Idén felgyorsul az egészségügy átalakítása

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója szerint mihamarabb egységesíteni kell az egészségügyi ellátórendszert, ha gyorsan akarnak eredményeket, és minél többet szeretnének megtakarítani; Török Krisztina erről annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy az egészségügyi intézmények az önkormányzatoktól több lépcsőben központi kézbe kerülnek.

A főigazgató az interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy a fővárosi és a megyei kórházak átadás-átvétele zökkenőmentes volt. A következő időszakban - fél éven belül - az aktív ellátó intézmények, majd év végéig a járóbeteg-ellátó intézmények is központi kézbe kerülnek. Mindeközben május elsejével kezdetét veszi az új, térségi alapon szerveződő egészségügyi ellátás, amelyhez kapcsolódóan fokozatosan elindulnak a térségi várólisták is - sorolta Török Krisztina, kiemelve, hogy a május elsejei átalakulás csak az első lépés.

A végső cél, hogy a térségek hatékonyan működjenek, mindenki a saját térségében kapja meg a számára szükséges szintű és színvonalú ellátást - hangsúlyozta.

A hosszú távú cél az, hogy minden olyan ellátást, amelynek nem kell feltétlenül a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődnie, "eltolják" a járóbeteg-ellátás irányába. Ennek részeként a tervezhető várólistás ellátásokra - mint a szemműtét, vagy a csípőprotézis műtét - fokozatosan kiépítik a térségi várólistás rendszert. Ez azt jelenti, hogy a beteg nem egy adott intézmény, hanem az adott térségi várólistára kerül fel. A térségen belül a beteg választhatja majd ki, hogy melyik intézményben szeretné megműttetni magát.

Mint a főigazgató kifejtette: a térségi rendszer kialakításának legfontosabb ismérve az volt, hogy pontosan lássák a betegek szokásait, hol milyen ellátást vesznek igénybe, és ennek megfelelően alakítják az ellátórendszert. A nyolc térség kialakítása, a határok meghúzása ez alapján történt. A térségi felosztást egy múlt év végén megjelent kormányrendelet rögzíti.

Eszerint: a nyugat-közép-magyarországihoz tartozik a főváros I., II., XI., XII., valamint XXII. kerülete, Fejér megye egésze, az esztergomi kistérség kivételével Komárom-Esztergom megye, Pest megyéből pedig a budaörsi és az érdi kistérség.

A Nyugat-Dunántúl térséghez tartozik a teljes Győr-Moson-Sopron megye mellett Zala, Vas és Veszprém megye valamennyi települése, továbbá Somogyból a csurgói kistérség négy települése: Inke, Porrog, Porrogszentkirály és Pogányszentpéter.

Az észak-magyarországi nagytérséghez Borsod-Abaúj-Zemplén megye – a tokaji kistérség kivételével – valamint Hevesből a bélapátfalvai, az egri, a füzesabonyi, a hevesi és a pétervásárai kistérségek tartoznak.

Észak-Közép-Magyarországhoz sorolták a főváros III., IV., VI., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületét, Nógrád megyét, Hevesből a gyöngyösi és a hatvani kistérséget, Pest megyéből az aszódi, a dunakeszi, a gödöllői, a Pilisvörösvári, a szentendrei, a szobi, a váci, valamint a veresegyházi, Komárom-Esztergom megyéből pedig az esztergomi kistérséget.

Az Észak-Alföldhöz tartozik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a karcagi és a tiszafüredi, Borsod-Abaúj-Zemplénből a tokaji kistérség, Békés szeghalmi kistérségéből pedig Bucsa.

A dél-közép-magyarországi területhez Budapest V., VII., VIII., IX., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerülete mellett Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a jászberényi, a mezőtúri, a szolnoki és a törökszentmiklósi, Pest megyéből pedig a dabasi, a gyáli, a monori, a nagykátai, a ráckevei és a ceglédi kistérség – kivéve Nagykőröst – tartozik.

A Dél-Dunántúlhoz sorolták Baranya és Tolna megyét, valamint Somogy megyét - kivéve Inkét, Porrogot, Porrogszentkirályt és Pogányszentpétert -,

a dél-alföldi régióhoz pedig Bács-Kiskun és Csongrád megye, Békés – Bucsa kivételével –, valamint Pest megyéből Nagykőrös, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből pedig a kunszentmártoni kistérség tartozik.

Mint Török Krisztina kiemelte: vannak megyék, amelyek "feldarabolódtak", de megjegyezte: már most sok helyről kapták azt a visszajelzést, hogy a realitásokon alapuló valós beteg-utakat, térséghatárokat alakítottak ki. Arra is kitért, a következő időszakban számítanak a háziorvosok és a gyógyszerészek közreműködésére abban, hogy mindenki tudja, különböző problémáival hová fordulhat. A tervek szerint 2013 végére, 2014 elejére elkészül az interneten hozzáférhető beteginformációs rendszer is.

A főigazgató a sajtóban szinte naponta felvetődő kórházbezárási tervekre reagálva elmondta: egészségügyi ellátóhely nem zár be, legfeljebb profiltisztítás történik. Az intézményvezetőkkel több körben egyeztettek, illetve egyeztetnek folyamatosan. Az egészségügyi struktúra átalakításában mind a térségi ellátásszervezés, mind a funkcionális integráció kapcsán, a hatékonyság mellett, a biztonságos betegellátás a legfontosabb szempont - hangsúlyozta. Vannak olyan területek, amelyeknél a biztonságos ellátáshoz bizonyos társszakmák jelenlétére is szükség van. Ahhoz például, hogy egy szülés során a szülő nő és gyermeke is teljes biztonságban legyen az adott intézményben, a szülészet mellett korszerű gyermekgyógyászatnak is lennie kell - fűzte hozzá.

A biztonságos betegellátás garantálása érdekében vannak intézmények, amelyek váltanak, bizonyos ellátást leadnak, míg másban fejleszteni fognak - magyarázta. Az ennek megvalósításához szükséges pályázati menetrendet már ki is dolgozták, hamarosan megjelennek az első kiírások.

A főigazgató azt mondta, az egyes intézmények tudják, miként alakul a jövőjük. Az egészségügyi struktúra átalakítása tehát ebben az évben felgyorsul, a GYEMSZI-ben pedig azon dolgoznak, hogy minél előbb egységes legyen és hatékonyan működjön az egészségügyi ellátó rendszer - mondta Török Krisztina.