• nátha
    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Járóbeteg konferencia - sok felvetés, kevés válasz

Egészségpolitika 2019.09.12 Forrás: Weborvos Szerző:
Járóbeteg konferencia - sok felvetés, kevés válasz

Véget kell vetni az intézmények közötti „kannibalizmusnak” a vállalkozó orvosok alkalmazása és elcsábítása terén.

Rengeteg javaslat és kérdés merült fel a szerdán kezdődött négynapos Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia nyitófórumán, de a szakrendelők megjelent 200-300 vezetője, képviselője nem sok választ, támpontot kapott a szimpóziumon részt vevő döntéshozóktól. Maga az egészségügyi államtitkár, csupán egy nappal az esemény előtt mondta le részvételét, a helyette érkező dr. Csányi Endre Péter viszont sokszor csak a már többször elismételt korábbi kormányzati döntéseket idézte fel. Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár az egyik legégetőbb kérdésről, az orvosi béremelésekről annyit azért elárult, hogy "folyamatos tárgyalásban vannak az érdekképviseletekkel, készülnek a különböző modellek", és azt is mondta, hogy "jó kiindulási alapnak" tartja a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség konferencián bemutatott 7 pontos javaslatát.

A Szövetség állásfoglalása szerint "a béremelések folytatása, meghirdetett életpályamodell szükséges, és véget kell vetni az intézmények közötti „kannibalizmusnak” a vállalkozó orvosok alkalmazása és elcsábítása terén, mivel ennek anyagi terhei hosszú távon szétfeszítik a rendszert. A finanszírozási technikában érvényesíteni kell az alacsonyabb költségigényű járóbeteg-szakellátás preferálását. Ennek eszköze lehet az innovatív finanszírozási formák (ambuláns HBCs, fejkvóta) bevezetése, ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátjának megszüntetése a járóbeteg-szakellátásban stb..

A kórházi keretek között működő járóbeteg-ellátásnak intézményen belül határozott szervezeti, gazdasági önállósággal kell rendelkeznie, hogy a járóbeteg-szakellátás előnyei minden intézményben megjelenhessenek. A szakellátást a ténylegesen szakorvost igénylő esetekre kell fenntartani, csökkenteni kell az adminisztratív terheket, felesleges számos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felírását szakorvosi véleményhez kötni.

Mind a fekvő-, mind a járóbeteg-szakellátásban el kell indítani az intézmények minőségi értékelését, ezeket nyilvánossá kell tenni. Az alap- és szakellátás együttműködésének erősítése nélkülözhetetlen a rendszer hatékonyabb működtetése érdekében, és ezzel a népegészségügyi programok végrehajtása is felgyorsítható lenne. Sürgősen rendezni kell a közfinanszírozott és magánfinanszírozott ellátás viszonyát, a párhuzamosságokat, átfedéseket meg kell szüntetni.

A konferencia elején több friss, a járóbeteg-szakellátást érintő felmérést is bemutattak. Ezekből többek között kiderült, hogy az ezen a területen foglalkoztatott szakdolgozók csaknem fele végez kompetenciájába nem tartozó feladatokat, és 58 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy személyesen is tapasztal létszámhiányt. Az átlagosan 25 év tapasztalattal rendelkező válaszadók körében a másodállást vállalók aránya 11 százalékkal nőtt az elmúlt két esztendőben. Most a válaszadók 41 százaléka  végez ilyen munkát, ráadásul sokan vállnak a szakterületen kívüli feladatot (pl. vendéglátás, kereskedelem, takarítás). Összegzésként elmondták, a felmérés igazolta a feltevést, hogy a szakrendelőkben dolgozó asszisztensek leterheltsége folyamatosan nő, rendszeresen végeznek túlmunkát, ráadásul ennek az ellentételezése nem minden esetben történik meg.

