HPV: a legtöbb ember hordozza a vírust

A rákszűrő vizsgálatok után egyre gyakrabban írnak le humán papillómavírus fertőzést, nem kis riadalmat keltve ezzel a betegeknél, pedig a HPV a tévhitekkel ellentétben nem azonos a méhnyakrákkal. A HPV-vírussal az emberek 80%-a megfertőződik legalább egyszer az életében, de az erős immunrendszer legtöbbször legyőzi, az érintettek nem is tudnak róla.

Tényleg egyre több a HPV-beteg?

A HPV rendkívül elterjedt kórokozó, mely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat a szervezet laphám-felületein. A rosszindulatú elváltozások célpontjai lehetnek: a pénisz, szeméremtest, hüvely, szájüreg és a gége is, gyakran szemölcsök is kialakulhatnak. Nők esetében a nemi szerven kialakuló HPV-fertőzést követően fokozott jelentősége van a rendszeres rákszűrő vizsgálatnak.

„A szemölcsöket mindig alacsony rizikójú (nem rákkeltő) HPV-típusok okozzák (főleg a 6-os és 11-es). Ezekből az esetekből jóval több van, mint rosszindulatú elváltozásokból, de a laikusoknál a HPV-fertőzés összekapcsolódott a méhnyakrákkal, ami elég félrevezető. Mivel a diagnosztika folyamatosan fejlődik, és a páciensek, valamint az orvosok is jobban figyelnek a HPV-asszociált elváltozásokra, egyre többször találkozunk pozitív leletekkel. A legtöbb panaszmentes ember hordozza a vírust, aminek önmagában nagy jelentősége nincs, hiszen döntően 1-2 éven belül magától elmúlik a fertőzés. De van egy 10%, akiknél kifejlődhet valamilyen rosszindulatú elváltozás. Ezt azonban nem lehet megmondani, hogy kiknél. Ezért fontosak szűrővizsgálatok és a védőoltással a fertőzés megelőzése” - hívja fel a figyelmet Dr. Melczer Zsolt, a Budai Magánorvosi Centrum nőgyógyásza.

A rendszeres méhnyakrák-szűrés az egyik legjobb módja a méhnyakrák megelőzésének. A szűrés képes felfedezni a HPV által előidézett legapróbb változásokat is. A daganat lassan alakul ki, eleinte tüneteket sem okoz, így a rendszeres ellenőrzések esetén nagyobb esélye van annak, hogy még idejében megkezdődjön a kezelés. „Fontos azonban tudni, hogy a méhnyak-szűrés nem tudja kimutatni a HPV-fertőzést. Ahhoz egy külön tesztet kell elvégezni a szűréskor vett mintából” - teszi hozzá.

Hogy zajlik egy ilyen vizsgálat?

A nőgyógyászati szűrővizsgálat során a méhnyakból vett mintából, tárgylemezre kenetet készít a nőgyógyász. Ugyanebből a mintából speciális tápoldatba helyezve a mintavevő eszköz fejét, arra szakosodott mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető a HPV-szűrés. De ezt külön kérni kell, mert nem része a rutin vizsgálatnak és pénzbe kerül. Férfiaknál a húgycsőnyilásból, illetve a hímvesszőről vesznek mintát a szakemberek.

Amennyiben a lelet pozitív, általában 6 havonta kell ismételni a szűrést, súlyosabb esetekben 3 havonta. Azonban egyszerű HPV-fertőzés esetén semmiféle beavatkozás, műtét nem szükséges. Türelemmel meg kell várni, amíg a fertőzés magától elmúlik, ugyanis nincs ellene gyógyszer! Csak megelőzni lehet, védőoltással.

HPV: a rák, ami ellen van fegyverünk 

„A HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő megbetegedés. Az igazi veszélyt a magaspatogenitású törzsek jelentik, és egyszerre, egy időben akár a vírus több típusa is a hámsejtek lakója lehet. Szerencsés esetben csak átmenetileg, mert az immunrendszer kerül ki győztesen” - hangsúlyozza Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.

A vírus által előidézett, hosszú időn keresztül fennálló fertőzés vezethet a sejtek rosszindulatú elváltozásához, ami olykor évekbe, vagy akár évtizedekbe is telhet. A nők közel 80%-a élete folyamán fertőződik, vagyis lakótársává válik a kórokozó. Nem csak a nők érintettek, és nem csak ők vannak veszélyben, a férfiak, fiúk vakcinációja is fontos lenne.

„Az immunizálás bármely életkorban védelmet jelent, de a szexuális élet megkezdése előtt a legoptimálisabb erre gondolni. A rendszeres nőgyógyászati szűrés az oltási sort követően is javasolt, a védettség pedig három lépésben alakítható ki. 15 éves kor alatt elegendő két oltás is, olyan jó eredménnyel zárultak az utánkövetéses vizsgálatok” - hívja fel a figyelmet a szakember.

(Kép: Pinterest)