Kamarai választás: öngólt rúgnak?

Az arányos képviselet biztosítása érdekére való hivatkozással az egészségügyi bizottság javasolja, hogy egészítsék ki a kamarai törvényt a minimális választási eljárási és dokumentációs szabályokkal. Eszerint a kamarai választásokon az első fordulóban a tagság több mint felének jelen kell lennie, és érvényes szavazatot kell leadnia a jelöltre, akinek a leadott szavazatok több mint felét kell megszereznie.

A választásokon ugyanakkor nem jellemző, hogy a kamarai tagok fele elmenne szavazni, ezért a második fordulóban limit nélküli választás alapján szoktak dönteni a tisztségviselők személyéről.

Most azonban a törvényi módosítás újabb kitétele szerint csak akkor lenne érvényes a második forduló, ha a tagok legalább 25 százaléka leadja a voksát. A tapasztalatok szerint azonban még a 25 százalékot sem szokta elérni a megjelent tagok száma. Éppen ezért ha a választási hajlandóságot nézzük, akkor a módosítással öngólt rúghat a bizottság, hiszen a tendenciákat látva inkább bebetonozzák a jelenlegi vezetőket, mivel nem lesz érvényes választás.

A bizottsági elképzelésről csak a Magyar Orvosi Kamara értesült, például a gyógyszerészi kamara elnöke az mai ülésen hallott róla először, a szakdolgozói kamara pedig nem is képviseltette magát. Mint Gyenes Géza (Jobbik) bizottsági alelnök és a MOK országos hivatalvezetője elmondta, a létszám növelésével nem fog javulni az érdekképviseleti tevékenység, hiszen ugyanúgy egy-egy személyt választanak.

A kamaráknak belső szabályzatuk van, nem szerencsés létszámelőírásokkal korlátozni a kamarai jogosítványokat, fogalmazott Garai István (MSZP) képviselő. Ugyanakkor Heintz Tamás (Fidesz) úgy vélte, szükség van a módosításra, és vegyék komolyan a tagok a kamarai tagságot, menjenek el a testületi választásra. Mint a továbbiakban kifejtette, az egészségügy politikai érdekérvényesítő képessége rendkívül gyenge országos szinten nincs, ezért van szükség a kamarai törvény módosítására.