Ismét téma: funkcióváltó kórházak, államosítandó szakrendelők

Az egészségügy reagáló képességének megőrzése, megerősítése az egyik kiemelt célja az ágazati irányításnak, mondta Takács Péter, a BM egészségügyért felelős államtitkára az IME-MEMT mai szakkonferenciáján.

Szerencsére, nem kell mindent elölről kezdeni, példaként említette, hogy kiváló népegészségügyi szemléletű programok készültek, amit csak elő kell venni és megvalósítani, így a másik fő célkitűzés megvalósítása is megfelelő alapokról kezdődhet.

Kórházbezárásban nem gondolkodnak, de funkcióváltozásban igen, jelezte az államtitkár, ugyanis a Covid megmutatta, hogy a fekvőbeteg-puffer mennyire jól jött a rendszerben. Ugyanakkor ezt nem lehet statikusan kezelni, mert fontos, hogy az aktív ellátás mellett ki tudja szolgálni az egészségügy a tartós ápolási igényeket is.

A kis, városi/járási kórházakat, szakrendelőket járási egészségközpontokká fejlesztik, ahol helyet kap a járási praxisközösség vezetése, valamint az Egészségfejlesztési Iroda. Olyan járási egységet hoznak létre, amely méretgazdaságos és a betegbiztonságot minden szempontból garantálni tudja, szögezte le Takács Péter.

Mindezzel együtt a széttöredezett, sokszor az önkormányzatok anyagi helyzetétől függő háziorvosi rendszer is átalakításra szorul. A közeljövőben az OKFŐ-ben létrehozott praxiskezelő fogja kijelölni az új körzethatárokat, hasonlóan ahhoz, ahogy az OGYÉI jelöli ki, hol lehet koncessziós jogot adni patikanyitásra, utalt a jól működő hatósági példára.

Az orvosi bérrendezés harmadik lépcsőjét jelentő 10 százalékos emelést differenciáltan kívánják szétosztani (hiába ellenzi ezt a MOK), és ugyanezt tervezik a szakdolgozói béremelés következő lépésében. A szakállamtitkárság adatai szerint a 40-45 százalékos bérollót sikerült 27 százalékra csökkenteni az orvosok és szakdolgozók között. A szakdolgozói béremelés módszertanán dolgozik az államtitkárság, tette hozzá.

Tervezik, hogy létrehoznak egy úgynevezett köztes kategóriát az orvosok és a szakdolgozók között, ahová a diplomás ápolók kerülnek (mentőtiszt, dietetikus, gyógytornász stb). Jogszabállyal fogják biztosítani számukra a több kompetenciát, amit Takács szerint a bérükben is honorálni kell. A kompetenciára példaként hozta fel a Hajdú-Bihar megyei ügyeleti pilot programot: mentőtisztekkel és APN-kkel (kiterjesztett hatáskörű ápolók) látják el a betegeket, és állítása szerint a lakosság „nagyon elégedett” a programmal.

Változás lesz a kórházak finanszírozásában. „Mindenki tudja a jó megoldást, mi igyekszünk ezeket a gyakorlatba is beültetni”, mondta az államtitkár. Elkerülhetetlen a díjtétel revíziója és a kódkarbantartás. Az utolsó öt „békeév” adatait fogják ehhez figyelembe venni, méghozzá az osztályos adatok alapján számolják az ellátási eseményeket és alakítják ki az ennek megfelelő gazdálkodási keretet.

A finanszírozás javításával szeretnék elérni, hogy a kórházaknak ne kelljen a dologi kiadásaikat visszafogni azért, hogy ki tudják fizetni a béreket (van olyan intézmény, ahol a teljes költségvetés 90 százalékát a dolgozói bérek viszik el – a szerz.) Segítene a kórházak anyagi helyzetén, ha sikerülne bizonyos báziselemeket, amelyek egyszerűen már attól felmerülnek, hogy nyitva vannak a kórházak (porta- és biztonsági szolgálat, világítás, fűtés, stb.), érvényesíteni a finanszírozásban. Weltner János főorvos kérdésére a teljesítményarányos fizetés visszaállításáról elmonda – időpontot nem említve, mikor szűnik meg a bázisfinanszírozás –, hogy 8-10 kórház van abban a projektben, amelynek célja, hogy esetszintű kontrollingadatok szerint határozzák meg a finanszírozási igényeket, amelyek a finanszírozás átalakítását készítik elő.

A szakdolgozók reputációjának javítása érdekében ápolási nagyköveteket szeretnének a megyéknél, nagyobb városokban: ők lennének azok a jól kommunikáló szakemberek, akik többek között iskolákban népszerűsítenék az ápolói hivatást, derült ki egy felvetésre adott válaszából. A szakdolgozókat segítenék a kórházak által alkalmazott szociális munkások, akik például tájékoztatnák a dolgozókat az igénybevehető kedvezményekről, azok megszerzésének módjáról. Dolgozói munkaruha-program is kezdődik majd azzal a céllal, hogy jól használható, jó minőségű ruházatuk legyen az egészségügyieknek, és ne kelljen otthon mosniuk a munkában használ ruhájukat.

Az önálló járóbeteg-szakrendelőket - amelyek heti száz szakorvosi órán túl fogadják a betegeket -  a 2013-as, elbukott próbálkozás után mégiscsak államosíthatják, derült ki az államtitkár szavaiból.  Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint erről nem értesítették őket, várják, hogy tárgyalásokon tisztázzák, mi is a kormányzat szándéka.

Kiss Zsolt: Nem jól hasznosulnak a NEAK kifizetései - a tudósítás 2. része