• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

KARÁCSONYI FOHÁSZ A GYÓGYÍTÓKÉRT

Egészségpolitika 2021.12.24 Forrás: Weborvos Szerző:
KARÁCSONYI FOHÁSZ A GYÓGYÍTÓKÉRT

„Ne csak azt kérdezd, mit tehet érted a magyar egészségügy, kérdezd azt is, mit tehetnél Te a magyar egészségügyért!” – dr. Szepesi András karácsonyi jegyzete.

Lassan két éve már, hogy kitartanak. Olyan szakmai és élethelyzetekben, amire nem lettek kiképezve, felkészítve. Néha rogyadozva, néha a bajtársaikat gyászolva, családjukért aggódva. Az első évben szinte folyamatosan közvetlen életveszélyben dolgoztak, hiszen kezdetben még hagyományos védőfelszerelés se volt elég, védőoltás is csak az első év végére lett.

A polgárok és a médiumok figyelmének a középpontjában voltak, szeretet, támogatás, elismerés özönlött minden felől. Valamilyen jutalom, pótszabadság és köszönő szavak repültek feléjük, hiszen nemcsak a betegséggel küzdöttek, hanem furcsa, rendkívüli, néha vitatható helyzetekkel, intézkedésekkel, parancsokkal, amelyeket szép lassan a közvélemény már elfelejt. Néha szeretném tudni, milyen emlékek maradtak az orvosok, az asszisztensek és segítőik fejében, és ehhez hogyan kapcsolódnak az újabbak.

Változás változás hátán

Egy viszonylag pihentető nyár után egy brutális második hullám következett, amelyik még nem csengett le teljesen a tavalyi karácsonyi ünnepekre. Pont egy éve írott jegyzetem még tele van aggodalommal, kérdőjelekkel.

A tavalyi ünnepek előtt egy nagy izgalmakat okozó jogszabály, egy új, a veszélyhelyzettel magyarázható igazgatási rendszer (OKFŐ) érkezett, valamint egy rettenetesen ellentmondásos béremelés. Az orvosi béremelés egy több évtizedes nyomasztó elmaradás korrekciója, összekötve a hálapénz tilalmával – az összes végig nem gondolt mellékhatásával –  mégis történelmi jelentőségű változás.

Az ápolók egy évvel későbbre halasztott 20%-os béremelése (ebből máris elvisz 5-6%-ot az infláció?) és a gazdasági-műszaki segítő állomány bérrendezésének elmaradása – ezek sajnos a rendszer alapos ismeretének a hiányát mutatják. Az nem kétséges, hogy szakmai kérdésekben a gyógyítást az orvosok tudása irányítja, de az egyes egységek a háziorvostól a rendelőintézeteken és a kórházakon át a klinikai központokig olyan „gépezetek”, ahol az igazán jó eredményt csak az összes szükséges résztvevő egyidejű és szervezett munkája hozza – írtam erről részletesen egy másik jegyzetemben. A béremelés igazságtalanságai ezt az együttműködést erodálják, károsítják, még akkor is, ha ez nem jelenik meg mindennapi konfliktusokban.

Hullámok hátán

Eközben a járvány járja a maga pályáját, a még mindig súlyos harmadik hullám után szerencsére volt nyári szünet, amikor sajnos egyes szak- és megmondóemberek a járvány megszűnését, elgyengülését vizionálták, a médiumok által felerősítve. Hiú reménységet keltve az egyszerű emberekben és a politikusokban, hogy már szinte nincs is mit tenni. A vírus és a járvány, majd az oltásszkeptikusok örültek ennek…

És mégis csak jött a negyedik hullám, és az átlagosan 60% körülinek mondott átoltottság mellett, amelynek valószínűleg kb. a fele jelent valódi, erős immunitást, rendes pusztítást és megbetegedést hozott. Most már a harmadik oltást forszírozzuk, szerencsére ezt sokan komolyan veszik, de egyes országokban már a negyedik is napirenden van.

Az egészségügy megkapta a kampányszerű, majd lassan a folyamatos oltás feladatát és terheit, és teljesítik is körömszakadtáig. Nem rajtuk múlik, hogy még nincs a teljes ország beoltva. És oltanak az ünnepek alatt, és utána is, hogy januártól újabb kampány részesei legyenek.

És ahogy naponta kapjuk az újabb információkat az omikron mutánsról, egyre valószínűbb hogy hamarosan elér minket is az ötödik hullám.

Egészségügy: mindenki ért hozzá

Egy nem lényegtelen közjáték az elmúlt napokból: ismert színész, rendező, celebritás kiáltott be trágár szavakkal az éterbe, szidalmazva a teljes egészségügyet. Mint cseppben a tenger látszik, hogy számosan milyen önzően és milyen elfogultan nyilatkoznak, egyetlen történet alapján. Amit a történet teljes ismerete nélkül nekem nem szabad kommentálni. Megtette ezt Győrfi Pál, de mandínerből megpróbálták hitelteleníteni, hogy a mentésirányítás telefonos képviselője honnan tudja, mi a valóság? Mivel a mentésirányító bajtársak közül sok kollégát jól ismertem, sokat beszélgettünk, tisztában vagyok vele: ennél nehezebb, felelősségteljesebb poszt kevés van az egészségügyben.

