• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Jubileumot ünnepel a DE Sürgősségi Klinikája

Egészségpolitika 2022.03.31 Forrás: Debreceni Egyetem
Jubileumot ünnepel a DE Sürgősségi Klinikája

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Sürgősségi Klinikája öt éve kezdte meg önálló működését.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Sürgősségi Klinikája 2017-ben kezdte meg önálló működését. Az intézmény mára az ország egyik legszínvonalasabb sürgősségi oktató-kutató-gyógyító centrumává vált. A klinika fennállásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett szerdai ünnepségen felavatták Juha Richárd szobrászművész domborművét, valamint a Sürgősségi Klinika és Sürgősségi Orvostani Tanszék első tablóját.

A sürgősségi betegellátás a Debreceni Egyetemen 2007-ben az I. sz. Belgyógyászati Klinikán kezdődött el. Az akkori vezetők Balla József, Paragh György és Kovács Péter professzorok meghatározó szerepet töltöttek be a sürgősségi betegellátás koncepciójának kidolgozásában és fejlesztésében. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában Magyarország első önálló Sürgősségi Klinikája 2017-ben alakult meg. A klinika betegforgalma dinamikus nő. A kezdeti évi 15 ezerhez képest 2021-ben már mintegy 40 ezer beteget láttak el az intézményben, ami folyamatos műszeres és humánerőforrás-fejlesztést is igényelt.  

- A klinika életében mérföldkő volt, hogy az intézmény 2021-ben jelenlegi helyére, a volt I-es számú Sebészeti Klinika épületébe költözött, ahol a korábbinál négyszer nagyobb helyen valósulhat meg a színvonalas betegellátás, oktatás és kutatás. Az egyre fejlődő betegellátó tevékenység és a klinika folyamatos modernizálása hozzájárul a sürgősségi orvos szakma országos és regionális hírnevének növeléséhez, a fiatalok számára is egyre vonzóbbá téve ezt a szakterületet – hangsúlyozta köszöntőjében Szabó Zoltán, a Klinikai Központ elnöke, a Sürgősségi Klinika igazgatója (lásd a soronkövetkező fotót).

 

 

 

Jelenleg két triázs ambulancia, öt járóbeteg szakambulancia és egy 42 ágyas fekvőbeteg részleg biztosítja a kritikus állapotú betegek legmagasabb szintű ellátását. A gyors diagnosztikához modern röntgen-, ultrahang-, és CT-laboratórium áll rendelkezésre. 

- A klinika elhivatott és nagy tudású szakemberei, illetve az infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztések nélkül nem tudnánk jövőt alkotni, nem tudnánk jövőképet adni a betegellátásban dolgozóknak és az orvosképzésben tanulóknak. A klinika a jövő nemzedék képzésében is olyan szintet biztosít, ami korábban nem volt Magyarországon – emelte ki Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében a klinika alapításának körülményeit idézte fel. Az egyetemi vezető emlékeztetett arra, hogy a szenátusi döntés 2017. áprilisban született meg az intézmény létrehozásáról, és abban az évben már meg is kezdte működését az önálló klinika. 

- Az, hogy a klinika önálló, jól felszerelt egységben működik, azt jelenti, hogy a debreceniek, ha akut problémájuk van, biztosak lehetnek abban, hogy itt kiváló szakemberek segítségével, egy fejlett infrastruktúrával rendelkező intézményben gyógyulhatnak – mondta a rektor. 

Rácz Róbert kormánymegbízott azt emelte ki, hogy a járvány alatt az egészségügyi intézményrendszer óriási nyomás alatt végezte a munkáját, de a dolgozók szolgálatkészségének és kötelességtudatának köszönhetően emberek ezrei köszönhetik gyógyulásukat, életüket, és biztonságukat a Klinikai Központnak és a Sürgősségi Klinikának. 

- A klinika létrehozásába, működésébe fektetett energia olyan eredményeket hozott, amire az egyetem és az egész város büszke lehet. A klinika dolgozói meghatározó szereplői a hazai tudományos életnek is. Nem csak a hazai tudományos fórumokon vesznek részt, hanem nemzetközi projektekben is – fogalmazott beszédében Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke. 

A Sürgősségi Klinika szoros együttműködésben dolgozik az Országos Mentőszolgálattal a hatékonyabb sürgősségi ellátás érdekében. Csató Gábor, a szervezet főigazgatója (képünkön) ismertette, hogy a közös munka egyik fontos lépése volt, hogy augusztustól az Országos Mentőszolgálat felügyelete mellett, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában biztosítják az alapellátási ügyeletet. 

 

A köszöntőbeszédek után felavatták a klinika fennállásának 5. évfordulója alkalmából készített domborművet, Juha Richárd debreceni szobrászművész alkotását. A kőtáblán olvasható latin idézet „non recuso laborem” jelentése tágabb értelemben “nem futamodunk meg a munka elől”, amely tükrözi a Sürgősségi Klinika dolgozóinak és vezetőségének ars poeticáját (lásd vezető képünkön)