Milyen helyzetben találja a független járóbeteg-ellátókat a központosítás következő üteme?
A szakrendelőket is magába foglaló kórházak államosítása után összesen 315 független járóbeteg-ellátó intézmény maradt. A múlt héten, Balatonfüreden tartott Járóbeteg Szakellátási Konferencián Dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 elnöke foglalta össze, hogy milyen helyzetben találja ezeket a függetleneket a központosítás következő üteme. Az elnök szerint a járóbeteg-ellátásban is csendes leépülés zajlik, de csak azért nincsenek nagy figyelmet keltő botrányok, mert ezen a területen nincs nagy szállítói állomány.
Az elnök összefoglalója szerint:
- országos járó TVK: 6 228 011 316 (német pont/hó)
- Kórházfüggetlen járók TVK-ja: 1 843 962 865 (német pont/hó)
Ennek alapján a kórházfüggetlen járók részaránya az országos járó TVK-ban 29,6 %.
- A kórházfüggetlen TVK bevétele: 2 765 944 298 Ft/hó
- Teljes szakellátási kassza: 51 473 383 333 Ft/hó
Eszerint a kórházfüggetlen járók részaránya a teljes szakellátási kasszán belül 5,37 %.
Az intézmények ellátási nagysága szerint a 315 független járóbeteg-ellátó közül csupán 45 van, amelyik TVK-ja havonta meghaladja a 10 millió német pontot. 50 intézménynél ez az adat 5 millió és 10 millió között van, 70 rendelőnél 1-5 millió között. 106 intézménynek a TVK-ja már csupán 100 ezer és 1 millió német pont között van havonta, és 50-nek még ennél is kevesebb 100 ezer alatti.
Az elnök beszámolója szerint az egészségügy nagy átalakulása közepette a járóbeteg-ellátásban nem sok minden változott. Sem az orvosoknak sem az intézményeknek nem érdemes definitív ellátást nyújtani, nem jelentek meg az ösztönzők. A kistérségi járóbeteg-ellátó központok jövője továbbra sem megoldott. A járók nem nyertek a kórházi ágyak leépítése miatt náluk jelentkező plusz órák finanszírozásával sem. Ezt ugyanis a meglévő kasszán belül, a miniszteri keretből pótolták vissza, nem pedig a fekvőből történő átcsoportosítással.
Pásztélyi Zsolt szerint alapvetően ösztönzőkre lenne szükség a járóbeteg-szakellátás súlyának növelésére, a fekvőbeteg-szakellátás kiváltására. Úgy vélte, fontos, hogy a megmaradt, nem túl sok uniós forrást „ne öntsék betonba". A járóbeteg-ellátás jövője szempontjából a szövetség több javaslatot fogalmazott meg.
Szerintük elodázhatatlan a járóbeteg-ellátás fejlesztése érdekében az egynapos sebészet, a kúraszerű ellátások költséghatékony és méretgazdaságos finanszírozása a járóbeteg-szakellátóknál. Ezzel a drága és veszélyes fekvőbeteg ellátás helyett az olcsóbb és biztonságosabb járóbeteg-ellátásban lehetne a betegeket gyógyítani. Ennek egy konkrét formája akár egyes konkrét betegségcsoportok járóbeteg-szakellátásba történő átcsoportosítása lehetne, megfelelő ösztönzőkkel. Ezt további kórházi ágyszám csökkentést tudna generálni.
Úgy vélik a kódkarbantartás revíziója sem halasztható tovább, és a járóbeteg-ellátás kódrendszerét ki kellene egészíteni a befogadásra váró beavatkozásokkal (infúziós kúrák finanszírozása). A kódkarbantartás azért is fontos, mert jelenleg egyes szakmák nem működtethetők, csak veszteségesen, ez az adott szakma devalválódásával jár, amelyet a kiegyensúlyozott orvosi és szakdolgozói team munka érdekében el kell kerülni.
Kérik a járóbeteg-ellátás TVK-kereteinek felülvizsgálatát, és javasolják a hosszú várakozási idővel igénybe vehető szakmák esetében célzott többlet TVK-keretek meghatározását is. Emellett szerintük a felszabaduló fekvő kapacitások finanszírozásának legalább egy részét (30%) a járó kassza felé lenne szükséges átirányítani.
A szövetség szerint jentős és fontos lépés volt az augusztusi bérkiegészítés. Nem maradt azonban elég forrás az intézményeknek az infláció, az ÁFA emelkedés kompenzációjára. A dolgozók bérezése kettészakadt, a közreműködők régóta nem képesek érvényesíteni az inflációt. Az orvosok itthon-tartásához ráadásul nem elég csak a bérek emelése, a megfelelő körülmények éppoly fontosak, amelyeket a jelen forrásokkal nem lehet biztosítani.
Pásztélyi Zsolt szerint megoldást kell találni a minimumfeltétel-rendszer és a finanszírozás ellentmondásaira is. Példaként említette az éves minimális cataracta műtétszámot, amely jelenleg 400/év. Ha a 2007-es évtől működő, a járóbeteg-ellátó bázisán kialakított egynapos szolgáltatók a rendelkezésre álló összes TVK-t erre használnák, akkor sem lenne teljesíthető a műtéti szám. Ha ez így marad, hiába ruháztak be az infrastruktúrába, kútba esik a betegközeli ellátások szempontja, és a szakmai paletta is szűkülni fog. Úgy vélte, ebből is látszik, hogy az ilyen típusú döntésekből is kimaradt a járóbeteg-szakellátás. Ezen pedig szerinte változtatni kell.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!