áprilistól nem részesülnek indikátorrendszer bónusz pénzéből (míg a kezdetekben járhatott nekik is), és nem kapnak ambulánsdíjat sem.

Igaz, hogy általában feleannyi betegük van (ezt az ÁSZ jelentés is kiemelte), és ezért gyakran éri őket az a vád, hogy csupán melléktevékenységként végzik munkájukat. Ezzel szemben példákkal igazolta Józsa doktornő, hogy szükség van rájuk is. A hajléktalan-ellátást például Budapesten hat, TEK nélküli praxisban látják el, hozzájuk kerülnek a lakhellyel nem rendelkezők, de idetartoznak a speciális ellátást nyújtó intézmények betegei (egészségközpontok, idősek, fogyatékosok otthonai), akiknek háziorvosi ellátást nyújtanak. Van olyan kollégája, aki száz Alzheimer-kórban szenvedő beteget lát el körzet nélküli praxisban – erre a munkára a körzeti orvos képtelen lenne. A hiányzó forrásokat alapítványoktól, egyesületektől kapja a kollégája, hiszen az OEP-finanszírozásból nem tudná fenntartani a praxisát.

A betegek több okból választják a TEK nélküli háziorvost, ilyen például az, hogy korábban a körzeti orvosuk volt, mert a családnak ő az orvosa, vagy azért, mert nincs bejelentett lakcímük az adott településen (gondoljunk a lakhelyüktől távol dolgozókra, akik nem tudnak hazajárni a körzeti orvosukhoz, ha problémájuk adódik). Józsa doktornő szerint vonzó a betegek számára, hogy általában több szakvizsgával rendelkeznek, nagyobb a bizalom irántuk. A kényelmi szempontok (közelebb van, mint a körzeti orvos) mellett az elégedettség is közrejátszhat a választásban Józsa doktornő tapasztalatai szerint.

A háziorvos úgy véli, a TEK nélküli ellátás pozitívumait meg kellene őrizni, a rendszer eltörlésének ugyanis semmiféle racionális indoka nincs álláspontja szerint, ezért megoldást keresnek fennmaradásukra.