Az Egészségpolitikai Fórumon, amelyen a helyettes államtitkáron kívül a kórházfenntartó ÁEEK vezetője, dr. Gondos Miklós, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, Kiss Zsolt és a helyettes országos tisztifőorvos, dr. Surján Orsolya is részt vett, sok szó esett  a felmérések eredményéről és a szövetség állásfoglalásáról is. Az első körben azonban csak az derült ki, hogy szükség lenne a járóbeteg-ellátás tehermentesítésére, például az alapellátáshoz kerülhetnének olyan kompetenciák, amelyeket eddig a szakrendelők végeztek. Csányi Endre példaként említette, hogy bizonyos gyógyszerfelírásokat át lehetne tenni az alapellátásba. A humánerőforrás problémák kapcsán Gondos Miklós pedig azt emelte ki, hogy az egészségügyben végbement folyamatok átalakították az ellátás szerkezetét is, hiszen míg régebben minden nagyobb településen volt valamilyen egészségügyi ellátás, most a technikai robbanás következtében sokkal színvonalasabb, de koncentráltabb az ellátás. "Azt kell megérteni, megértetni a betegekkel, hogy ma nem lehet mindenhol ellátás, oda kell menni, ahol a legjobbat kapja" - mondta a főigazgató.

A béremelésről szólva a helyettes államtitkár megismételte a már jól ismert számokat, például azt, hogy a folyamatos bérfejlesztés hatására 2022-re egy szakdolgozó már csaknem annyit keres majd, mint egy szakorvos. Beszélt arról is, hogy "erőteljes" felhatalmazást kaptak az orvosok bérérének további rendezéséről folytatott tárgyalásokra is. Gondos Miklós a téma kapcsán megjegyezte, hogy szerinte legalább a környező nyugati országok - Ausztria, Németország - orvosi béreinek 70 százalékát oda kellene adni a közfinanszírozott ellátásban dolgozó magyar gyógyítóknak, hogy itthon maradjanak és ne menjenek el a magánellátásba.

Kiss Zsolt a beszélgetés elején leszögezte, hogy maximálisan egyetért a szövetség állásfoglalásával. Úgy vélte a problémák megoldásához az egész ellátórendszer struktúráját végig kell gondolni, és vannak is már elképzelések például a finanszírozási szerkezet átalakítására. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója szerint a teljesítményvolumen-korlát jelenlegi merev rendszerének el kell mozdulnia a kapacitás alapú finanszírozási szemlélettől a feladatalapú szemlélet felé. A szintén sokat emlegetett betegfogadási listák  kapcsán elmondta, hogy 2020-ra elkészül a központi országos rendszer, ami egyben kezeli majd az összes előjegyzést. A konferencia szünetében többen arról s beszéltek, hogy az új betegbefogadási rendszer alapja az lesz, hogy jövő júliustól a beutalókat már a receptekhez hasonlóan digitálisan, az EESZT-n keresztül lehet csak intézni.

Szó esett arról is, hogy jobb lenne-e a kórházakba integrált szakrendelők leválasztása, hatékonyabban működnének-e függetlenként, de a fórumon nem alakult ki egységes vélemény ebben a kérdésben sok pro és kontra érv is elhangzott. Viszont egyöntetű volt a vélemény abban, hogy definiálni, rendezni kell a magán- és közfinanszírozású ellátás viszonyát, meg kell állítani például hogy a privát ellátók "kimazsolázzák" az eseteket, és a közfinanszírozott ellátásba úgy kerüljenek a szövődményes esetek, hogy nem lehet tudni, mi történt pontosan korábban.

Dr. Surján Orsolya a szervezett vastagbélrák szűrés kiterjesztéséről beszélt. Ugyanis eddig csak kórházakban történt ilyen vizsgálat, de szükség lesz a járóbeteg-ellátók közreműködésére is. Ennek kapcsán egy kapacitásfelmérés már el is indult a járóbeteg-szakellátó intézetek körében.

Legolvasottabb cikkeink