Ám egyes „polgárok” felelősség nélkül bármit mondhatnak, anélkül, hogy valamilyen ismeretük lenne az egészségügyről, annak történeti, strukturális, és jelenbéli állapotáról. Azután, ha találkoznak egy konkrét helyzettel, ítélnek, általánosítanak, néha gyalázkodnak. És ezzel rengeteg kárt okoznak.

Egyszerre vezetik félre a lakosság egy részét és járulnak hozzá az egészségügyi szakemberek kiégéséhez is. Egy javaslatom azért akad ezeknek a „nagy hatású” embereknek: mondják utánam egyszerre, jó hangosan, és ismételjék a képernyőkön és a mikrofonok előtt, J.F. Kennedy leghíresebb mondatának parafrázisát: ne csak azt kérdezd, mit tehet érted a magyar egészségügy, kérdezd azt is, mit tehetnél Te a magyar egészségügyért!

Nehogy azzal az ócska dumával gyere, hogy rengeteg járulékot fizetsz, mert az már elég régen nem igaz. Az egészségügyet lassan nagyobb részben adókból finanszírozzák, tehát a demagógjaink legfeljebb a luxusfogyasztásukkal és a hatalmas autóik üzemanyag adójával járulnak hozzá valamelyest az egészségügyhöz, de csak a költségvetés elosztó rendszerén keresztül. És hogy onnan a közösségi ellátásra elég  kevés érkezik? Na, ezért például kiabálhatnának. És akkor lenne több mentőautó, mentős, több sürgősségi ügyelet és több és pihentebb gyógyító személyzet.

Fehér karácsony

Szenteste délutánján, amikor az ország középső megyéiben ónos eső, keletebbre jelentős hó esik, biztos, hogy nem lesz sok nyugalmuk a mentőknek és a baleseti ügyeleteknek. És a járvány sem szűnt meg, csak az elmúlt hét számainak tükrében talán csillapodott valamelyest.

A fehér karácsony, a szállingózó hóesés egy mindannyiunk álmaiban élő csoda, a legtökéletesebb hangulat itt az északi féltekén. A déli féltekén nyár, tengerpart, pálmák, napozás, azért az ünnep ott is ünnep, de másképp. Ettől gazdag és színes a világunk, a környezetünk. Sokszor hallottam az oda vetődött magyaroktól, hogy ez mind szép, de nekik legjobban a havas otthoni karácsonyok hiányoznak, mert az egy olyan mély emlék, annyira az óhazához kötődik, hogy semmivel se pótolható.

Akármilyen fenyegető a járvány, akármilyen üzleties a karácsony környezete, akárhogy átrajzolja a gyermekeink és pláne unokáink mindennapjait a digitális technológiák számunkra már néha alig érthető Jurassic Parkja, ma este megelevenedik egy ősi történet.

Van, akinek ez maga a hit alapja, van, akinek a kultúra stabil értéke, de a karácsony fénye, emberi üzenete mindenkihez szól. Olyan jó hinni a szeretetben, az igazságosságban, a családban, a nemzetben, az emberiségben, és a Megváltó születése mindennek a reménységét nyújtja.

A karácsonyfák vagy fenyőágak illata, a libbenő gyertyák fényei, a karácsonyi sütemények fahéj, vanília, szegfűszeg illata, az innen-onnan felhangzó, vagy a családok által intonált karácsonyi dalok olyan meghittséget árasztanak, ahol mindenki megnyugodhat és körül öleli a család szeretete. A magányosaknak nehezebb, de rájuk is sokan gondolnak, és a nagymamák megküzdenek a szerény számítógépek és telefonok ingyenes internetes programjaival, hogy a távolban dolgozó gyermekeik, unokáik hangját hallják, arcukat lássák, és történeteiket napokig visszaidézve melengessék az emlékeikben, hogy kitartson a következő beszélgetésig.

Ügyeletben

De hogy ezt több mint 9 millió itthon élő magyar megtehesse, békében, biztonságban, annak feltételei  vannak. Az egyik ilyen feltétel, a működő egészségügy. Az egészségügyben ezért sok ezren folyamatosan, egymást váltva dolgoznak, többnyire ügyeletben, néhol műszakba szervezett rendben, hogy a munkát átadva a következő műszak személyzetének vagy a belépő ügyeleteseknek a „biztonság hálója” a lehetőségek szerint folyamatosan erős legyen. A szolgálat végén azután igyekeznek haza, hogy egy pár órára ők is megmerítkezzenek az ünnep melegében. Aztán egy nappal később számosan újra csatasorba állnak…

Gondoljunk rájuk féltő szeretettel!

BOLDOG KARÁCSONYT MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY!

 

Címlapkép: Viggo Johansen (1851-1935): Glade jul. (Boldog Karácsony.) 1891. Olaj vásznon, 58x63 cm. Den Hirschprungske Samling, Koppenhága, Dánia.

A szerző korábbi írása itt olvashatók

Legolvasottabb cikkeink