• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Kiss Zsolt: Nem jól hasznosulnak a NEAK kifizetései

Egészségpolitika 2022.06.30 Forrás: Weborvos Szerző:
Kiss Zsolt: Nem jól hasznosulnak a NEAK kifizetései

A betegek 76 százaléka kapott ellátást, a többiek jobb esetben a magánellátásba kényszerültek.

A betegellátás adatait és a finanszírozó kifizetéseit összevetve nem vagyunk jók, nem vagyunk hatékonyak, fogalmazott Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója az IME-MEMT szerdai szakmai konferenciáján.

A betegellátásra fordított kiadásokat nem az ellátási események kifizetései, hanem a bértámogatások nyomták meg egyharmaddal (769 milliárd forint a bérkiegészítés). Tehát nem jutott több forrás az ellátásra, bár a felületes szemlélő azt hiheti, hogy szépen megemelkedett a betegekre fordított összeg. Ma már átlagosan rendkívül magas, 80-85 százalékos bérhányaddal dolgoznak az állami intézmények, vagyis az összes kiadásuk ilyen magas részét viszi el a bér, míg a betegek ellátására 15-20 százalék marad, ismertette a mára kialakult „egészségtelen” arányokat.

Nőtt az adósság, de nem láttak el több beteget

Az átlagfinanszírozás miatt az országos intézmények a valós teljesítményükhöz képest magasabb, átlagosan 125, az egyetemek 117, a megyei ellátók 122, a városi ellátók 132 százalékos forrást kaptak. Ez körülbelül azt jelenti, hogy például a városi ellátók 30, a megyeiek 22 százalékkal kevesebb esetet láttak el, mint ahogy a finanszírozásukból tellett volna. Ennek ellenére 26 milliárd forintra nőtt a lejárt kötelezettségállomány, ami mögött nincs teljesítménynövekedés, vagyis nem az generálja az adósság növekedését, hogy több beteget igyekeztek volna ellátni – átlagban tekintve, kivételek nélkül.

Nagy mértékben elmaradtak a beavatkozások, és a helyreállás még mindig várat magára, mondta Kiss Zsolt hozzátéve: a kifizetések nem jól hasznosulnak a finanszírozó szemszögéből. Ezt bizonyítja, hogy 616 ezer beteg helyett csak 468 ezer kapott ellátást (76 százalék). A többiek ellátása elmaradt, vagy bekerültek a magánellátásba, holott a közfinanszírozott ellátásnak minden ellátási területet és ellátást biztosítani kellene. Ezzel együtt nyilván az ellátási területek is sérültek. Később Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese számolt be arról, hogy elképesztő módon már a fővárosban is egyes szakellátások szünetelnek.

A leghatalmasabb visszaesés a krónikus betegellátásban történt, 32 százalékra csökkent, most áll 37 százalékon, vagyis többszörösét kapja finanszírozásban az ellátó, mint amennyi a teljesítménye után járna.  A járóbeteg-ellátásban 73, az aktív fekvőbeteg-ellátásban 79 százalékra esett vissza az ellátás, sorolta az átlagos adatokat.

A magánellátásban is meg tudná vásárolni a szolgáltatást a NEAK

Meg kell változtatni a finanszírozási rendszert, újra figyelembe kell venni a teljesítményeket a bázisköltségek mellett. Most nagyon drágán vásárolunk, miközben a betegek egy része nincs ellátva, összegzett Kiss Zsolt. Példaként hozta fel, hogy egy térdprotézis műtétért most annyit fizet a NEAK, amennyiért már magánban is meg tudná vásárolni ezt a beavatkozást. Vagy például a szülészetek: a születésszám stagnált, de a születéshez kapcsolódó ellátások 20 százalékkal csökkentek, mert nyilván átterelődött a kismamák egy része a magánellátásba.

Míg 2019-ben az OECD országok között az első harmadhoz tartoztunk a várólistát tekintve, sokat romlott a helyzet az elmaradt ellátások miatt. Ezen annak ellenére nem sikerült javítani, hogy 130 százalékon finanszírozzák a várólistás műtéteket.

Várólista: szeptembertől nincs apelláta

Beszélt arról is, hogy betegek rendre panaszolják a NEAK-nak: kórházi orvosuk szerint nem kötelező várólistát vezetniük. Emiatt is levelet küldenek az ellátóknak, amelyben arról adnak tájékoztatást, hogy minden kontrollpontot visszavezetnek, a türelmi idő augusztus végén lejár, szeptember 1-jétől élesbe fordul a kötelezettség. A járóbeteg-ellátásban is újraindul a betegelőjegyzési rendszer. Kiss Zsolt szerint sürgető, hogy a teljesítményelemek mellett a minőségi paraméterek is minél előbb megjelenjenek a finanszírozásban.

A drabális mértékű béremelés minden reform alól kihúzza a talajt, fogalmazott Sinkó Eszter, aki példaként hozta fel, hogy 50 milliárd forintot kaptak például a fogorvosi praxisok, de nem látszik ennek semmiféle hatása, mert nincs érte szolgáltatás, betegellátás. Ezért is üdvözli, hogy a jövő évi plusz tíz százalékot ne adják egységesen az orvosoknak, a differenciálásban egyetért az államtitkárral, és megérti a MOK-ot is, hiszen annak feladata a tiltakozás.

Nem minden intézményre húzhatók rá az átlagos adatok, vette védelmébe a kórházakat Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, mondván, vannak, amelyek jóval az átlagfinanszírozás felett teljesítenek. Várható-e gyors korrekció számukra, kérdezte az elnök. Kiss Zsolt válaszából kiderült, hogy igen, tudják, vannak olyan intézmények ahol 150 százalékos a teljesítés a szakmaspecifikusság és más intézmények „hozzáállása” miatt, s a NEAK főigazgatója maximálisan támogatja, hogy kapják meg a többletforrást.

Minősítik a vezetőket

A szakellátás finanszírozásában fontos, hogy a valós kiadásokat finanszírozza az állam, mondta Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató (OKFŐ) a kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként, majd a kórházigazgatók munkájának értékelési rendszerét ismertette vázlatosan. Mint mondta, mind a differenciált javadalmazásra, mind a gyógyítási teljesítménytől függő finanszírozásra, a minőség mérésére, mind pedig a gazdálkodás számon kérhetőségére nagy szükség van. Az elvárások teljesítésének meg kell jelennie a minősítésében, javadalmazásában. Az ezzel kapcsolatos OKFŐ-utasítás tervezete épp most van tárcaközi egyeztetésen. A minősítésnél 80 százalékos arányban javasolják az objektív adatok figyelembevételét, 20 százalék lehet az, amit a minősítésre jogosult személy/vezető alkalmazhat a speciális körülményekre tekintettel. Szeretnék ezt transzparens módon 2023. január elsejétől bevezetni.

Ismét téma: funkcióváltó kórházak, államosítandó szakrendelők tudósításunk első része.

Legolvasottabb cikkeink