Tüdőrák: járjunk szűrésre akkor is, ha nincs panaszunk!

A gyógymódok fokozatos fejlődésével javulnak a tüdőrákos betegek kilátásai, és ez különösen a korai stádiumban felfedezett tüdőrákra igaz. Éppen ezért a betegség elleni küzdelem egyik leghatékonyabb módja a rendszeres szűrés, mert így nagyobb az esélye annak, hogy az esetlegesen már jelen lévő betegség a korai, gyakran panaszmentes stádiumában kerül diagnosztizálásra. 

A daganatos betegségek továbbra is a vezető halálokok között szerepelnek: világszerte évente mintegy 10 millió ember hal meg daganatos betegségekben1, és a szakértők azzal számolnak, hogy ez a szám az évtized végére 13 millió is lehet. A Magyar Rákellenes Liga adatai szerint ma Magyarországon minden negyedik ember valamilyen rosszindulatú tumoros betegségben hal meg. A diagnosztizált daganatos betegségek közül a tüdőrák a leggyakoribb, előfordulása 11,6%. Lakosságarányosan sajnos továbbra is Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák áldozatainak száma az Európai Unión belül: 100 000 lakosra 87,4 tüdőrák okozta haláleset jut (2018-as adat). 

Alapvető fontosságú a korai felismerés

A diagnosztizált tüdőrákos betegek életkilátásai nagyban függenek attól, hogy a betegség melyik stádiumában kerül diagnosztizálásra. A tüdőrák stádiumaira a WHO klasszifikációját alkalmazzák. A stádium meghatározása a tumor nagysága, a nyirokcsomókban lévő áttétek és az egyéb szervekben (pl. csontok, máj) kialakult áttétek alapján történik. Minél koraibb stádiumban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a túlélésre. A legkorábbi, azaz az I. stádiumban felfedezett nem-kissejtes tüdőrák esetében (a nem-kissejtes tüdőrák az összes tüdőrák kb. négyötödét teszi ki) a tízéves túlélési arány elérheti a 70%-ot is, míg a II. stádiumban diagnosztizált betegségnél ez az arány már csak kb. 40%. 

Korai stádiumban a betegségnek gyakran nincsenek tünetei, vagy a jelentkező tünetek könnyen összekeverhetők banális betegségek tüneteivel. Éppen ezért különösen fontos, hogy a tüdőrák szempontjából magasabb kockázati csoportokba tartozók rendszeresen menjenek el szűrővizsgálatra, akkor is, ha nincs semmilyen panaszuk. 

Kik tartoznak a kockázati csoportokba?

Mindenekelőtt a dohányosok, hiszen a megbetegedések 85%-a mögött a dohányzás áll. A légszennyezés a tüdőrákos esetek 5%-át okozzák, de a munkahelyi ártalmak (8%) is jelentős kiváltó okok lehetnek. Jellemző a tüdőrákra az életkor is: főleg az 50. és 70. év között fordul elő a betegség. Sokszor elfelejtjük, de a dohányzás a passzív dohányzókra is veszélyt jelent. A munkahelyi- és életkörülmények ismeretében pedig a háziorvosok meg tudják mondani, hogy valaki a tüdőrák tekintetében kockázati csoportba tartozik-e, és indokolt-e a számára a rendszeres szűrés. 

A tüdőrák felfedezési módjainak stádiumok szerinti eloszlása is azt mutatja, hogy panaszmentes állapotban számottevően nagyobb az esélye annak, hogy a betegség korai fázisban kerül diagnosztizálásra, amikor több terápiás lehetőség közül lehet választani, és a várható túlélési arány is nagyobb. 

A diagnózis után kerül sor a terápia megtervezésére, a prognózis felállítására. A tüdőrák a jellegétől és a stádiumától függően műtéttel, sugárkezeléssel vagy gyógyszerrel kezelhető. Mivel az alapbetegség és annak kezelése is komoly hatással van a beteg fizikai állapotára, ezért a legtöbb esetben a tünetek és mellékhatások (pl. étvágytalanság, láz, fájdalmak) csökkentése is indokol gyógyszeres kezelést és életmódbeli változást (pl. speciális diéták, rendszeres mozgás). Fontos, hogy a kezelőorvos részletesen ismerje a beteg állapotának alakulását, beleértve a lelkiállapot változásait is, hiszen ő tudja megítélni, hogy mikor milyen módon kell módosítani a terápiát vagy az életmódbeli szokásokat.