Kardiológiai sikersztori: 6 megnyert életév

Hat évvel nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon az utóbbi két évtizedben, ami alapvetően a jelentősen jobb kardiológiai mutatóknak köszönhető – hangzott el az Euromedic és a Magyar Kardiológiai Társaság által szervezett szerdai rendezvényen. Az „Euromedic Kardiológiai Nap" elnevezésű konferencián Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is azt emelte ki mint legfontosabb tendenciát, hogy folyamatosan csökken a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak száma, ami valószínűleg összefügg az elmúlt 4 évben hozott népegészségügyi intézkedésekkel is.

A halálozás konstans csökkenésében 2013-ban még nagyobb ugrás következett be, ami feltehetően már valóban azoknak az új szabályoknak köszönhető, melyek a keringési betegségek kockázatait voltak hivatva kivédeni – mondta az államtitkár. Ezek közül az intézkedések közül Szócska Miklós kiemelte a nemdohányzók védelmében hozott szigorításokat, a népegészségügyi termékadót (chipsadót), amelyre, mint pozitív példára, még a Világbank is felfigyelt, valamint a legfrissebb, a transzzsírsavak korlátozását célzó rendeletet. Hangsúlyozta: Biztos benne, hogy az eredmények látszani fognak.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a betegutak újraszervezésével, a rendszer újragondolásával, a progresszivitási szintek meghatározásával sikerült sok területen hatékonyabbá tenni az ellátást. Példaként említette, hogy volt olyan terület, ahol az elmúlt években négyszeresére nőtt egyes onkológiai műtétek száma. A válság ellenére a kardiológia területén, bizonyos szegmensekben növelni tudták a finanszírozást is. Talán a legfontosabb ilyen forrásnövelés az volt, hogy eltörölték az infarktusok szívkatéteres kezelésénél a „hadigazdálkodást" szolgáló tvk-t. Ezen kívül az államtitkárság nem sajnálta a többletköltséget, így sikerült elrendezni a szívtranszplantáció körül kialakult, korábban nagy szakmai vitákat generáló problémát. Azóta „megtáltosodott" a szakma – tette hozzá az államtitkár.

A jövőről Szócska Miklós azt mondta: jelenleg is dolgoznak a „regiszter motoron", amely lehetővé teszi majd, hogy akár az életmódra, diagnosztikai eredményekre vonatkozó adatokat is összegyűjthessenek a háziorvosoktól, szakorvosoktól. Ez óriási segítséget jelenhet a kardiológiai kutatásoknak is. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatások rendszere is most kezd kiépülni – mondta az államtitkár, aki szerint hihetetlen lehetőségek vannak az „okos eszközökben" a mobiltechnikában. Már látszanak például annak a kísérleti programnak az eredményei, amelyben több kórház vesz részt, s amely azt teszteli, hogy miképp lehet kiépíteni egy betegfigyelmeztető rendszert, olyan hálózatot tehát, amely lehetővé teheti akár a távfelügyeletet, távkonzultációt is.

Ezek a lehetőségek életet menthetnek, ezért is fontos észrevenni azokat a lehetőségeket, amelyek itt Magyarországon, illetve Európában is rendelkezésre állnak – mondta az államtitkár. Kijelentette: a válság miatt sokan lemondóan közelítenek a problémákhoz, ehelyett „mi a szívós megküzdés példáját akarjuk mutatni".

Gajdácsi József, az OEP főigazgató-helyettese többek között hangsúlyozta, hogy a 300 milliárd forintos gyógyszerkasszából 57 milliárdot fordítanak a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszertámogatására, de azokkal a készítményi támogatásokkal együtt, amelyek közvetve hatnak ezekre a betegségekre (például trombózis elleni szerek) a finanszírozás már eléri a 100 milliárdot. Az OEP képviselője aláhúzta, hogy a finanszírozás dilemmája sokszor az, hogy mennyire hatékony például egy nagy költségű kezelés. Az utóbbi évek adatai, a megnyert életévek alapján egyértelmű, hogy a kardiovaszkuláris ellátásnál a ráfordítás jelentős eredményeket hoz.

A finanszírozási szakember az államtitkárhoz hasonlóan az elmúlt 4 év eredményei között emelte ki, hogy nőtt a kardiológiai ellátások finanszírozása, új kardiológiai centrumok jöttek létre. A transzplantáció támogatásának növelése után három év alatt megduplázódott, a 2010-es 22-ről 2013-ra 46-ra nőtt a szívátültetések száma. Gajdácsi József beszélt azokról az új technológiákról, gyógyszerekről és eszközökről, amelyeket az OEP befogadott a támogatotti körbe. Ilyen például a beültethető szívmonitor.

A konferencia moderátora, Merkely Béla professzor szerint is jelentős intézkedések születtek az utóbbi években. Talán a legfontosabb az volt, hogy eltörölték az infarktusok katéteres kezelésének tvk-ját. Az adatok is nagyon biztatóak: míg 1993-ban 15 ezren haltak meg infarktusban, addig 2013-ban ez a szám 7 ezer volt. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója fontosnak tartotta megjegyezni az akut koronária szindróma ellátásával kapcsolatban azt is, hogy 2013-ra a 19 PCI centrummal megvalósult az ország teljes lefedettsége. A pozitív eredményeket mutatja az is, hogy egyes kardiológiai ellátásformákban európai viszonylatban Magyarország a középmezőnynél előrébb található, sőt, van olyan terület, ahol az előkelő 3. helyet fogalja el.

Imre László, a GYEMSZI főigazgató-helyettese a kardiológiai szakma humánerőforrás adatait foglalta össze. Eszerint az utóbbi években nőtt az ellátásban dolgozó kardiológus szakorvosok száma. Körülbelül átlagosan 340-350-en dolgoznak a fekvőbeteg-ellátásban, 190-200-an a járóbeteg-ellátásban, és évente csaknem 40-en teszik le a szakvizsgát. Tehát átlagosan 600 aktív kardiológus van az országban, ami bőven megfelel a nemzetközi ajánlásoknak, amely egymillió főre 50 kardiológust tart elfogadhatónak. Hozzátette: nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a területi hozzáférés, a szakorvos-lefedettség kiegyensúlyozatlan. Ezt a számok is mutatják: míg például Szolnokon az utóbbi években jelentősen nőtt a hozzáférés a szívkatéteres ellátásokhoz, addig az amúgy is rossz mutatókkal rendelkező Szabolcsban csökkent.

A konferencián a Magyar Kardiológusok Társasága és az Euromedic képviselői több új technológiát is bemutattak, amelyek tovább javíthatják a kardiovaszkuláris ellátást.