Van, ahol pénzt kérnek a betegtől például az altatásért, pedig az egynapos ellátásnál ez külön térítés nélkül jár.
Részleteiben is megismerhették a résztvevők az Önkormányzati Egészségügyi Napok keddi rendezvényén azt az alapellátás-fejlesztési modellprogramot, amely alapja lehet a háziorvosi rendszer megújításának. Szó volt arról is, hogy évtizedek óta szinte alig történt valami a járóbeteg-ellátás terén, és arról is, hogy 80 százalék helyett miért még mindig 8 százalék az aránya az egynapos sebészeti ellátásnak. Az Egészségügy 5 dimenzióban című konferencia délutáni előadásaiból az is kiderült, hogy a korábbi évek tanulsága: ha megvan a politikai akarat, akkor hiány idején is növelni lehet az egészségügy forrásait. Tehát nyomást kell gyakorolni, hogy ez az akarat megszülessen.
Papp Magor, az Országos Alapellátási Intézet szakmai vezetője beszámolt annak a modellprogramnak az egyéves tapasztalatairól, amelyben 24 praxis állt össze 4 praxisközösséggé. A 4 évre tervezett, svájci modellnek is hívott program első eredményei között említette, hogy összekapcsolták a hagyományos betegellátó tevékenységet a népegészségügyi szolgáltatásokkal, új szakemberek bevonásával bővítették a helyben elérhető szolgáltatások körét, proaktív együttműködéseket alakítanak ki a helyi közösségekkel. Hozzátette, hogy a munkát segítő helyi lakosságból kiválasztott segéd egészségőrök képzése is megtörtént. Külön kiemelte, hogy az egészségőrök közé sikerült bevonni a helyi problémákat jól ismerő roma segédeket is.
Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke többek között arról beszélt, hogy az utóbbi években több fontos pozitív döntés is született az alapellátásban, például a kártyapénz, az eszköztámogatás emelése, a háziorvosok erkölcsi elismerése, mégis még számos kérdés függőben van. Az elnök szerint tisztázni kell többek között a továbbra sem egyértelmű praxisjogot, meg kell oldani az utánpótlás kérdését és rendezni kell a területet sújtó iparűzési adót. Az elnök azt is felvetette, hogy vizsgálni kellene a betegelégedettségi mutatókat.
Lehoczky Péter, a járóbeteg-ellátást képviselő Medicina 2000 elnöke arról beszélt, hogy az utóbbi két évtizedben „kis fényezésen kívül" érdemi változás szinte nem történt a járóbeteg-ellátásban. Pedig számos érv szól amellett, hogy nagyobb súlyt kapjon az alap-, és járóbeteg-ellátás. Ennek érdekében szerinte például növelni kellene az alapdíjat, és az egynapos sebészeti ellátások arányát.
Szokoly Miklós a Péterfy Sándor Utcai Kórház, orvos igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a 2000-es évek közepén nagy lendülettel indult el az egynapos sebészeti ellátás, előbb megtorpant, majd a kitűzött 80 százalékos részarány helyett ma csak 8 százalékkal van jelen a sebészeti ellátásokban. Az orvos igazgató felhívta a figyelmet, olyan anomáliákra, mint például több helyen pénzt kérnek a betegtől a konzultációért, az altatásért, a laborvizsgálatért, pedig az egynapos sebészeti ellátásnál mindez külön térítés nélkül jár a betegnek.
Főleg Németországba, Ausztriába, Angliába mennek dolgozni az egészségügyi szakdolgozók. Hogy pontosan mennyien azt nem lehet úgy meghatározni, mint az orvosoknál, hiszen sokan a fekete illetve szürke gazdaságon keresztül vándorolnak el – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Az viszont kimutatható, hogy az OECD országok átlagához képest 27 ezerrel kevesebb nálunk a szakdolgozó és ezzel az „eredménnyel" Magyarország az utolsó előtti helyen van. Az érdekképviselet vezetője megemlítette, hogy a kamara képzésekkel és szakmai továbbképzésekkel is próbál segíteni a helyzeten. Leszögezte: nemzeti ápolási stratégiára lenne szükség.
Egy felmérés szerint az orvosegyetemek végzőseinek csupán 17 százaléka az, aki biztosan Magyarországon akar dolgozni. Ez azt is jelentheti, hogy 2021-re a 30-50 éves korosztály eltűnik az egészségügyből – mondta Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, aki szerint valójában nem igaz, hogy csökkent az orvos-elvándorlás. A baj az, hogy nemcsak orvos nem lesz, hanem az a generáció is hiányozni fog, amelyik tanítani tudná az utánpótlást – tette hozzá.
A konferencia további előadásairól itt olvashat:
Zombor Gábor a tervezett változtatásokról
Sinkó Eszter, Rácz Jenő, Páldy Anna és Éger István előadása a konferencián
Decsi Tamás előadása a térségi egészségügyi ellátásról
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!