Felülvizsgálják a HBCS rendszert, a fix kiadásokat közvetlenül finanszírozza az állam, csökkentik a területi egyenlőtlenségeket.
Folytatni akarja az egészségügyben a bérrendezést, konszolidálni szeretné az adósságállományt, tervei szerint csökkenteni kell a területi egyenlőtlenségeket – többek között ezekről beszélt Zombor Gábor az Önkormányzati Egészségügyi Napok (ÖEN) keddi budapesti rendezvényén. Az egészségügyért felelős államtitkár konkrétumokat is említett arról, hogy mindezt, hogyan képzeli el.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány, az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók elvándorlása az egyik legnagyobb probléma. Ennek megoldásában szorosan együtt kell működni valamennyi érintett szervezettel, szövetséggel. A megoldás része kell legyen a bérek további emelése, a mozgóbérek, túlórák rendezése, de a képzési rendszer fejlesztése is. A rezidensképzést ennek érdekében központilag fogják megszervezni, és kiterjeszti az ösztöndíj-rendszert minden egyes rezidensre, aki vállalja, hogy a képzés után megfelelő szerződéssel Magyarországon fog dolgozni.
Mindehhez persze pluszforrásra van szükség, és hogy ezt a pénzügyi döntéshozók is belássák, az ágazat saját magán kezdi a hatékonyság-vizsgálatot – jelentette be az államtitkár. Ezek után a vizsgálatok után lehetne több pénzt kérni a költségvetésből akár a béremelésekre is. Zombor Gábor itt említette meg, hogy fontos lenne az életpályamodell meghatározása is, de ellentétben például a pedagógusokkal, vagy az egészségügyi szakdolgozókkal, az orvosoknál ez sokkal bonyolultabb feladat, hiszen torzítja a képet egyebek mellett a paraszolvencia is.
A finanszírozási rendszer átalakításáról is van elképzelése az államtitkárnak. Annak érdekében, hogy a jobb és a rosszabb helyzetben lévő kórházak közötti különbséget csökkentsék, a fix költségeket közvetlenül finanszírozná az állam. Tehát azokat az általában jelentős költségeket fizetnék ki közvetlenül, amelyekre nincs igazán ráhatása a kórházaknak, viszont egy egységből sok pénzt vesznek el a gyógyítástól. Ilyen például az ingatlanfenntartás, közüzem, takarítás, őrzés. Ezen felül nagyobb önállóságot, szakmailag teljes döntési szabadságot kapnának a létszám és ellátásszervezési kérdésekben a kórházi vezetők, sőt, akár a kasszák átjárhatóságában is. Hozzátette: maguk a kórházak is jobban kihasználhatnák a meglévő lehetőségeiket, például kérdés, miért nem élnek az orvosválasztásban rejlő pluszforrásokkal?!
Jelentős változások várhatóak a HBCS rendszerben is, ezt mindenképp felülvizsgálják. A kategóriákat is, tehát azokat, amelyek TVK mentesek, és azokat, amelyek a TVK alá tartoznak. A területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében is hozzányúlnak a jelenlegi finanszírozási rendszerhez. Az államtitkár azt is megemlítette, hogy az egynapos sebészeti ellátást kivennék a TVK alól, hogy ezzel is efelé motiválják a szolgáltatókat. Az államtitkár hangsúlyozta: a finanszírozási rendszer átalakításáról még nincs kormánydöntés, de folyamatosak az egyeztetések.
Zombor Gábor elmondta azt is, hogy ágazatonként is terveznek rendszerjavító lépéseket, ilyen terület például a gyermekellátás és az onkológia. Kiemelte: a kormány nagy hangsúlyt fektet az alapellátásra, sokat várnak a rendezvényen is felvázolt svájci modellkísérlettől. Hozzátette: lesz uniós pénz a háziorvosi rendszer megújítására.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy a jövőben főleg képzési, népegészségügyi célokra, eszközbeszerzésre lesz pénz. A legnagyobb feladat most viszont az országban összesen 340 milliárd forintnyi folyamatban lévő uniós beruházás határidős, forrásvesztés nélküli befejezése.
Kérdésre válaszolva az államtitkár azt mondta: hogy a finanszírozási rendszer várhatóan jövő évtől újul meg, és a konszolidáció után a kórházak is valószínűleg jövő évtől, valamikor január 1.és március 1. között, kezdhetnek tiszta lappal.
Jól működő modell, rosszul működő egynapos
Decsi Tamás a térségi egészségügyi ellátásról
Sinkó Eszter, Rácz Jenő, Páldy Anna és Éger István az egészségügyről
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!